A Rák Volt magazin új számában dr. Szabó Péter tüdőgyógyász-onkológus ír a tüdőrákról, dr. Nagy Zsolt hematológus, a MISEK II. sz. Belgyógyászati Osztályának vezető főorvosa a heveny fehérvérűségről (akut leukémia), dr. Balla Bernadett tollából pedig az öröklődő emlőrák genetikájáról olvashatunk egy cikket. "Emlőrákos voltam, édesanya lettem" címmel a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét is bemutatja a magazin.
Betegellátás hírek
Új navigációs rendszer segíti az onkológiai betegek ellátását a Semmelweis Egyetemen
A termékenység megőrzése daganatos betegség esetén
Vészhelyzet az otthoni szakellátásban
Te tudod honnan jön a válasz a kérdésedre?
A magazin új száma beszámol a Szűrések éjszakája nevű új kezdeményezésről, amelyet április 25-én tartottak meg először. Köztudott, hogy a meghívásos emlőrákszűrésen hazánkban az asszonyok legfeljebb 40%-a vesz részt, a szervezők ezért arra gondoltak, hogy az asszonyok egy részének este 8 óra után is biztosítanak szűrési lehetőséget.
Budapesten több centrum - köztük a Szent János Kórházban működő emlőszűrő centrum - is várta az asszonyokat este 10 óráig vagy még tovább is - írja a magazinban dr. Demeter Jolán, a Magyar Rákellenes Liga általános elnökhelyettesem és a Szent János Kórház Emlőszűrő Centrumának vezetője.
"A tüdődaganatos betegek gyógyulása függ a felfedezés stádiumától. A korai stádiumokban - I-től a III/A stádiumig - általában van lehetőség műtétre, ezekben az esetekben lehet a leghosszabb túlélést elérni. Szándékosan nem a gyógyulás szót használtam, mivel a daganatok esetében gyakran előfordul a kiújulás 5-10-15 éven belül. Ezért szoktuk azt megadni a gyógyulás helyett, hogy mennyi az esélye a betegnek arra, hogy 5 év múlva is élni fog" - írja dr. Szabó Péter tüdőgyógyász-onkológus a tüdőrákról szóló cikkében. A szakember hangsúlyozza: nagyon fontos, hogy ha valakinek tüdődaganata van, és közlik vele, hogy mennyi az esélye, akkor az mindig egy statisztikai adatot jelent csak. Az tehát, hogy egy tüdőrákos beteg mennyi ideig fog élni, pontosan soha nem megjósolható.
"Normál női populációban az emlőrák előfordulásának kockázata 6%. Ez az arány 9%-ra emelkedik, amennyiben egy női ági rokonnál kimutatták a mellrákot és tovább fokozódik, ha két (16%) vagy akár három (27%) rokon is érintett a betegségben" - írja az öröklődő 
emlő- és petefészekrákról szóló cikkében dr. Balla Bernadett.
"Az azonosított genetikai háttérrel rendelkező emlőrákos megbetegedésnek más a javasolt terápiás kezelése, mint az egyénileg, sporadikusan előforduló formájának" - húzza alá az orvosnő, hogy miért is fontos megismerni a kétféle daganatos betegség feltételezett genetikai hátterét. A megelőzésben különösen jelentős azoknak a személyeknek az azonosítása, akik bár önmaguk nem betegek, de a családjukban többször is előfordult már rosszindulatú emlő- vagy petefészekrák, mivel ők maguk is hordozhatják a megbetegedést okozó örökletes tényezőket - olvasható a cikkben.
Balla Bernadett írásából kiderül: míg korábban csak azokat a génszakaszokat, illetve mutációs pontokat lehetett tesztelni, ahol a legnagyobb valószínűséggel fordultak elő a betegséggel összefüggő genetikai eltérések, ma már - az új generációs szekvenátorok megjelenésének köszönhetően - a gének teljes bázissorrendjének gyors feltérképezése is lehetséges. Így pedig már nem csak a leggyakoribb mutációk határozhatóak meg, hanem a géneken belül bárhol előforduló eltérések is akár néhány nap alatt kiszűrhetőek.
A Rák Volt magazin 2014. áprilisi száma
A magazin korábbi számainak archívuma:
A Rák Volt magazin 2010-es, 2011-es, 2012-es és 2013-as számai
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
