Gilles-Eric Seralini"Színvonaltalan tanulmány a genetikailag módosított élelmiszerek rákkeltő hatásáról" - írtuk 2012 szeptemberében arról a kutatásról, amely szerint a génmódosított kukoricával etetett állatoknál gyakrabban alakultak ki daganatok. A Food and Chemical Toxicology című folyóirat 2013. november 28-án visszavonta a közleményt, Gilles-Eric Seralini és munkatársai azonban nem adják fel ennyire könnyen. Az Environmental Sciences Europe című folyóiratban most ismét lepublikálták ugyanazt a cikket - ezúttal a nyers adatsorokkal kiegészítve.
Rákkutatással kapcsolatos anyagaink:
Magyar rákkutatót is meghívtak a giga technológiai világkiállításra Szaúd-Arábiába
A daganatsejtek DNS-ének feldarabolása is hatékony lehet a rákkezelésben
Gyógyszer nélkül is lehetne pusztítani a rákot
A sokat vitatott és sok helyről támadott cikk története röviden: Gilles-Eric Seralini (a franciaországi Caeni Egyetem munkatársa) és kutatócsoportja szerint az NK603 jelű - a Roundup nevű gyomirtószerrel szemben ellenálló - génmódosított (GM) kukoricával etetett, vagy a szóban forgó gyomirtószert tartalmazó vízzel itatott kísérleti állatok korábban pusztulnak el, mint normál étrenden tartott társaik.
Seraliniék szerint a GM-étrenden tartott állatoknál gyakrabban alakulnak ki daganatok, ahogyan a máj- és vesekárosodás is nagyobb arányban fordul elő közöttük. A kutatók azt állították továbbá, hogy a hím patkányok 50 százaléka, a nőstényeknek pedig 70 százaléka idő előtt pusztult el, míg a kontrollcsoportokban ez az arány a hímeknél 30, a nőstényeknél pedig csupán 20 százalék volt.
A cikk megjelenését követően azonnal rengeteg kritika érkezett, majd végül - a témára reagáló kutatók és az élelmiszerbiztonsági hatóságok felől érkező egyöntetű nyomásnak engedve - a Food and Chemical Toxicology visszavonta a viták kereszttüzében álló közleményt.
A történetnek nincs vége: újabb publikálás, ezúttal egy másik folyóiratban
"Az Environmental Sciences Europe című folyóiraton kívül négy másik újság ajánlotta fel a számunkra, hogy újraközölné a munkánkat. Azért választottuk végül a SpringerOpen folyóiratát, mert ez egy nyílt hozzáférésű lap, így a kutatók közül bárki, bármikor szabadon elérheti és ellenőrizheti a következtetéseinket alátámasztó adatsorokat" - idézi a Nature News Seralini legutóbbi, párizsi sajtótájékoztatóján elhangzott szavait.
Ezzel kapcsolatban érdemes mindjárt az eredeti, Food and Chemical Toxicology-ban megjelent cikk közreadásának körülményeit is felidézni. A publikáció időpontja egyrészt egybeesett Seralini "Mind tengerimalacok vagyunk?" címmel megírt könyvének franciaországi megjelenésével. Ebből azért elég egyértelműnek tűnik, hogy Seralini elsősorban a saját könyve népszerűsítésére próbálta használni a cikke körüli médiafelhajtást, ennek azonban sajnos nem sok köze van a valódi tudományhoz.
Más probléma is akadt. Ahogyan arról Deborah Blum a Knight Science Journalism cikkében beszámolt, Seraliniék - a cikk hivatalos megjelenése előtt - csak úgy voltak hajlandóak másolatot küldeni az újságírók számára, ha azok aláírnak egy megállapodást, amelynek értelmében senkitől nem kérhetnek független szakmai véleményt az eredeti közleményről, a cikkeik első megjelenése előtt. Ezek után legalábbis furcsa azt olvasni, hogy Seralini "a teljes átláthatóság mintaképe" - saját eredeti szavaival: paragon of total transparency - szeretne lenni, annak reményében, hogy a genetikailag módosított élelmiszereket gyártó iparág hátha követi a példáját.
Mindezek mellett persze a Food and Chemical Toxicology sem járt el túlságosan okosan, már ami a korábbi közlemény visszavonásának indoklását illeti. "Ha az újság egyszer már úgy döntött, hogy [a cikk] megüti a mércét náluk, akkor nem igazán értem, hogy utólag hogyan mondhatják, hogy mégsem elég színvonalas" - írta egy korábbi bejegyzésében a Critical Biomass blog szerzője, utalva arra, hogy az újság szerkesztői a visszavonást megelőzően semmi nyomát nem találták sem adathamisításnak, sem pedig az adatok szándékos félreértelmezésének.
Mivel egészült ki az újra leközölt tanulmány, és változtat-e ez bármin is?
Az ismételten megjelentetett közlemény - amely innen érhető el online - a Nature beszámolója szerint nem sokban tér el a Food and Chemical Toxicology által végül visszavont változattól. Seralini mellett a cikk három másik szerzője írt hozzá kommentárt, amelyben azt állítják: cenzúra áldozatai lettek, kritikusaiknál pedig komoly, ám tisztázatlan érdekellentétek és összeférhetetlenségek merülnek fel. ("Conflict of interest", vagyis olyan cégekben/kutatásokban való anyagi vagy más jellegű érdekeltség, amelyet kellemetlenül érinthetnek a Seraliniék által közölt eredmények - a szerk.)
Seralini és munkatársai ezúttal a nyers adatokat is közzétették. Seralini mindehhez hozzáfűzte: "A Monsanto és a többi GM vállalat nem közli a termékeikkel kapcsolatos toxicitási adatait. Így például a Roundup gyomirtónak a patkányok vérére gyakorolt hosszú távú hatásairól sem végeztek egyetlen vizsgálatot sem" - mondta Seralini, "abnormálisnak", illetve "tudományos anomáliának" nevezve a jelenséget.
A Nature News által megkérdezett szakértők szerint azonban az újraközlés sem oldja fel a korábban felmerült problémákat. "A cikk új verziójának publikálása sajnos egyáltalán nem teszi indokolttá, hogy aki eddig kritikusan állt az eredményekhez, az most megváltoztassa a véleményét. Eddig ugyanis - legjobb tudomásom szerint - senki nem jutott arra a következtetésre a Sprague Dawley patkánytörzzsel lefolytatott kétéves vizsgálat eredményei alapján, hogy a GM élelmiszerek veszélyt jelentenének az emberi egészségre" - mondta például Richard Goodman, a University of Nebraska-Lincoln kutatója és a Food and Chemical Toxicology biotechnológiai szekciójának szerkesztője.
A Sprague Dawley patkány az egyik leggyakrabban használt kísérleti állattörzs, amelyeknél azonban spontán - tehát GM-kukorica nélkül is - nagy valószínűséggel jelennek meg tumorok egy bizonyos életkor elérését követően. Tom Sanders, a londoni King's College kutatója korábban elmondta: "Ennél a patkánytörzsnél könnyedén kialakul például emlőrák, különösen, ha bármennyi táplálékot fogyaszthatnak. Ugyanez érvényes akkor is, ha olyan kukoricát esznek, amely egy közönséges gombafajjal szennyezett, és akkor is, ha egyszerűen csak hagyjuk őket öregedni."
Seralini és munkatársai korábban nem közöltek adatokat sem az állatok által elfogyasztott táplálék mennyiségéről, sem pedig arról, hogy jelen volt-e a táplálékban gombafertőzés. Ennek most már mindenki utánanézhet, de mint azt a Nature-nek nyilatkozva David Spiegelhalter, a Cambridge Egyetem statisztikusa megjegyzi, "továbbra sem tűnik úgy, hogy a vizsgálathoz a megfelelő statisztikai módszereket alkalmaznák volna. A módszertani rész leírása ugyancsak homályos maradt. A cikk végkövetkeztetései pedig továbbra is kizárólag tíz-tíz, kontrollként használt hím és nőstény patkánnyal való összehasonlításon alapszanak, ami ilyen súlyú állítások esetében teljes mértékben inadekvát. Meg kellene ismételni az egészet egy valóban független laborban, méghozzá a megfelelő egyedszámú kontrollcsoportokkal."
* * *
Kapcsolódó cikkek, háttér és az újrapublikált tanulmány:
Színvonaltalan tanulmány a genetikailag módosított élelmiszerek rákkeltő hatásáról
Törölték a GM-kukorica rákkeltő hatását sugalmazó cikket
Seralini vitaposzt a Critical Biomass blogon
Expert reaction to republication of Séralini study on Roundup-tolerant GM maize
Séralini study is given new life, but where's the new data?
When even New Scientist dismisses an anti GMO study as previously discredited…
Zombie Retracted Séralini GMO Maize Rat Study Republished To Hostile Scientist Reactions
Gilles-Eric Seralini Pays Springer To Publish His Retracted GMO-Rat Study
Retraction Watch: Retracted Seralini GMO-rat study republished
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
