Egyedülálló betegregiszter készül a krónikus myeloid leukémiában szenvedőknek

Krónikus myeloid leukémiában szenvedő beteg vérének mikroszkópos képe. Forrás: WikiMédia (CC)Krónikus myeloid leukémiában szenvedő beteg vérének mikroszkópos képe. Forrás: WikiMédia (CC)
Illyés András 2010. október 27.
Megosztás:

Október 21-én Bécsben tartottak sajtótájékoztatót azok a szakemberek, akik a krónikus myeloid leukémiában szenvedő betegek hatékonyabb kezelésére létrehozott európai programot vezetik. Az EUTOS névre keresztelt kezdeményezés egyik fő célja, hogy molekuláris szinten is nyomon lehessen követni a betegek gyógyszeres kezelést követő javulását. Az orvos - a minden eddiginél pontosabb laboreredmények alapján - ma már nem azon méri le a terápia hatását, hogy hosszabb ideig tünetmentes-e a beteg, hanem olyan fehérjeszinteket mér, amelyek pontos tájékoztatást adnak a páciens szervezetében zajló folyamatokról.

A European Treatment and Outcome Study for Chronic Myeloid Leukemia (EUTOS) 2007-ben indult: a kezdeményezés célja, hogy csökkentsék a krónikus myeloid leukémiában szenvedő európai betegek monitorozásában és kezelésében tapasztalható hatalmas különbségeket. Európában 100 000-ből évente 1-2 embert érint ez a betegség (teljes nevén Philadelphia kromoszóma-pozitív krónikus myeloid leukémia; Ph+ CML). A program a CML kezelésével kapcsolatos ismeretek bővítését, a betegség-állapot egységes értékelésének és monitorozásának fejlesztését, valamint a diagnózis és a kezelés optimalizálását célozza az európai országokban.

A EUTOS négy fő részből épül fel. A program első fontos eleme egy olyan betegregiszter létrehozása és bővítése, amely a CML előfordulásának és kezelésének követésére szolgál. A második elem egy egységesített molekuláris monitorozási program megteremtése: ez azt teszi lehetővé, hogy a résztvevő európai országok egységesen, mindenhol egyforma követelményeknek megfelelő molekuláris módszerekkel értékelhessék a betegek állapotát. A EUTOS harmadik pillére a CML kezelésére jelenleg általánosan adott célzott rákgyógyszer vérszint-monitorozása, amivel nagyban támogatható a kezelés hatékonysága. A klinikai tapasztalatok megosztását negyedikként a “Spread of Excellence" elnevezésű program szolgálja - ez egy oktatási rendszer, amely rendszeresen tájékoztatja a klinikusokat a EUTOS kapcsán szerzett tapasztalatokról és eredményekről.

A EUTOS-nak köszönhetően nagyon rövid időn belül jelentős előrelépések történtek a CML kezelésében. A program a maga nemében egyedülálló, hiszen egy nemzetközi gyógyszercég és egy tudományos hálózat fogott össze a betegek kezelési hatékonyságának javításáért. A programot anyagilag támogató Novartis - a EUTOS sikerére való tekintettel - további 6 millió euróval járult hozzá a program folytatásához. A három éves múltra visszatekintő kezdeményezés finanszírozása ezzel további két évre vált biztosítottá.

Egyedülálló, népesség-alapú betegregiszter

A EUTOS célja egyrészt egy olyan népesség-alapú betegregiszter létrehozása, amelybe több mint 2000 beteget vonnának be. Ennek segítségével az összes európai országban értékelni lehet majd az újonnan regisztrált betegek kezelésének eredményességét. Az elmúlt három évben 4000 beteget sikerült bevonni az európai betegregiszterbe, és már ez is sokat segített a CML-lel kapcsolatos ismeretek bővítésében, valamint a betegség kezelésének javításában.

Az újabb, népesség-alapú betegregiszter (angol szóval population-based patient registry) abban különbözik a már meglévő, "sima" betegregisztertől, hogy a résztvevő országok összes CML-betegét regisztrálni fogják, vagyis nem lesznek olyan páciensek, akik kimaradnak az adatbázisból. Ilyenre egészen mostanáig nem volt példa a CML kezelésének eddigi történetében. A népesség-alapú betegregiszter tehát a CML kezelésének és a terápia kimenetelének egyedülálló dokumentálása: a regiszter egyaránt nyomon követi majd az európai betegektől származó kiindulási, kezelési és kimeneteli adatokat.

