Az orvoslás jövője öt-tíz éven belül - A Limfóma Világnap előadásai videón (1. rész)

Daganatok.hu 2015. október 17.
Megosztás:

Az idei Limfóma Világnapról szóló videós összefoglalónk első részében Meskó Bertalan orvosi jövőkutató igen érdekfeszítő előadása mellett a Hodgkin és a non-Hodgkin limfómák jelenlegi kezelési lehetőségeiről beszél két, hazánkban egyaránt igen elismert szakember, Borbényi Zita, a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság elnöke és Illés Árpád, a Debreceni Egyetem II. számú Belgyógyászati klinikájának hematológus szakorvosa.

"Az elmúlt években olyan változásokat láttam, amikre jelenleg még senki sincs felkészülve. Az orvosi technológia - egyelőre még csak a háttérben - egy science fiction filmmé kezd változni" - kezdte előadását dr. Meskó Bertalan orvosi jövőkutató, aki bár jelenleg még csak harminc éves, már így is komoly sikereket tudhat a háta mögött. A Harvard Egyetem Orvostechnológiai Intézete szerint ő a világ egyik legfigyelemreméltóbb 40 év alatti orvos-szakembere, aki tíz éven belül saját nemzetközi intézetet szeretne létrehozni egy olyan tudományágban, ami minden határt és korlátot átlép.

Meskó - akivel nemrég D. Tóth Kriszta csinált izgalmas interjút - a Limfóma Világnapon tartott előadásában elmondta: a világon már most is rengeteg olyan orvosi technológia létezik, amelyek már bőven nem a jövő ígéretei, hanem a jelen valóságai. Ezek a technológiák pedig egyre egyszerűbbek, egyre elérhetőbbek és egyre olcsóbbak lesznek.

Az egyik ilyen technológia - a sok példa közül mindössze egyetlen egyet kiragadva - a digitális tetoválás. Ez arra jó, hogy az ezt használó betegnek már egyáltalán nem kell bemennie a klinikára ahhoz, hogy megmérjék például a vérnyomását vagy más egyéb élettani paramétereit. Ezeket az adatokat a kezelőorvos olyankor fogja megkapni - a mobiltelefonjára - amikor valamelyik érték olyan mértékben változik meg a rossz irányba, hogy azzal az orvosnak sürgősen foglalkozni kell. A páciensnek pedig már csak ezekben az esetekben kell belátogatnia a klinikára, az idő nagy részében viszont már nem lesz szükség a kezelőorvossal történő rendszeres és személyes találkozásra.

Meskó még számtalan hasonló - és egytől egyig izgalmas - példát említ előadásában, amely a fenti videóra kattintva tekinthető meg teljes egészében.

A Hodgkin-limfómák jelenlegi kezelési lehetőségei

A Hodgkin-limfómákat sokáig Hodgkin-kórnak nevezték, mivel nem tudták, hogy rosszindulatú folyamatról van-e szó, vagy valamilyen fertőző ágens váltja ki a betegséget. Ma már világos, hogy a B-sejtekből kiinduló, rosszindulatú (malignus), a limfoid sejtek kontroll nélküli felszaporodásával járó (limfoproliferatív) betegségről van szó, amelynek kialakulásában az Epstein-Barr vírus szerepét is feltételezik - kezdte előadását dr. Illés Árpád, a Debreceni Egyetem II. számú Belgyógyászati klinikájának hematológus szakorvosa.

A limfómákat - a betegséget a daganat szövettani megjelenése alapján két fő típusra (Hodgkin- és non-Hodgkin limfóma) felosztó korábbi besorolás helyett - ma már három nagy csoportba sorolják. Az első csoportba a B-sejtekből, a másodikba a T-sejtekből, a harmadikba pedig a természetes ölősejtekből (NK-sejtek) kiinduló limfómák tartoznak. Ez a besorolás azokat a tumorokat tekinti Hodgkin-kórnak, amelyek az érett, felnőtt B-sejtekből alakulnak ki.

Illés hangsúlyozta: a Hodgkin-limfómákkal diagnosztizált betegek a legtöbbször nagyon megijednek a diagnózis hallatán, ami nem csoda, hiszen egy rosszindulatú daganatos betegségről van szó. A Hodgkin-limfómák azonban napjainkra igen jól kezelhetővé váltak, és ma már - a magyarországi centrumokban is! - 80-90%-os a betegek gyógyulási aránya. A kezelési módszerek fejlődését jól jelzi, hogy az 5-éves túlélés aránya az 1960-as években mindössze 20% körüli volt.

A Hodgkin- és a non-Hodgkin limfómák fő különbségeit itt foglaltuk össze részletesen.

A non-Hodgkin limfómák jelenlegi kezelési lehetőségei

Prof. Dr. Borbényi Zita, a Magyar Hematológiai és Transzfuziológiai Társaság elnöke - aki tavaly a krónikus limfoid leukémia kezelési lehetőségeiről beszélt ugyanitt - idén a non-Hodgkin limfómák típusairól és terápiás lehetőségeikről adott elő. Borbényi ismertette a nyirokcsomók és a nyirokkeringés szervezetünkben betöltött általános szerepét, majd összefoglalta a limfómák legáltalánosabb klinikai tüneteit és a non-Hodgkin limfómák jelenleg elérhető, modern kezelési módszereit.

Borbényi fent látható előadásából mindent megtudhat arról, hogy miként kezelik ma Magyarországon a non-Hodgkin limfómák harmincnál is többféle, morfológiai és molekuláris jellemzők alapján elkülönített formáit.

A non-Hodgkin limfómák főbb típusairól itt is elolvashat egy részletes és naprakész összefoglalót.

 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.