Letölthető a Rák Volt magazin 2013. áprilisi száma

Daganatok.hu
Megosztás:

Megjelent a Rák Volt magazin idei második száma, amelyben prof. dr. Kásler Miklóst, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosát kérdeztük a hazai sugárterápiás ellátás helyzetéről és a vidéki onkológiai centrumok fejlesztésére szánt tízmilliárdos fejlesztésről. Részletesen olvashatnak továbbá az emlőrák időben történő felismerésének fontosságáról és arról, hogy mit gondol egy országgyűlési képviselő a vastagbélrák megelőzésével kapcsolatos tennivalókról. Prof. dr. Gődény Mária, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Diagnosztikai Osztályának vezetője a daganatterápia lehetőségeiről és eredményeiről beszélt a magazinnak.

A Rák Volt Magazin legújabb, áprilisi számában prof. dr. Kásler Miklós, az Országos Onkológiai Intézet főigazgató főorvosát kérdeztük a sugárterápiás ellátás hazai helyzetéről. A főigazgató szerint nem a sugárterápiás eszközpark elavultsága vagy az eszközök hiánya a fő oka az ellátásbeli hiányosságoknak, hanem az, hogy a már meglévő, illetve a közeljövőben beszerzésre kerülő gépek a szakemberhiány miatt nem használhatóak ki hatékonyan.

"Az Országos Onkológiai Intézetben jelenleg üzemelő hat sugárterápiás eszköz mellett - amelyek közül három minden tekintetben a legmodernebbnek számít - két műszakban dolgoznak a szakembereink. A többi tíz hazai sugárterápiás centrum gépeit azonban többnyire csak egy műszakban üzemeltetik. Ha ezekben a központokban is bevezetnének még egy műszakot, akkor máris meg lehetne duplázni a kezelt betegek számát, anélkül, hogy újabb gépeket kellene beszerezni" - mondta Kásler a magazinnak.

Dr. Patyánik Mihály, az Uzsoki Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központjának sugárterápiás és klinikai onkológus szakorvosa március 7-én, a HER2 klub tavaszi összejövetelén beszélt az emlőrákok különféle típusainak modern kezelési lehetőségeiről és arról, hogy milyen tényezőket kell figyelembe venni a várhatóan leghatékonyabb kezelési módszer megválasztásához.

Az előadás összefoglalójából kiderül, hogy mikor beszélünk ösztrogénreceptor-pozitív, progeszteronreceptor-pozitív, HER2-pozitív, illetve háromszorosan negatív emlődaganatról. Megtudhatjuk továbbá, hogy mik a fő különbségek a korai és a késői emlődaganatok terápiájában, és milyen túlélés biztosítható a jelenlegi kezelésekkel az előbbi, illetve az utóbbi esetben.

"Korszerű diagnosztika és hatékony terápia" címmel prof. dr. Gődény Máriával, az Országos Onkológiai Intézet Radiológiai Diagnosztikai Osztályának vezetőjével közöl interjút a magazin. Jelenleg a professzor asszony tölti be a Magyar Onkológus Társaság (MOT) soros elnöki tisztségét, így első kézből származó információi vannak arról, hogy milyen folyamatok zajlanak az onkológiai szakmán belül. Gődény szerint most a forrongó, korszerűsödő ellátás időszakát éljük, így viszonylag nehéz korrekt módon értékelni a daganatterápia legújabb eredményeivel kapcsolatos számokat.

"Tizenegy éves az emlőszűrés, még a statisztikusok dolgoznak az eredmények értékelésén, de talán észlelhető egy kicsi csökkenés a halálozásban. Bár a rákstatisztikák nem tűnnek kedvezőnek, de szűréssel, korai felismeréssel, jó diagnózissal és korszerű terápiával ma már a betegek 50 százaléka meggyógyul. Ezért dolgozunk. Lassan a daganat egy krónikus betegséggé válik. Korábban felfedezzük, és ennek pozitív hatása van: a beteg meggyógyul. Más esetben, például vastagbéldaganat esetén az áttétek követése, kimetszése, kezelése évekkel nyújthatja meg a beteg életét" - mondja a professzor asszony.

Prof. dr. Nagy Kálmán országgyűlési képviselő, aki a vastagbélrák elszomorító magyar statisztikái miatt vállalta, hogy felkarolja az emésztőszervi daganatos betegeket képviselő Gyógyulj Velünk Egyesület kezdeményezéseit. Ez a gyakorlatban annyit tesz, hogy a Parlament Egészségügyi Bizottságának tagjaként az országgyűlésben is megpróbálja majd minél aktívabban képviselni a vastagbélrákos betegek érdekeit.

Az igen aktívan tevékenykedő betegegyesület március 25-én a Parlamentben tartott sajtótájékoztatót, ahol kiderült: az évi 5 ezer - jelenleg halállal végződő - vastagbélrákos esetből csaknem 4 ezer beteg megmenthető volna, ha a betegségre időben fény derülne. A felismerés legbiztosabb módja, ha kolonoszkópiás vizsgálatot végeztetünk, amely 50 év felett 5 évente javasolt. Tünetmentesen ezt ugyan nem finanszírozza az OEP, de létezik kiskapu: amennyiben veszélyeztetve érezzük magunkat, háziorvosunkkal megírathatjuk a vizsgálatra szóló beutalót.

További cikkek:

  • Prof. Dr. Simon Tamás: Fiatalokat is fenyeget a rák
  • Sándor Zsuzsanna: Limfóma sztori (limfomasztori.blogspot.hu)
  • Kolimár Éva: Melanoma - a bőr nem felejt!
  • Lazányi Jánosné: Bemutatkozik a Magyar Rákellenes Liga hatvani alapszervezete
  • A remegő szív a felelős a szélütések körülbelül ötödéért - akcióban a stroke megelőzéséért
A teljes magazin letöltése PDF formátumban:

A Rák Volt magazin 2013. februári száma

A magazin korábbi számainak archívuma:

A Rák Volt magazin 2010-es, 2011-es és 2012-es számai

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: