A daganatok áttétképzése egy rendkívül bonyolult folyamat, amely sok részletében még nem ismert, és amelyet emiatt megakadályozni sem mindig tudnak az orvosok. A University College London kutatói úgy vélik, hogy sikerült végre megérteniük az áttétképzés folyamatának egyik kulcsfontosságú elemét: a daganatsejtek eszerint üldözik az egészséges sejteket, amelyek viszont menekülnek a tumorsejtek elől, és ennek következménye az elsődleges áttét kialakulása.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
A daganatok áttétképzése - a helyi terjedésen kívül - a vérereken keresztül (hematogén áttétképzés) és/vagy a nyirokrendszeren keresztül (limfogén áttétképzés) zajlik.
Ennek a folyamatnak ma még nagyon sok részlete tisztázatlan, ezért olyan gyógyszerek sem léteznek, amelyekkel biztosan meg lehetne gátolni, hogy az elsődleges daganatból áttétek alakuljanak ki.
Az már eddig is ismert volt, hogy az áttétképzés során a tumorsejtek egészséges sejteket toboroznak maguknak, és ezeket használják fel arra, hogy az elsődleges tumorból a szervezet távolabbi pontjaira jussanak el. Annak mechanizmusa viszont még mindig szinte teljesen ismeretlen, hogy a tumorsejtek pontosan hogyan használják fel az egészséges sejteket erre a célra.
Üldöző és menekülő sejtek
A University College London kutatói úgy vélik, hogy rájöttek a folyamat nyitjára. Tanulmányukban ugyan nem tumorsejteket, hanem embrionális sejteket vizsgáltak, de azt állítják, hogy a folyamat ugyanígy zajlik a daganatsejtek esetében is.
A tumorsejteknek most az úgynevezett velősánc eredetű sejtek feleltek meg. Ezek a velőcsőzáródás folyamata során keletkeznek, a fejlődő embrióban helyváltoztatásra képesek (ebben hasonlítanak a tumorsejtekre), és több más sejttípus mellett belőlük alakulnak ki a környéki idegrendszer szövetei. Az egészséges sejtek viselkedését az úgynevezett plakodok sejtjeivel modellezték: ezekből fejlődnek ki az érzékelésben szerepet játszó agyidegek. (A kétféle sejttípus a jobb oldali ábrán látható, világoskék, illetve lilás színnel.)
A kutatók azt tapasztalták, hogy mikor a vándorlásra képes, velősánc eredetű sejteket a plakod eredetű sejtek közelébe helyezték, az előbbiek jelentős átalakuláson mentek át, és "üldözni" kezdték a plakod eredetű sejteket. Az utóbbiak ugyanekkor "menekülni" kezdtek előlük. Annak mértékét, hogy a velősánc eredetű sejtek mennyire üldözték a plakod eredetű sejteket, az utóbbiak által termelt kisméretű molekulák mennyisége határozta meg. Ezek az anyagok voltak azok, amelyek vonzó hatást gyakoroltak a velősánc eredetű sejtekre - írja az UCL sajtóközleménye.
A tumorsejtek a vér- és a nyirokereken is átjuthatnak
A fenti folyamatot - amikor egy bizonyos sejtcsoport mozgását egy bizonyos kémiai anyag koncentrációja befolyásolja - kemotaxisnak nevezik. Az már korábban is ismert volt, hogy a kemotaxis szerepet játszik a tumorok áttétképzésében, azt a jelenséget azonban, amikor egy sejttípus üldöz egy másikat, miközben az menekül előle, az UCL kutatóinak sikerült először bemutatnia.
Annak ellenére, hogy nem tumorsejteket vizsgáltak, a tanulmány szerzői meg vannak róla győződve, hogy ugyanez a folyamat zajlik a daganatok áttétképzése során is. A folyamatot a jobb oldali ábra szemlélteti: a szürkével jelölt tumorsejtek egyaránt beléphetnek a vér- és a nyirokkeringésbe (pirossal, illetve sárgával jelölve), amelyen keresztül a szervezet egy távolabbi pontján elsődleges áttétet hozhatnak létre. Ebből aztán másodlagos áttétek is kialakulhatnak, rendszerint már a keringési szervrendszer igénybevétele nélkül, közvetlen terjedéssel is. (Az ábra forrása: Kőhidai László: A kemotaxis biológiai és klinikai jelentősége, 171. oldal).
Ha valóban sikerülne bizonyítani, hogy a tumorsejteket az egészséges sejtek által kiválasztott kémiai anyagok vonzzák magukhoz, és ezután valóban a fentebb leírt "fogócska" indul be a sejtek között, akkor ebbe a folyamatba gyógyszeres úton is be lehetne avatkozni. "Eredményeink alapján remélhetőleg egy újabb rákkezelési módszert lehet majd kidolgozni, amivel a másodlagos daganatok kialakulása lenne gátolható. Mindez azért lenne nagyon fontos, mert a legtöbb rákhaláleset nem az elsődleges tumorok, hanem a kulcsfontosságú szervekbe, például a tüdőbe vagy az agyba adott áttétek miatt következik be" - mondta dr. Roberto Mayor, a tanulmány első szerzője.
Az eredeti cikk kivonata itt olvasható:
Chase-and-run between adjacent cell populations promotes directional collective migration
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