A betegek állapotának egységesített molekuláris monitorozása

A EUTOS program második fő célja, hogy olyan standardizált laborokat működtessenek az egyes országokban, amelyekben egységes módszerekkel vizsgálják a betegek gyógyszeres terápiára történő reagálását. Az eddigi 28 résztvevő országban összesen 51 standardizált referencialabor fog működni, amelyek mindegyike egységes, összehasonlítható eredményeket hozó tesztelési eljárásokat alkalmaz majd.

A laborokban a betegek gyógyszeres kezelésre adott molekuláris válaszait mérik. A CML-t a Philadelphia kromoszómaként ismert rendellenesség okozza, amelynek következtében egy Bcr-Abl nevű fehérje termelődik. A fehérjének oksági szerepe van a CML kialakulásában, a fehérje vérbeli szintje pedig összefügg a betegség súlyosságával.

A gyógyszeres kezelést követő fehérjeszinteket a polimeráz láncreakció egy speciális fajtájával (valós idejű kvantitatív polimeráz láncreakció; RQ-PCR) mérik. Többek között ezt jelenti az európai laborok egységesítése, hiszen mindenhol ugyanezzel a molekuláris módszerrel vizsgálják a betegek terápiás válaszait, és éppen ezért válnak európai szinten is összehasonlíthatóvá az adatok. Ez a módszer a legérzékenyebb, a fehérjeszint-mérések pedig egyaránt igazoltan korrelálnak a citogenetikai válasszal és a progressziómentes túléléssel. (A citogenetikai válasz meghatározása a Philadelphia kromoszóma-pozitív sejtek számának véráramban történő mérését jelenti.)

A célzott rákgyógyszer vérszintjének monitorozása

A EUTOS harmadik kulcseleme az elsővonalbeli kezelésként jelenleg általánosan adott célzott hatóanyag vérszintjének mérése. A terápiás válasz rendszeres monitorozása elengedhetetlen annak biztosításához, hogy minden betegnél a legnagyobb eséllyel alakuljon ki az optimális terápiás válasz.

A terápiára kevéssé reagáló vagy a gyógyszer mellékhatásától szenvedő betegek gyógyszer-vérszint mérései segítik az orvost annak kiderítésében, hogy egyes esetekben miért nem működik kellő hatékonysággal a terápia. Mindez bizonyítékokon alapuló hozzáállást tesz lehetővé, vagyis az orvos nemcsak találgat, hanem a konkrét mérési eredmények birtokában ellenőrizheti a beteg együttműködését. A terápia részleges sikertelenségének egyik oka például az lehet, ha a beteg nem működik együtt az orvossal, vagyis nem a megfelelő adagban és ütemezésben szedi a gyógyszert. Az orvos ilyenkor konkrét lépéseket tehet annak érdekében, hogy ismét beállítsák a páciens számára szükséges hatóanyag-mennyiséget.

Oktatási program a kiváló eredmények megosztására

Az oktatási program - angolul Spread of Excellence - a CML optimális kezeléséről tájékoztatja a klinikai orvosokat. A program részeként már létrejött EUTOS a CML-ért nevű tájékoztató weboldal, valamint több orvosoknak szóló anyag, például hírlevelek, diák és tananyagok is összeállításra kerültek. Emellett több mint 2000 orvos és leendő hematológus kapott tájékoztatást a páneurópai oktatási konferenciákon és képzéseken.

A Daganatok.hu a bécsi sajtótájékoztatót követően dr. Rüdiger Hehlmann-nal, a Európai Leukémia Hálózat (ELN) elnökével, a Heidelberg Egyetem professzorával készített rövid interjút.

Hogyan vesz részt a EUTOS programban Magyarország?

