Letölthető a Rák Volt magazin júniusi száma

A Rák Volt Magazin legújabb, júniusi számában több érdekes interjú is olvasható. Dr. Tóth László, az Országos Onkológiai Intézet Mellkassebészeti Osztályának vezető főorvosa arról beszélt a magazinnak, hogy milyen előrelépés várható a rákbetegek kezelésében az intézet újonnan átadott sebészeti tömbjének köszönhetően. Jelentősen bővült az intézmény sebészeti kapacitása, hiszen hat darab új műtő létesült. Ennek megfelelően csaknem kétszeresére növelhetik majd azon operált betegek számát, akik daganatos betegség miatt kerültek az intézetbe. Évente 6-800 mellkasi műtétre fog sor kerülni, emellett jó hír, hogy várhatóan a betegek várakozásai ideje is jelentősen rövidülni tud. A jelenlegi 4-5 hét várakozás helyett remélhetőleg 2-3 hét lesz a leghosszabb idő, amit egy-egy betegnek ki kell majd várnia a műtét elvégzéséig.

Dr. Ottóffy Gábor - a Pécsi Gyermekklinika Onkohematológiai Osztályának vezető szakorvosa és az Év Onkológusa díj egyik idei díjazottja - a rákbeteg gyermekek gyógyításáról mesélt. Mint mondja, a daganatos gyermekek körülbelül háromnegyede ma már gyógyítható, így ha a gyermekonkológiai munkára gondolunk, elsősorban az életre, és nem a halálra kell asszociálnunk. A gyermekkori daganatok körülbelül negyede leukémia, egy másik negyede agydaganat, emellett előfordulnak még limfómák, illetve a szimpatikus idegrendszer rosszindulatú daganata, a neuroblasztóma. Fontos különbség a gyermekek kezelésében a felnőttekéhez képest, hogy a gyermekkori daganatok nagyjából 80%-ában kemoterápiás kezelést alkalmaznak, ezek a daganatok ugyanis általában jól reagálnak erre a fajta kezelésre.

Dr. Halász Gyöngyi, a szombathelyi "Élet gége nélkül" klub vezetője és az Év Onkológusa díj másik idei kitüntetettje a gégeműtött betegek számára létrehozott csoport működéséről és céljairól beszélt. A fül-orr gégész, foniáter, addiktológus, mentálhigiénés orvos és szociálterapeuta végzettséggel egyaránt rendelkező szakember 1996 óta foglalkozik a gégeműtött betegek rehabilitációjával. Ezeknek az embereknek többféle lehetőségek is adott arra, hogy újra megtanuljanak beszélni. A klub külön hangsúlyt fektet arra, hogy ne csak a betegek, hanem a hozzátartozók is a közösség aktív tagjai legyenek, hiszen őket is érinti a daganatos betegség családban való megjelenése, és ők is sokat tudnak segíteni azoknak, akik újonnan szembesültek a betegséggel.

A magazinban dr. Mikala Gábor, a Szent László Kórház Hematológiai és Őssejttranszplantációs Osztályának főorvosa is megszólal. A szakember röviden összefoglalja a mielóma multiplexszel kapcsolatos főbb tudnivalókat, és részletesen beszél a jelenleg lehetséges kezelési módokról. Mind mondja, a mielóma gyógyítása olyan terület, ahol sok új gyógyszerfejlesztés van, az igazi áttörések azonban nem túl gyakoriak. Ennek ellenére, a már létező gyógyszerek, illetve az újonnan megjelenő készítmények valamely kombinációjával általában jó eredményekkel végezhető a kezelés, még a betegség előrehaladott állapotaiban is. Összefoglalva annyi mondható el, hogy mielómában ritka a gyógyulás, de a folyamatosan fejlődő kezeléseknek köszönhetően krónikus betegségként, jó életminőségben lehet együtt élni ezzel a kórral. Nagy jelentőségűek a klinikai vizsgálatok, amelyekhez csatlakozva olyan új gyógyszerekhez is hozzájuthatnak a betegek, amelyekhez egyébként nem férnének hozzá.

Mihály András - egy gyógyult hererákos beteg - a daganatos betegségek kialakulásának lelki oldaláról és a gyógyuláshoz vezető útról mesél. "A rák a fizikai megnyilvánulása egy olyan, az életben meg nem tett vagy meg nem élt kitörésnek, kibontakozásnak, kivirágzásnak, amit már rég meg kellett volna tennie a betegnek, de addig azt a területet mélyen elnyomta a lelkében. Ami így lelki síkon elnyomásra került, azt a szervezet testi síkon valósítja meg, a ráksejtek terjeszkedni kezdenek" - írja. Mihály szerint a végleges gyógyulás legfontosabb lépése, hogy meg kell tenni az addig elnyomott kibontakoztatást, és kitörni abból a burokból, amelyben a beteg korábban élt. Mihály - gyógyulása óta - más daganatos betegeknek szeretne segíteni, ezért egy ideje rendszeres résztvevője a Fiatal Rákbetegek Klubjának, amely a Magyar Rákellenes Liga szervezésében működik.

További cikkek:

• Márton Anita: A nőiesség megőrizhető
• Gaál Judit: Miért jó nekem, hogy önkéntes vagyok?
• Figyeljünk a prosztatánkra! - Mindenki élhet a szűrés adta lehetőségekkel