Azokban az esetekben, amikor a rákellenes terápia hatékony működéséhez szükség van a bélben élő mikroorganizmusok által aktivált T sejtekre, az antibiotikus kezelés ronthatja a rákellenes kezelés hatékonyságát.
Hírek a rákbetegség kezeléséről:
Új immunterápiás gyógyszerek - a bispecifikus antitestek
Első humán kísérlet a CRISPR-szerkesztett T-sejtekkel a rák személyre szabott kezelésére
Hormonterápia prosztatarák esetében
Nyelési problémák daganatos betegeknél
Célzott terápiákkal egyre hatékonyabban kezelhető a rák
Háttéranyagaink:
A rákbetegség kezelése összeállítás kezdőoldala
Sebészi kezelés
Kemoterápia
Sugárkezelés (sugárterápia, radioterápia)
Célzott daganatterápia
Őssejtterápia
Természetgyógyászat
Támogató (szupportív) kezelés
Az elmúlt években a rákgyógyászatban terjed a kemo- és immunterápia kombinált felhasználása (kemoimmunterápia); a kemoterápia következtében gyakran alakulnak ki infekciók, azonban ma már egyre világosabb, hogy az ezek kezelésére használatos antibiotikumok akadályozzák a szervezet tumorellenes működését aktiváló bélflóra működését - írja beszámolójában a Medical Online.
Mint Gang Zhou és munkatársai írják az Oncotarget című szaklapban megjelent tanulmányukban, az antibiotikum-használat különböző módon befolyásolja az immunterápia egyik típusa - adoptív T-sejt terápia - speciális altípusainak a hatékonyságát.
Az adoptív T-sejt terápiák során módosítják a beteg T-sejtjeit annak érdekében, hogy azok jobban fel tudják venni a harcot a rákkal szemben. Mint Zhou és munkatársai kifejtik: az adoptív T-sejt terápiák egyik altípusa - kimerikus antigénreceptor/CAR T-sejt terápia - védett az antibiotikus kezeléshatékonyságot csökkentő befolyásával szemben, valószínűleg azért, mert ennek az immunterápia-fajtának a működéséhez kevésbé van szükség a veleszületett immunrendszer támogatására - írja a cikk.
Az adoptív T-sejt terápiák másik altípusának működése azonban - amelyben a beteg saját T-sejtjeiből tumorspecifikus CD4+ T-sejteket hoznak létre in vitro, majd azokat visszajuttatják a szervezetbe - függ a veleszületett immunrendszer működésétől, amit a párhuzamosan adott antibiotikus kezelés akadályoz.
A tanulmányban bemutatott állatkísérletekben a kolorektális rákban szenvedő egerek meggyógyultak a gyakran használatos kemoterápiás ágens, a ciklofoszfamid (CTX) kezelés után alkalmazott CD4+ T-sejt terápia hatására, azonban párhuzamosan adott antibiotikus kezelés hatására megszűnt a kombináció kuratív hatása. A vizsgálatok azt is bizonyították, hogy az antibiotikus kezelés az önmagában alkalmazott CTX tumorellenes hatását is rontja, mivel annak kifejlődéséhez is szükség volna megfelelő T-sejt-válaszra.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