Magyarország része az Európai Leukémia Hálózatnak, és a EUTOS programban is részt vesz. Ez utóbbi feltétele, hogy az ország rendelkezzen legalább egy standardizált laborral, amelyben az európai hálózat egységesített normáinak megfelelően lehet elvégezni a CML molekuláris diagnosztikáját. Magyarországon emellett úgynevezett másodlagos laborok is működnek, amelyek még nem standardizáltak, de már folyamatban van, hogy elnyerjék ezt a minősítést. A tízmilliós lélekszámú magyar lakosságot tekintve legalább egy, de inkább két további standardizáltan működő labort javasolnék.

Mennyi erőfeszítést igényel egy-egy labor európai normákhoz történő igazítása?

A laborok európai normáknak való megfelelését Mannheimben ellenőrzik, és innen koordinálják a standardizációs folyamatokat. A EUTOS program teljes egészében állja azokat a költségeket, amelyek a standardizáláshoz szükségesek. Amit a magyar labornak önállóan kell kifizetnie, az a standardizációs tesztek elvégzése: a labor ingyen megkapja azokat a mintákat, amelyeken elvégezhetőek a szükséges mérések, a vizsgálatokat azonban már saját költségen beszerzett reagensekkel kell elvégezni. A EUTOS tehát mindössze a tesztek elvégzéséhez szükséges laboreszközöket és az ehhez szükséges anyagok beszerzését nem állja, minden mást azonban ingyen biztosít a résztvevő országoknak.

Bármelyik európai ország csatlakozhat a EUTOS-hoz?

A EUTOS-ban kizárólag európai országok szerepelnek, de a részvételnek nem feltétele, hogy az adott ország az Európai Unió tagja legyen. A EUTOS-nak ennek megfelelően Ukrajna, Törökország és Oroszország, sőt Izrael is a tagja. A kezdeményezésben résztvevő kutatók természetesen az Európán kívüli országok szakembereivel is együttműködnek, így például amerikai, ausztrál vagy japán orvosokkal.

Vannak-e a jelenleg általánosan alkalmazott hatóanyagnál újabb szerek is?

A standard elsővonalbeli kezelésként jelenleg adott készítmény hatékonysága az elmúlt 10-12 évben egyértelműen bebizonyosodott. A hatóanyag biztonságos, hiszen semmilyen késői káros mellékhatásra nem derült fény a bevezetése óta. A betegek jól tolerálják ezt a fajta gyógyszeres kezelést, és ha az adott beteg jól reagál erre a szerre, akkor nincs szükség rá, hogy másik hatóanyagot kapjon. Ha viszont a páciens valamilyen okból kifolyólag mégsem reagál jól az általánosan alkalmazott készítményre - amit a már említett molekuláris szintű diagnosztikával lehet kimutatni - akkor van értelme annak, hogy második generációs szerekkel próbálkozzunk.

Magyarország jelenleg is már azon országok közé tartozik, ahol a második generációs szerek elsővonalbeli alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatgyűjtés folyik klinikai vizsgálati keretek között. Szélesebb körű, elsővonalbeli alkalmazásra azonban csak az európai regisztrációt követően kerülhet sor.

Dr. Vörös András, a Novartis Hungária Kft. Onkológiai üzletágának vezetője a Daganatok.hu kérdésére elmondta, hogy a EUTOS program Magyarországon 2009 tavaszán indult el. A gyógyszervérszintek meghatározása mellett a fő cél a molekuláris genetikai laboratóriumok mérési módszereinek standardizálása, és a magyar CML betegek betegregiszterének létrehozása volt.

A négy egyetemi centrum (Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pécsi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum) laboratóriumainak validálása az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) molekuláris laboratóriumának vezetésével zajlott. A EUTOS programnak köszönhetően a magyar CML betegek molekuláris genetikai eredményei ma már bármely európai ország betegeinek eredményeivel összehasonlíthatóak. Ez elősegíti egyrészt a hematológusok és a laboratóriumi szakemberek között zajló kommunikációt, másrészt a CML betegek terápiájával kapcsolatos tapasztalatcserét, akár nemzetközi szinten is. A betegek gyógyítása ennek köszönhetően a korábbiaknál magasabb szinten zajlik.

A magyar CML regiszter engedélyeztetése jelenleg folyamatban van, az első betegek pedig hamarosan bekerülnek a programba - mondta Vörös.

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: