Időben felfedezve sokkal több férfinál végezhetnénk el a teljes gyógyulás esélyét megadó operációt - mondja a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház urológiai osztályát is vezető prof. dr. Tenke Péter. Nem indokolt azonban minden prosztatadaganatot megműteni: mindenkinél személyre szabott terápiás javaslatra van szükség, mert a daganat típusa, a beteg életkora és más betegségei ismeretében olykor elegendő a megfigyelés vagy a gyógyszeres kezelés. Más esetekben a sugárterápia is lehet műtéti alternatíva.
A szűrővizsgálatok elhanyagolása miatt sokan operálhatatlan állapotban kerülnek orvoshoz vagy ki sem derül a betegségük - ez az oka annak, hogy hazánkban a jelenleginél akár háromszor több, a teljes gyógyulás esélyét megadó operációt lehetne elvégezni.
Tenke Péter, a Magyar Urológus Társaság elnöke idei kongresszusukon elmondta: egyre finomabb műtéti technikák állnak rendelkezésre ahhoz, hogy a prosztatarákkal diagnosztizált férfiakat úgy szabadíthassák meg a rosszindulatú daganattól, hogy közben a vizelettartási képességet és a potenciát is megkímélik. A laparaszkopós műtétek - ezen belül is a nyugaton elterjedtebb robot-asszisztált operációk - kisebb megterhelést okoznak és kevesebb szövődmény-kockázatot rejtenek, mint a nyílt feltárású műtétek, az onkológiai eredményességet tekintve azonban lényegében egyenértékű műtétekről van szó.
Hazánkban évente mintegy 4 ezer prosztatadaganatot fedeznek fel, s 1300-1400 daganateltávolító műtét történik. Ausztriában ez a szám mintegy háromszor nagyobb: ott - a férfiak egészségtudatossága miatt - nagyobb arányban fedezik fel még műthető állapotban a daganatot. Nem indokolt azonban minden prosztatadaganatot megműteni sem, s csak ott szabadna prosztatarákot műteni, ahol erre elegendő tapasztalat van. Ez évente minimálisan ötven elvégzett operációt jelent - emelte ki Tenke professzor.
Egyre szélesebb gyógyszeres terápiás paletta áll idehaza is rendelkezésre, hogy a véglegesen meg nem gyógyítható urológiai daganatos betegségeket megszelídítsük, a gyógyíthatatlan ezért nem a reménytelen szinonimája - fogalmaz prof. dr. Bodoky György, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság tiszteletbeli elnöke. A fővárosi Egyesített Szent István és Szent László Kórház onkológiai centrumát vezető főorvos szerint a prosztatarák az egyik legjobb példája annak, miként lehet akár évtizedes távlatban is együtt élni egy daganatos betegséggel.
Az élethossz mellett az életminőségre is figyelni kell: a mellékhatásokat, szövődményeket csökkenteni hivatott támogató, úgynevezett szupportív terápiák révén akár egy csontáttétes prosztatarákos betegnek is hosszú időn át csaknem teljes munkaképesség biztosítható - mondja Bodoky György. Veserák esetén - ha a betegség kiújult vagy áttétet adott - több célzott terápiás gyógyszer is rendelkezésre áll, amelyeket az egészségbiztosítási pénztár finanszíroz.
A gyógyszerekhez való hozzáférésben nincs érdemi különbség a fővárosi és a vidéki onkológiai centrumok között - jelenti ki dr. Ruzsa Ágnes, a Somogy Megyei Kaposi Mór Oktatókórház klinikai onkológiai osztályának vezető főorvosa.
A vidéki sugárterápiás kapacitások fejlesztése nagy előrelépést hozott a gyógyításban. A prosztatadaganatok diagnosztikáján, illetve a betegség lefolyásának követésén pedig azzal lehetne javítani, ha ultrahang-vezérelt helyett MRI-vezérelt biopsziát alkalmazhatnának, illetve az anyagcsere folyamatokat feltérképező PET CT vizsgálatokhoz jobban hozzáférnének a betegek. Jó lenne továbbá, ha elérhetővé válna az a világszerte alkalmazott kontrasztanyag, amely pontosabban ki tudja mutatni a daganatos gócokat a prosztatában, s az áttétekben.
A hererák, a hólyagdaganat, a veserák felfedezésére nincs népegészségügyi szűrővizsgálat, a menedzserszűréseknek azonban ma már sok helyen része a hasi és kismedencei szerveket is feltérképező ultrahangvizsgálat. Ruzsa Ágnes szerint tanácsos lenne, ha egy áttekintő ultrahangvizsgálat egy-két évente a munka-egészségügyi állapotfelmérésnek is mindenhol része lenne.
Forrás: Magyar Urológus Társaság, Magyar Klinikai Onkológiai Társaság
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.