Termoabláció a pajzsmirigygöbök kezelésében

Brjeska Dóra 2016. június 3.
Megosztás:

A termoabláció már régóta alkalmazott eljárás a különböző betegségek kezelésében, de folyamatosan kutatják a további lehetőségeket, ahol ez az új módszer kiválthatja a hagyományos műtéti technikákat. Ma már hazánkban is elérhető a pajzsmirigy rádiófrekvenciás ablációja, ami sok betegnek jelenthet megoldást a problémáira. Az új módszerről dr. Deák Pál Ákossal, a Semmelweis Egyetem Transzplantációs Klinikájának és a Premier Med Egészségközpont intervenciós radiológusával beszélgettünk, aki elsőként végezhette el ezt a beavatkozást az országban.

Mi az a termoabláció, és milyen betegségek esetén alkalmazhatók ezek a beavatkozások?

A hőablációs technika lényege, hogy egy tű segítségével hőt közlünk a daganattal, vagyis megfőzzük/megsütjük a hőre érzékeny sejteket. Számos területen alkalmazható. Tulajdonképpen bárhol, ahova képalkotó vizsgálat során úgy tudunk eljuttatni egy tűt, hogy ne sérüljön más szerv. Leggyakrabban a máj, vese, csont, tüdő olykor a hasnyálmirigy rosszindulatú daganatai a célpontok, de jóindulatú elváltozások is kezelhetők mind a májban (hemangióma, adenóma, fokális noduláris hiperplázia - FNH), mind pedig a vesében (angiomiolipóma). Ezek mellett olyan hétköznapi problémák is kezelhetők, mint a visszeresség, horkolás vagy bőrgyógyászati betegségek. Hatalmas előrelépés, hogy most már a pajzsmirigy jóindulatú betegségei is kezelhetők nyitott műtét nélkül.

A mikrohullámú és a rádiófrekvenciás abláció is egy minimálisan invazív beavatkozás. Hogyan kell elképzelnünk?

A kezelések során egy vékony kezelőtűvel megszúrjuk az elváltozást, és ahogy már volt róla szó felmelegítjük, így elpusztítjuk a kóros sejteket. Kivitelezéséhez nem szükséges a beteg számára megterhelőbb nyitott műtét, ami nagyban megkönnyíti és lerövidíti a gyógyulás idejét is.

Hazánkban még újdonságnak számít a pajzsmirigy rádiófrekvenciás ablációs kezelése, az RFA. Mióta alkalmazzák ezt a módszert?

A pajzsmirigygöbök ablációját külföldön már évek óta sikeresen végzik, ma már teljesen elfogadott módszer. Itthon 2014-ben próbálhattuk ki először, egy korábban több pajzsmirigyműtéten átesett nőbetegünkön.

Milyen pajzsmirigybetegségek esetén alkalmazható ez a módszer?

Ebben a tekintetben a nemzetközi ajánlásokat vesszük figyelembe. A legfontosabb, amit tisztázni kell a legelején, hogy a göb, amit kezelni szeretnénk jóindulatú-e, mivel csak ebben az esetben végezhető el a beavatkozás. Ha ez megvan, indikáció lehet az, hogyha a göb panaszokat okoz, mint például az idegentest érzése, nyelési zavar, nyaki diszkomfort, fájdalom, vagy a légcső, nyelőcső nyomása. Szintén alkalmazható, ha túl gyorsan növekszik és így esztétikai, vagy - különösen a rendszeresen kontrollálandó göb/-ök - nehezen viselhető lelki problémákat okoznak. Hatékony lehet az új módszer a fokozott pajzsmirigyműködést okozó göböknél, az úgynevezett autonóm adenómáknál, valamint olyan esetekben, ahol az operáció túlságosan kockázatos lenne.

Mi az, ami a pajzsmirigy rádiófrekvenciás ablációjánál könnyebbség lehet a hagyományos műtétekhez képest?

Ez a beavatkozás ambulánsan is elvégezhető, nincs szükség kórházi befekvésre. Mivel nincsen vágás a nyakon, nem okoz olyan fájdalmat és mozgási nehézséget sem, így a beteg akár egy-két nap múlva visszatérhet a megszokott életviteléhez, munkájához.

Szó volt róla, hogy azoknál is alkalmazható, akiknél a műtét kockázatos lenne. Mi a helyzet azokkal a betegekkel, akiknek már volt egy vagy két pajzsmirigy műtéte?

Fontos elmondani, hogy minden hagyományos műtét egyre magasabb kockázatokat rejt magában. Ha valakinek korábban már műtötték a pajzsmirigyét, akkor a hegesedés miatt nála jóval magasabb a kockázata a különböző szövődményeknek, mint a vérzés, vagy a hangszalagok bénulása. Az ő esetükben például sokkal könnyebb és hatékonyabb ez az eljárás. A rádiófrekvenciás abláció rendkívül biztonságosnak mondható. A tanulmányok alapján az előforduló komplikációk aránya alig több mint 1 százalék.

Hogyan zajlik a beavatkozás?

Helyi érzéstelenítésben végezzük, így fájdalom csak alig érezhető. Az egész beavatkozás az előkészületekkel és a lefedéssel, utóvizsgálatokkal együtt nagyjából egy órát vesz igénybe, de ez nagyban függ a kezelendő elváltozástól. Bár nem kell kórházba befeküdni, megfigyelésre 1-2 órát még a pihenőben kell maradni.

* * *

És ahogy a beteg látja…

Tehát a beavatkozás még újdonságnak számít itthon, ezért megkérdeztük a tű másik oldalán lévőt is, hogy mi a véleménye róla. Koppány Györgyi volt az első beteg, akinél hazánkban alkalmazhatták ezt az eljárást.

Korábban már voltak pajzsmirigy műtétei. Hogyan került kapcsolatba ezzel az új beavatkozással?

Az első műtétem 1984-ben volt, amikor a pajzsmirigy "nyuszifüleit" vágták le, akkor ez volt a "divat". A második 2012-ben volt. Ez a műtét már sokkal kockázatosabb volt, így csak a bal lebenyt távolították el, ezzel próbálták csökkenteni az esetleges ideg vagy hangszalagsérüléseket. Sajnos újra elkezdtek göbök nőni a maradék pajzsmirigyben, ezért újabb műtétre lett volna szükség, amit a sebész már nem szívesen vállalt volna el. Ekkor kerültem kapcsolatba dr. Deák Pál Ákossal, aki felajánlotta ezt a lehetőséget. Már az első is jól sikerült, és azóta újabb beavatkozásra is sor került, problémák nélkül.

A beteg szemszögéből mik a legfontosabb különbségek a műtét és a rádiófrekvenciás abláció között?

A műtétnél hatalmas vágást ejtenek a nyakon, ami nekem olyan volt, mintha elvágták volna. Borzalmas volt erre ébredni, és akkor a hatalmas fájdalmakról már ne is beszéljünk. Nehezíti a mozgást, a vezetést, és sok más egyszerű teendőt. És egy heg a nyakon, nagyon sokáig iszonyú csúnya tud lenni. A rádiófrekvenciás ablációnál ez az egész nem volt. Az egyetlen zavaró dolog a véraláfutás volt a szúrásnál, de pár nap jegelés és egy vékony kendő csodákra volt képes.

Ahogy olvashattuk a doktor úrtól, a hagyományos műtétek után hosszú és fájdalmas a gyógyulás. Milyen volt a rádiófrekvenciás abláció utáni időszak?

Igen, a műtét elég kellemetlen. Én mind a kétszer körülbelül egy hétig voltam kórházban, a nyakamon egy nagy vágás volt, ami tele volt varratokkal, és csövek lógtak ki belőle. Az egész iszonyú fájdalmas volt. Fél évig maradtam otthon betegállományban, mert minden mozdulat fájt, nem tudtam enni, és se magamat, se a családomat ellátni. A rádiófrekvenciás ablációs kezelések után ezzel szemben már pár óra múlva otthon voltam, és másnap már szinte mindent ugyanúgy tudtam csinálni, mint előtte. Persze pár hétig nem szabad emelni, jegelni kell, és egy-két fájdalomcsillapító is kellhet, de mindenképpen sokkal kíméletesebb, mint egy műtét.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló