Nem lehet általános csodagyógyszerekre számítani - interjú Kéri Györggyel

Prof. Dr. Kéri György és akadémiai kutatócsoportja (Fotó: Semmelweis Egyetem)Prof. Dr. Kéri György és akadémiai kutatócsoportja (Fotó: Semmelweis Egyetem)
Daganatok.hu 2013. április 7.
Megosztás:

"Nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani, a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő egyénre szabott terápia kell legyen" - mondja az Elitmed.hu-nak adott új interjújában Kéri György, Széchenyi-díjas rákkutató professzor. A beszélgetésből kiderül az is, hogy mi jelenthetné a következő nagy áttörést a célzott daganatellenes terápiákban. Ha az úgynevezett tumorőssejteket is sikerülne valahogy elpusztítani, akkor nem alakulhatna ki rezisztencia sem, és nem térhetne vissza az egyszer már - látszólag - elpusztított daganat.

Dr. Lipták Judit az Elitmed.hu számára készített interjút dr. Kéri György professzorral, aki több szempontból is úttörő jellegű kutatómunkát fejtett ki a gyógyszerkutatás, azon belül pedig elsősorban a jelátviteli terápia területén.

A többek között a KPS Orvosi Biotechnológiai és Egészségügyi Szolgáltató Kft. tanácsadójaként is tevékenykedő professzor több olyan kulcsproblémát is megemlít a jövőbeli, modern rákgyógyszerek kifejlesztésével kapcsolatban, amelyek ma még nem megoldottak, de a kutatók már javában dolgoznak a megoldásokon. Az alábbiakban az interjú néhány fontosabb részletét közöljük, szerkesztett formában.

Elitmed.hu: Ma egyre inkább úgy gondolja a tudomány, hogy a betegségek 80%-a mögött a jelátvitel hibája húzódik. Igaz-e ez a mondat a jelátviteli hibák univerzális szerepéről, és ha igen, mit hozhat ez a jövő betegei számára?

Kéri György: A betegségek molekuláris mechanizmusainak hátterében tapasztalható jelátviteli hibák meghatározó jelentősége ma a tudományos közvéleményben és a szakirodalomban teljesen elfogadott nézet - ami nem tűnik "ideiglenes elméletnek".

A tumorok kialakulásáért felelős onkogenikus jeleket több mint 30 éve fedezték fel. Jelenleg például 380 kinázgátló molekula áll klinikai fejlesztés alatt 140 kinázcélpont ellen (a kinázok a jelátvitel kulcsmolekulái). 26 kinázgátló hatóanyag gyógyszerként már forgalomban van. Ugyanakkor 430 antitest van klinikai fejlesztés alatt 170 jelátviteli célpont ellen - ami eléggé bizonyítja, hogy ez nem csak egy divatos elmélet.

Ugyanakkor hangsúlyoznunk kell, hogy a jelátviteli terápia hosszabb távon és hatékonyan csak egyénre szabott molekuláris diagnosztikával együtt képzelhető el. A jelátviteli zavarok hátterében sokszor komplex jelátviteli hálózatok hibája áll, ami terápiásan többféle támadáspontot - angol szóval "multiple target" - igényel.

A jövő betegei számára az egyénre szabott jelátviteli terápia - molekuláris diagnosztikával együtt - nagyon ígéretes terápiás lehetőségeket biztosít. Látnunk kell azonban azt is, hogy itt nem lehet általánosan ható csodagyógyszerekre számítani: a jelátviteli terápia molekuláris diagnosztikára épülő, egyénre szabott terápia kell legyen.

Külön gond még a rezisztencia kialakulása és a gyógyszerek hatására bekövetkező jelátviteliút-váltás (angol kifejezéssel "pathway switch"). Ezek a gondok újabb problémákat és terápiás nehézségeket vetnek fel, amelyek a tumorőssejtek elpusztításával lennének megoldhatóak. Ez ma a tumorgyógyszer-kutatás nagy kihívása.

A hibásan kommunikáló ("hazug") sejteket - legalább is a tumorok esetében - el kell tudnunk pusztítani. Ezért fontos, ha csak lehet, a tumor minél korábbi műtéti eltávolítása is!

Ismerjük-e eléggé ahhoz a jelátviteli útvonalakat, hogy biztonsággal beavatkozhassunk a betegségek gyógyítása érdekében, és biztosan ne veszélyeztessünk más, esetleg életfontosságú folyamatokat? Másként kérdezve: mennyire valósítható meg a jelátviteli útvonalakon keresztül a célzott terápia?

A jelátviteli terápia minden esetben célzott terápia, ahol - ahogy az előbbiekben kifejtettem - azonosítjuk a hibás jeleket és specifikusan (célzottan) gátoljuk ezeket.

