"A beteg műthetővé vált, jelenleg nem mutatható ki a szervezetében daganat"

Dr. Schwab Richárd, Dr. Horváth Örs Péter, Ledő Zoltán és Dr. Peták István az eredményeket bemutató sajtótájékoztatónDr. Schwab Richárd, Dr. Horváth Örs Péter, Ledő Zoltán és Dr. Peták István az eredményeket bemutató sajtótájékoztatón
Daganatok.hu 2012. június 6.
Megosztás:

A Magyar Gasztroenterológiai Társaság éves nagygyűlésén mutatták be hazai szakemberek az első beteget, aki Oncompass-Colon molekuláris panel vizsgálatot követően kaphatott sikeres célzott kezelést. A páciensnél egy évvel ezelőtt diagnosztizáltak vastagbélrákot, amelynek a májban lévő áttéteit a betegség felfedezésekor nem lehetett megoperálni. Molekuláris diagnosztika alapján alkalmazott személyre szabott kezelés után a beteg műthetővé vált, jelenleg nem mutatható ki a szervezetében daganat, és 5 éven túli daganatmentes túlélés várható.

A konferenciát követő sajtórendezvényen személyesen mutatkozott be az a vastagbéldaganatos beteg, aki már a diagnózist követően azonnal személyre szabott célzott kezelést kapott és arra kiválóan reagált. A patológiai diagnózist követően a KPS Diagnosztika Zrt. szakemberei a hazánkban most bevezetett Oncompass ColonTM molekuláris diagnosztikai panel vizsgálat alapján választottak személyre szabott kezelést.

A beteg első vonalban kapott a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központjának Onkoterápiás Intézetében célzott gyógyszeres kezelést, melynek nyomán a daganatáttétek annyira megkisebbedtek, hogy kiterjesztett műtét során daganatmentessé volt tehető. A 4 gén vizsgálatából komponált új vastagbélrák-specifikus genetikai panelvizsgálat a ma elérhető legkorszerűbb eljárás a daganat célzott kezelésének tervezéséhez, amely a korábbi vizsgálati módszerekhez képest további 50%-os valószínűséggel tudja csökkenteni a hatástalan kezelések számát.

Évente körülbelül 600 hasonló vastagbéldaganatos beteg van, akiknek a megfelelő kiválasztása révén a korábban végzetes betegség esetében is daganatmentesség, ezen keresztül pedig évekre jó minőségű élet biztosítható.

Későn felfedezett esetek: hagyományos kemo- és sugárterápia mellett gyakorlatilag nem fordul elő 5 éves túlélés

Magyarországon a Nemzeti Rákregiszter adatai alapján a vastagbéldaganat a második vezető daganatos halálok, a tüdőrák után. Az újonnan felfedezett esetek száma évente a két nemre együttesen 8500-9000 eset, a halálozás mintegy 5000 fő. Az incidencia - az egy adott időtartam alatt újonnan keletkező esetek gyakorisága - 43/100 000 lakos. Nemek tekintetében a vastagbél daganatai közel azonos arányban érintik a nőket, mint a férfiakat, az arány 1,2:1. A végbél daganatos elváltozásai valamivel ritkábbak, mint a felsőbb bélszakasz daganatai. 40 év alatt csak elvétve találkozunk a betegséggel, 40 év felett az előfordulás növekszik, a legtöbb beteg 60-70 év körüli.

Dr. Peták István

"Az áttéttel diagnosztizált, későn felfedezett betegek sajnos általában műtéttel nem tehetők daganatmentessé, és ezeknél a betegeknél az egy éven belüli halálozás várható. 5 éves túlélés a hagyományos kemo- és sugárterápia mellett pedig gyakorlatilag nem fordul elő" - fűzte hozzá az eset jelentőségét jelezve prof. dr. Horváth Örs Péter, a Pécsi Tudományegyetem Sebészeti Klinikájának professzora. "Az egyetemmel tavaly kezdett együttműködés fontos első mérföldköve ez a terápiás siker, ami fémjelzi, hogy a jelen kritikus ellátási helyzetben is nemzetközi szinten kiemelkedő eredményt hoz a hazai szakemberek összefogása" - tette hozzá az előbbiekhez dr. Peták István tudományos igazgató.

Célzott kezelés: csak akkor hatásos, ha pont az a génhiba okozta a daganatot, amire a gyógyszer hat

A személyre szabott, célzott kezelések csak azoknál hatásosak, akiknél pont annak a génnek a hibája, mutációja okozta a daganat kialakulását, amire a gyógyszer hat. Mivel legalább 100 féle génben lehet ilyen mutáció, ezért nem meglepő, hogy egy adott célzott kezelés a tüdőrákok csak 5-10%-ában hatásos. Ezzel szemben azok a betegek, akiknél nem a gyógyszer célpontjául szolgáló génben van a hiba, továbbra is kemoterápiával kezelhetőek a legjobban, mert ezek a gyógyszerek a hiba, vagyis a mutáció helyétől függetlenül gátolják a daganatsejtek osztódását.

