A 45 év feletti nők közel 40 százaléka jár mammográfiára egy új felmérés szerint

Daganatok.hu 2011. december 6.
Megosztás:

Saját bevallásuk alapján a magyar nők 87 százaléka szokta vizsgálni melleit egészségügyi szűrési céllal. Ez az eredmény a Szinapszis Kft. legfrissebb kutatásából derült ki, amelyet a cég az Euromedic Diagnosztika megbízásából készített: a válaszadó hölgyek száma összesen 550 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív. A kutatás szerint a fiatalabb korosztály körében kevéssé ismert a mammográfia, és ezt a lehetőséget jelenleg csak az idősebb korosztály veszi számításba.

A vizsgálat eredményei alapján a nők 8 százaléka azért hanyagolja el a vizsgálatot, mert nem érzi szükségesnek azt. Arányuk az életkor emelkedésével jelentősen csökken, viszont fontos kiemelni, hogy a 18-35 év közöttiek 13-14 százaléka vélekedik így. Viszonylag alacsony (5%), aki nem tudja mi a teendő a mellek vizsgálata kapcsán, ők elsősorban 18-25 év közötti fiatalok (13%).

A legtöbben, a nők 43 százaléka magának figyeli, tapintásos módszerrel emlőit, arányuk elsősorban a középkorú-idősebb hölgyek és a magasabb végzettségűek esetében magasabb.

A nők közel 20 százaléka orvosi segítséget vesz igénybe. A nőgyógyász által végzett tapintásos mellvizsgálat aránya a 18-25 év közöttiek körében kiemelkedősen magas (34%) más korcsoportokhoz képest.

A válaszadók 26 százaléka műszeres vizsgálattal ellenőrizteti melleit, és arányuk a 46 év felettiek körében ugrik meg jelentősen: ennél fiatalabb korban ugyanis 10 százalék körül vagy attól jóval elmarad, 45 év felett viszont 40-45 százalék a mammográfiát említők aránya.

A mellrákkal kapcsolatos statisztikák ismeretében némiképpen fenntartásokkal fogadhatók a fenti eredmények. Fontos megjegyezni, hogy a kutatás célja, annak vizsgálta volt, mennyire van jelen a mell vizsgálata a magyar nők egészségtudatosságában, gondolkodásában, nem vizsgálta ugyanakkor az ellenőrzések gyakoriságát vagy a saját részre végzett tapintásos vizsgálat helyességét. Hangsúlyozni kell, hogy nem elég a szűrés szükségességéről tudni, annak hatékonysága érdekében megfelelő eljárással és rendszerességgel kell azt végezni.

Mammográfiával korai stádiumban is kimutatható a mellrák

"A mammográfiával már korai stádiumban lényegesen jobban felismerhetőek a kóros elváltozások, és a rákmegelőző állapotok. Tudományosan bizonyított, hogy a 40 év feletti korosztályban a mammográfia jelenleg az egyetlen olyan módszer, amely alkalmas az emlődaganatok korai felfedezésére, a szűrésre. Ezt még a hagyományos mammográfiás technika alkalmazásával érték el. Az utóbbi 2 évtizedben tökéletesített digitális technikával készített vizsgálatok ugyanolyan- bizonyos tekintetben például a meszesedések diagnosztikájában, valamint a denz, kötőszövet-dús emlőkben jobb eredményeket mutatnak. Emellett nem elhanyagolható az a tény, hogy a digitális mammográfia alkalmazása során közel 25%-kal kisebb sugárterhelés éri az emlőt, valamint az esetleges expozíciós hibák ismétlés nélkül javíthatók" - hangsúlyozta dr. Ormándi Katalin, a Magyar Radiológusok Társasága (MRT) Emlődiagnosztikai szekciójának elnöke.

"A berendezés az orvos-szakmai szempontból is további jelentős előnyökkel jár, hiszen a felvételek elkészítése egyszerűbb, gyorsabb, lehetőség nyílik a távleletezésre, valamint a szakmai és szakmaközi konzultáció is könnyebben biztosítható" - tette hozzá a doktornő.

A fenti szakmai ismeretek, valamint a lakossági igények eredményeként az Euromedic Diagnosztika 2011. november 22-től két új, digitális mammográfiai berendezés működtetését kezdte meg, amelyek a Szegedi Tudományegyetem Rendelőintézetben és a Patológiai Intézetben lévő részlegein érhetők el.

A kutatásról:

A Szinapszis Kft. 2011 novemberében telefonos, kérdőíves kutatás keretében vizsgálta a kérdést. A válaszadó hölgyek száma összesen 550 fő volt, a minta országos lefedettségű, életkor, régió és településtípus alapján országosan reprezentatív. 

Forrás: Szinapszis Kft.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.