A jelátviteli utak és hálózatok feltérképezése és analízise valóban igen nagy feladat - és bár nagyon sokat tudunk már róluk - itt is érvényesül a tudás gömbje. Minél többet tudunk, annál nagyobb felületen érintkezünk az ismeretlennel.

A jelátviteli utak gátlása valóban felveti a mellékhatások lehetőségét, de a terápiás hatás optimalizálása, illetve a dozírozás és a specifikus hordozó rendszerek csökkenthetik ezeket. A tumorok jelátviteli terápiájának különös lehetősége, hogy a tumoroknak sokkal nagyobb a jelfüggősége (az onkogenikus jelek túlélési faktorként működnek), mint a normál sejteknek, ami terápiás szempontból nagy jelentőségű.

Milyen nyitott kérdések megválaszolása várható a jövőben?

A nyitott kérdések közül ki kell emelni a szerzett vagy indukált rezisztencia kérdését, ehhez kapcsolódóan pedig a tumorőssejtek azonosításának és elpusztításának a lehetőségét.

Mi kifejlesztettünk néhány "stemkill" - vagyis bizonyos tumorőssejteket szelektíven elpusztító - anyagot, amihez most egy EU-s program keretében specifikus markereket keresünk az egyénre szabott terápiához. Betegekből származó tumorsejteket osztrák partnerünk túlélő kultúrába visz, és ezeken teszteljük a célzott hatóanyagokat. Ez a megközelítés még nagyon sok munkát és persze szerencsét is igényel, de igazi áttörést jelenthet, ha sikerül. Ha ugyanis a tumorőssejteket elpusztítjuk, nem alakulhat ki rezisztencia és nem jön vissza a tumor.

Ugyancsak nyitott kérdés még a jelátviteli hálózatok csomópontjainak azonosítása és a csomópontfehérjék specifikus fehérje-fehérje kölcsönhatásaink szelektív gátlása. Egy további fontos nyitott kérdés - amit manapság behatóan vizsgálnak és vizsgálunk mi is - a környező kötőszövet és a tumorszövet kommunikációjának kérdése. Ez - többek között a krónikus gyulladások és az anyagcserezavarok miatt - jelentősen hozzájárul a tumorok kialakulásának és fenntartásának mechanizmusához, és újabb jelátviteli terápiás megközelítéseket igényel.

Még természetesen igen nagyszámú nyitott kérdés van, mert a sejten belüli és sejtek közötti kommunikáció nagyon komplex rendszer. De szerintem elképesztően izgalmas terület bontakozik most itt ki, és én irigylem a mai fiatal kutatókat, akik ezen a területen dolgozhatnak és beleláthatnak a kristálygömbbe.

Forrás:

A teljes interjú az Elitmed.hu oldalán olvasható

További információk Kéri Györgyről:

A professzor önéletrajza 

Dr. Kéri György akadémai kutatócsoportja 

A célzott daganatterápiákról - Kéri György rákkutató válaszolt 

Miben segítenek Önnek az Oncompass Medicine szakemberei?

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja az elmúlt több mint egy évtized genomikai kutatási eredményeit és molekuláris diagnosztikai módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Ezek egyaránt lehetnek a hagyományosan alkalmazott kezelési módszerek - kemoterápia vagy sugárterápia - lehetnek azonban olyan célzott daganatellenes gyógyszerek is, amelyek kifejezetten az adott daganat kialakulásában oki szerepet játszó, meghibásodott génekre hatnak. Annak eldöntésére, hogy alkalmazható-e egy betegnél célzott kezelés, vagy épp ellenkezőleg, ez semmiképp nem javasolt a számára a megfelelő gyógyszercélpont hiánya miatt, molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat végzünk.

Legújabb szolgáltatásunk keretében folyamatosan segítjük a betegek kezelésében résztvevő onkológusokat abban, hogy pácienseiket az aktuálisan elérhető legjobb kezelésben részesítsék: dinamikus döntéstámogatási rendszerünk többek között arról nyújt információt, hogy terápiaváltás esetén, abban az adott pillanatban milyen célzott kezeléssel kapcsolatban áll rendelkezésre a legtöbb információ a következő terápiás vonalban.

A hozzánk forduló és akár 5 éven át is kísért betegeink így egészen biztosak lehetnek abban, hogy ott és akkor a számukra legmegfelelőbb kezelést kapják, a döntés meghozatala ugyanis a páciens molekuláris diagnosztikai profiljának és a célzott kezelésekről rendelkezésre álló összes orvosi adat részletes informatikai elemzése alapján történik.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.