Rákkutatás

  • Egészséges szomszédjaikat is megbetegíthetik a ráksejtek

    2014. november 10.

    Egészséges szomszédjaikat is megbetegíthetik a ráksejtek Régóta ismert, hogy a sejtek - a tumoros sejteket is beleértve - rendszeresen kiürítik a számukra feleslegessé vált anyagokat. Meglepő újdonságot jelent viszont, hogy a tumorsejtekből rendszeresen távozó, nagyrészt salakanyagokat tartalmazó membránhólyagok a tumorok kialakulásával is összefügghetnek.

  • Először találtak olyan gátlószert, amely szelektíven és irreverzibilisen kötődik a hibás KRAS fehérjéhez

    2014. október 14.

    Először találtak olyan gátlószert, amely szelektíven és irreverzibilisen kötődik a hibás KRAS fehérjéhez "A jövőben talán a hibás KRAS fehérje is támadhatóvá válhat" - írtuk nem is olyan régen, 2013 decemberében. Úgy tűnik, ez a jövő - ha lassan is - de tényleg elérkezik: a UT Southwestern Medical Center kutatói a napokban bejelentették, hogy sikerült egy olyan molekulát találniuk, amely szelektíven és irreverzibilisen kötődik ahhoz a fehérjéhez, amelyet a KRAS gén egy bizonyos fajta mutációval rendelkező változata állít elő. Ez a fehérje az USA-ban évente mintegy 25 000 új tüdőrákos esetnél mutatható ki, és meghiúsítja az EGFR-gátlókkal történő célzott daganatellenes kezelést.

  • A rákbetegek egyharmada nem a tumor növekedése, hanem a kóros soványság, a cachexia következtében veszti életét

    2014. szeptember 15.

    A rákbetegek egyharmada nem a tumor növekedése, hanem a kóros soványság, a cachexia következtében veszti életét A rákbetegek kóros lesoványodását eddig viszonylag kevéssé kutatták, így az volt az elterjedt nézet, hogy a beteg szervezete mintegy "felfalja" saját magát, miközben megpróbálja kielégíteni "a falánk tumorsejtek" egyre növekvő tápanyag- és energiaigényét. Ma azonban már ismert, hogy egészen kisméretű és egészen korai stádiumú tumorok esetében is előfordulhat kóros soványság. A korábbi kép így egyre inkább változni kezd, és jelenleg úgy tűnik, hogy a lesoványodás hátterében a fehér zsírszövetek barnává történő átalakulása áll, ami az egész szervezetre kiterjedő gyulladásos folyamatokkal is szorosan összefügg.

  • A daganatsejtek szükség szerint ki- vagy bekapcsolhatják a génjeiket

    2014. szeptember 1.

    Már 1983-ban sikerült rájönni, hogy egyes daganattípusokban abnormális metiláció, vagyis a DNS-hez kapcsolódó metilcsoportok egészséges sejtekétől eltérő mintázata figyelhető meg. Az elmúlt három évtizedben számos másik, a rák kialakulásával összefüggő metilációs rendellenességet figyeltek meg, de csak egy most megjelent új tanulmányból derült ki: a daganatsejtek metilációs mintázatának eltérései - ráktípustól és stádiumtól függetlenül - valóban általánosnak nevezhetőek. Mindez azért lényeges, mert ezek az eltérések lehetővé tehetik a ráksejtek számára, hogy bizonyos génjeiket igény szerint ki- vagy bekapcsolják, ami versenyelőnyhöz juttathatja őket az egészséges sejtekkel szemben. A daganatsejtek szükség szerint ki- vagy bekapcsolhatják a génjeiket

  • Mit tudunk jelenleg a kannabisz rákellenes hatásáról?

    2014. augusztus 29.

    Főleg a Facebookon találkozhatunk nagy számban olyan állításokkal, amelyek szerint a kannabisz gyógyítja a rákot. Ez így egyelőre sajnos egy erősen túlzó állítás, amelynek - az eddigi kutatások fényében - messze nincs meg a valóságalapja. A kannabinoidokkal - THC, CBD és más vegyületek - valóban folynak a rákellenes hatást vizsgáló kutatások, ezek azonban - egy kivételtől eltekintve - mind preklinikai fázisban vannak. A kannabinoidok hatását ezen kívül a rákbetegek fájdalomcsillapításában, illetve a kóros soványság és az étvágycsökkenés legyőzésében, valamint a hányás és a hányinger csillapításában vizsgálják. Mit tudunk jelenleg a kannabisz rákellenes hatásáról?

  • Változatlan formában jelent meg újra a korábban már visszavont tanulmány a GM-élelmiszerek rákkeltő hatásáról

    2014. június 26.

    "Színvonaltalan tanulmány a genetikailag módosított élelmiszerek rákkeltő hatásáról" - írtuk 2012 szeptemberében arról a kutatásról, amely szerint a génmódosított kukoricával etetett állatoknál gyakrabban alakultak ki daganatok. A Food and Chemical Toxicology című folyóirat 2013. november 28-án visszavonta a közleményt, Gilles-Eric Seralini és munkatársai azonban nem adják fel ennyire könnyen. Az Environmental Sciences Europe című folyóiratban most ismét lepublikálták ugyanazt a cikket - ezúttal a nyers adatsorokkal kiegészítve. Változatlan formában jelent meg újra a korábban már visszavont tanulmány a GM-élelmiszerek rákkeltő hatásáról

  • A hisztamin szerepet játszik abban, hogy megvédje a tumorokat az immunrendszertől

    2014. június 24.

    A hisztamin szerepet játszik abban, hogy megvédje a tumorokat az immunrendszertől "Egy nagyon izgalmas új kutatásról van szó, amely két, korábban össze nem kapcsolt betegség, a rák és az allergia között tárt fel összefüggést" - mondja Daniel H. Conrad, a Virginia Commonwealth University mikrobiológia és immunológia professzora. A Conrad által vezetett, állatokon elvégzett vizsgálatokból kiderült: a hisztamin - az immunrendszer allergénekre és kórokozókra reagáló anyaga - szerepet játszik a tumorok védekező rendszerrel szembeni védelmében. A kutatók azt remélik, hogy az antihisztaminok - vagyis a hisztamin termelődését gátló anyagok - a különféle daganatellenes terápiák kidolgozásához is felhasználhatóak lesznek a jövőben.

  • Egy emlős, amely sosem betegszik meg rákban

    2013. augusztus 13.

    Létezik egy emlős, amely hosszú ideig - akár 30 évig is - képes élni, mégsem alakul ki egyik példányánál sem tumor. Egy kutatócsoport azt szeretné felderíteni, hogy mi ennek az oka, és segíthetne-e mindez egy embereknél is alkalmazható rákellenes szer kifejlesztésében. Az eddigi eredmények alapján a hialuronsav nagy molekulasúlyú változata lehet az az anyag, amely hatékonyan védi a csupasz földikutyákat a daganatok kialakulásától. Egy emlős, amely sosem betegszik meg rákban

  • Cukros folyadék radioaktív izotópok helyett - MR-vizsgálat a rák kimutatására

    2013. július 15.

    Cukros folyadék radioaktív izotópok helyett - MR-vizsgálat a rák kimutatására A tumordiagnosztika egyik általános módszere a CT-vel kombinált pozitron emissziós tomográfia, vagyis a PET/CT vizsgálat. A módszer korszerű és biztonságos, de enyhe sugárterheléssel is jár, a vizsgálathoz ugyanis radioaktív jelölőanyagot használnak. Ennek alternatívájaként dolgoztak ki egy új módszert, amelyben jelöletlen glükózmolekulákat tartalmazó oldatot innának meg a betegek, majd MR-készülékkel vizsgálnák a daganatot. Ez például a gyermekkori vizsgálatoknál lehetne nagyon előnyös.

  • Így alakul ki az áttét: a tumorsejtek üldözőbe veszik az egészséges sejteket

    2013. július 8.

    Így alakul ki az áttét: a tumorsejtek üldözőbe veszik az egészséges sejteket A daganatok áttétképzése egy rendkívül bonyolult folyamat, amely sok részletében még nem ismert, és amelyet emiatt megakadályozni sem mindig tudnak az orvosok. A University College London kutatói úgy vélik, hogy sikerült végre megérteniük az áttétképzés folyamatának egyik kulcsfontosságú elemét: a daganatsejtek eszerint üldözik az egészséges sejteket, amelyek viszont menekülnek a tumorsejtek elől, és ennek következménye az elsődleges áttét kialakulása.

 1  2  3  4  5  6  7  8  9  10