Előadás a célzott kezelésekről

Ma már a daganatszövet molekuláris diagnosztikai vizsgálatával meg lehet állapítani, hogy az adott betegben melyik gén hibája van jelen, és ezáltal el lehet dönteni, hogy célzott terápiával vagy kemoterápiával kell-e a beteget kezelni. Jelen ismereteink szerint még nincsen minden génhibára megfelelő célzott terápia, de éppen ezért fontos, hogy legalább a már meglévő célzott kezelések eljussanak a betegekhez.

A személyre szabott terápiák azért is kitörést jelenthetnek, mert olyan nem személyre szabott kezelések helyett lehet őket alkalmazni, amelyek hasonlóan költségesek. Bevezetésük tehát nem növeli összességében a társadalombiztosítás terheit. A betegek megfelelő kiválasztásával az is elérhető, hogy csak a sikeresen kezelt betegek kezelési költségeit kelljen a gyártó számára megtéríteni. Bíztató, hogy sok száz gyógyszer fejlesztése zajlik a világon és ezek a csak pár százalékban előforduló génhibákra is igyekeznek megoldást nyújtani, ezáltal vizionálva, hogy a nem túl távoli jövőben minden daganatos beteg hozzájuthat majd a számára személyre szabottan kiválasztott gyógyszerhez. Ezek a személyre szabott kezelések nem csak a vastagbélrákban, hanem a többi daganattípusban is egyre inkább hozzáférhetőek.

Magyarország negatív csúcstartó a daganatos halálozásban

Szomorú tény, hogy daganatos esetekhez kapcsolódó mortalitás globális negatív csúcstartója a lista alapján Magyarország, 234,9/100 000 éves esetszámmal.

Ahogy a fenti statisztika mutatja, hatalmas különbség van az egyes országok között abban a tekintetben, hogy a daganatos előfordulások milyen arányban vezetnek végül halálesethez. Ez alapján egy fejlett országban élő, frissen azonosított daganatos beteg túlélési esélye átlagosan 2,5-szeres egy fejletlen országban élő betegéhez képest. De a különbség Nyugat-Európa és Közép-Kelet Európa között is legalább másfél-kétszeres. Ezeknek a mutatóknak a javítása, valamint a minőségi életévek növelése miatt a KPS Diagnosztika Zrt. szeretné felhívni a figyelmet a személyre szabott kezelések és az ehhez szükséges molekuláris diagnosztika fontosságára, továbbá a szakemberek, onkológusok, sebészek, patológusok, molekuláris biológusok közötti együttműködés jelentőségére a daganatos betegségekkel szembeni sikeres küzdelemben.

A KPS

A KPS feladatának tekinti a XXI. század kutatási eredményeinek komplex átültetését a gyógyítási gyakorlatba. A KPS víziója, hogy a betegeknek joguk van felhasználni a tudomány jelenleg elérhető legújabb eredményeit a betegségük gyógyítására és megelőzésére már ma. A KPS-t 2003-ban két kutató-orvos alapította, dr. Peták István, aki az Egyesült Államokban Fulbright ösztöndíjas kutatóként töltött éveket, és dr. Schwab Richárd, aki korábban a Basel-i Egyetemen kutatott. A külföldön szerzett tapasztalatokra építve úgy határoztak, hogy Magyarországon indítanak a kutatások legújabb eredményeit a betegek számára elérhetővé tevő egészségügyi szolgáltató vállalkozást. Az elmúlt években bizonyították, hogy nemzetközileg is versenyképes lehet egy innovatív hazai vállalkozás és a nemzetközi élvonallal szinkronban fejlesztették ki diagnosztikai tesztjeiket.

Ezek a vizsgálatok elsősorban az új generációs, úgynevezett célzott gyógyszerekhez kapcsolódnak. A KPS kutatóorvosai már 2004 elején, a Harvardi Egyetem kutatócsoportjával párhuzamosan, a világon elsők között azonosították az EGFR gén genetikai mutációját tüdőráksejtekben, ami alapján Magyarországon történhetett meg elsőként ennek a génhibának a kimutatására alapozott, molekulárisan célzott kezelés. Ez a tüdődaganattal és agyi áttéttel diagnosztizált beteg több mint 5 éves daganatmentes túlélést ért el. A KPS kutatói azóta is folyamatosan fejlesztik diagnosztikai technológiáikat.

További információk a molekularis-diagnosztika.hu honlapon olvashatóak.

Forrás: KPS Diagnosztika Zrt.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.