Lehetséges-e tumordiagnosztika a vérből és egyéb testnedvekből?

Daganatok.hu 2015. december 8.
Megosztás:

A vérből és egyéb testnedvekből történő tumordiagnosztika ígéretes, jövőbeli alternatívája lehet a jelenleg rutinszerűen alkalmazott invazív biopsziának. Hol is állnak a kutatások? - teszi fel a kérdést a PharmaOnline legújabb összefoglaló cikke.

Az 1940-es évek óta ismert, hogy a vérben a tumorokból származó szabad DNS is cirkulál. A folyadékbiopszia során ezeknek, a primer vagy metasztázisos tumorokból származó, vérben cirkuláló DNS-(fragmentumoknak) (cirkuláló tumor DNS, ctDNS), sejteknek, illetve a rákos sejtekből származó exo- és ektoszómáknak a minőségi és mennyiségi vizsgálata történik. Milyen előnyei lehetnek ennek a jelenleg alkalmazott biopsziával szemben?

A Stanford Egyetem professzora, dr. Maximilian Diehn szerint azon kívül, hogy elegendő lenne mindössze egy vérvétel, korai fázisban felfedezhetők lennének a tumoros elváltozások. Gyakori mintavétel is lehetséges lenne, így könnyebben követhetővé válna a betegség lefolyása, a terápia hatásossága, valamint egy esetleges terápiarezisztencia fellépése.

Hol tartanak most a folyadékbiopsziával kapcsolatos vizsgálatok?

Szabadon cirkuláló DNS mindenki vérében kimutatható - általában 2-1500 ng/ml koncentrációban - de a várandós nőknél és a daganatos betegeknél ez a mennyiség megnő (a magzat, illetve a daganatok nukleinsavai is megjelennek).

A tumorból felszabadult DNS az összes cirkuláló DNS-nek csak mintegy 1 százalékát teszi ki, a kis mennyiségű DNS komplex biológiai mátrixból való kinyerése ezért komoly kihívás elé állítja a kutatókat. A vérvételt követően hat órán belül meg kell történnie a DNS-izolálásnak, és még tovább bonyolítja a dolgokat, hogy a daganatok DNS-állományára a mutációk mellett az epigenetikai módosulások is jellemzőek.

Diehn és munkatársai egy CAPP-Seq (Cancer Personalized Profiling by Deep Sequen­cing) elnevezésű módszert fejlesztettek ki. Ez lehetővé teszi, hogy az extrém alacsony koncentrációban jelen lévő mutáns DNS-szakaszok is kimutathatók legyenek. A módszerrel - az eddigi eredmények alapján - a 2-es vagy magasabb stádiumú nem-kissejtes tüdőrákos betegek mindegyike, illetve az 1-es stádiumúak mintegy 50 százaléka felismerhető volt - írja a PharmaOnline cikke.

Ennek ellenére ezek - és más hasonló, folyadékbiopszián alapuló - módszerek ma még nem elég fejlettek. A közeli jövő megoldandó feladatai: a különféle módszerek standardizálása, illetve azok pontosságának és megbízhatóságának növelése.

(PharmaOnline)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: