Személyre szabott kezelés tüdőrákban: már elérhető, de még nem finanszírozott egy hatékony terápia - videó

Balról jobbra: Dr. Csernavölgyi István, Dr. Pápai-Székely Zsolt, M. Kovács Antal, Dr. Peták István és Dr. Schwab RichárdBalról jobbra: Dr. Csernavölgyi István, Dr. Pápai-Székely Zsolt, M. Kovács Antal, Dr. Peták István és Dr. Schwab Richárd
Daganatok.hu 2011. május 16.
Megosztás:

Személyesen mutatkozott be az első olyan hazai tüdődaganatos beteg, aki már a diagnózist követően azonnal személyre szabott célzott kezelést kapott, és arra kiválóan reagált. Az első vonalban adott kezelés hatására visszanyerte fizikai teljesítőképességét és elmúlt a légszomja, a társadalombiztosítás azonban egyelőre nem finanszírozza terápiáját. Az azóta eltelt nyolc hónap alatt, fogadalmát teljesítve szimbolikus módon itthon járta meg a saját El Camino-ját: több mint 900 kilométert tett meg gyalog. Videós beszámolónk a múlt csütörtöki sajtótájékoztatóról.

Magyarországon évente 9-10 000 új tüdőrákos beteget diagnosztizálnak. A betegek 20-25 százaléka műthető, mert még korai stádiumban ismerik fel náluk a tüdőrákot. A nem műthető betegeknél hagyományos kezelés (kemo- és sugárterápia), illetve egyes esetekben személyre szabott, célzott kezelés adható. Az utóbbi azonban csak azoknál hatásos, akiknél pont annak a génnek a hibája, mutációja okozta a daganat kialakulását, amire a gyógyszer hat.

"Az Európai Unióban 2009-ben törzskönyvezték azt a gyógyszert, amellyel korábban sikeresen tudtunk kezelni egy agyi áttétekkel rendelkező tüdőrákos beteget. A célzott kezelés során naponta egyszer egyetlen tablettát kell bevenni: a beteg daganatmentessé vált, és ez az állapot öt év elteltével is fenntartható volt. Az itt jelenlévő betegnél, M. Kovács Antalnál már egyből ezt a fajta a célzott kezelést adtuk, anélkül, hogy bármilyen más, hagyományos kezelésbe kezdtünk volna. Nagyon fontos azonban, hogy ez a szer továbbra sem gyógyít meg minden tüdőrákos beteget, csakis azokat, akiknél egy bizonyos génhiba van jelen: ez a tüdőrákos betegek körülbelül 10 százalékánál fordul elő. A többieknek továbbra is a kemoterápia jelenti a leghatékonyabb megoldást" - mondta a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján dr. Peták István kutatóorvos.

Hogyan lehet kiválasztani a célzott kezelésre várhatóan reagáló betegeket? Ezt a farmakodiagnosztika (gyógyszercélpont-diagnosztika) teszi lehetővé, amely nemcsak a betegek számára segítség, hanem kiút lehet a gyógyszergyártók és a társadalombiztosítás számára is. Segítségével elkerülhetőek a sikertelen kezelések és az ezekre költött kiadások. Az így megtakarított anyagi erőforrások adnának rá lehetőséget, hogy ne kelljen financiális okok miatt megtagadni a kezelést azoktól, akiknél mindez valóban hatékony.

"A molekuláris diagnosztika megállapítja, hogy melyik kezelés lenne a legmegfelelőbb a betegnek, az orvos ennek alapján kiválasztja a gyógyszert, a terápiát pedig kezdetben a gyógyszergyár finanszírozza, vállalva az esetleges sikertelenség kockázatát. Amikor pedig létrejön a klinikai válasz - a beteg reagál a kezelésre, és erre bizonyíték is van - a társadalombiztosításnak csak ekkor kellene elkezdenie finanszírozni az immár bizonyítottan sikeres kezelést" - mondta Peták.

A TB hazánkban még nem támogatja ezt a fajta kezelést

Hazánkban mindez még nincsen így, a KPS kutatói ezért azt szeretnék, ha a társadalombiztosítás oldaláról minél hamarabb megtörténnének a szükséges lépések. A személyre szabott kezelés ebben az esetben befogadottá válhatna azoknál a betegeknél, akiknél a hatékonyság képalkotó diagnosztikai eljárásokkal is bizonyított. Ezeket a kezeléseket ebben az esetben olyan, nem személyre szabott terápiák helyett lehet alkalmazni, amelyek hasonlóan költségesek. Összességében tehát nem növekednének a társadalombiztosítás terhei, sőt, a megfelelően reagáló betegek kiválasztásával csak a sikeresen kezelt páciensek kezelési költségeit kellene a gyógyszergyár számára megtéríteni.

Nagy-Britanniában mindez már ma is így van: a társadalombiztosítás ennél a hatóanyagnál már a sikeres kezeléseket finanszírozza: két hónapig a gyógyszergyár fizeti költségeket, a társadalombiztosítás pedig csak akkor veszi át mindezt, ha sikeres a kezelés. "Magyarországon jelenleg éppen erre várunk" - tette hozzá dr. Schwab Richárd gasztroenterológus, a KPS orvosigazgatója.

"Fontos az is, hogy különbséget tegyünk a személyre szabott és a célzott kezelések között. Az elmúlt harminc év kemoterápiájában is ismert volt ugyanis a sejtes gyógyszercélpont, ma már viszont az a cél, hogy például egy tüdőrákos betegcsoporton belül válasszuk ki azokat, akik a legjobban reagálnak majd a kezelésre. Bár a kezelés persze célzottan történik - egy bizonyos receptortípusra hat a készítmény - de mivel ezt megelőzően a kezelésre várhatóan reagáló betegek kiválasztása is megtörténik, inkább a személyre szabott kezelés a megfelelő elnevezés" - mondta Schwab.

"Nem ittam, nem dohányoztam, és végül mégis ide kerültem"

M. Kovács Antalnál hatékony volt a tüdőrák elleni célzott kezelés: a gyógyult beteg 900 kilométert gyalogolt, amivel a személyre szabott és célzott daganatellenes kezelések, illetve az azt lehetővé tevő diagnosztikai módszerek jelentőségére szeretné felhívni a figyelmet. A beteg a Delta című tudományos ismeretterjesztő műsorból értesült a célzott kezelés lehetőségéről, és ezt követően azonnal felkeresték dr. Schwab Richárdot. A KPS és a Szent György Kórház között éppen ezt megelőzően jött létre együttműködés arról, hogy ki szeretnék próbálni a tüdőrák elleni célzott szert. A szövetminta vizsgálatát a KPS laboratóriumában végezték: ez mutatta ki azt a génhibát, ami alapján elindulhatott a kezelés. M. Kovács jelenleg arra vár, hogy a társadalombiztosítás finanszírozza számára a terápiát.

"A közeljövőben már nem egy, hanem akár 4-8 molekuláris célpont is lehet majd"

Dr. Pápai-Székely Zsolt, a Fejér Megyei Szent György Kórház Pulmonológiai Osztályának osztályvezető főorvosa elmondta, hogy kórházukban 2010 szeptembere óta adott annak a lehetősége, hogy elvégeztessék a molekuláris diagnosztikai vizsgálatot azoknál, akiknél valószínűsíthető a sikeres kezelés. M. Kovács Antal története példa arra, hogy hazai innovációval és az egészségügy szereplőinek összefogásával még a jelenlegi rossz gazdasági helyzetben is világszínvonalú ellátást kaphatnak a magyar betegek.

"A daganatos halálozás a szívbetegek halálozásával vetekszik"

"Évente több mint ezer beteget kezelünk az intézményünkben, akik közül körülbelül 300-nál ismerünk fel tüdőrákot. Ma még a kemoterápiát alkalmazzuk a legnagyobb arányban, de a cél természetesen az, hogy a jövőben emelkedhessen a célzott kezelések aránya" - mondta dr. Csernavölgyi István, a Fejér Megyei Szent György Kórház főigazgatója.

"Biztató, hogy sok száz gyógyszer fejlesztése zajlik a világon és ezek a csak pár százalékban előforduló génhibákra is igyekeznek megoldást nyújtani. A nem túl távoli jövőben talán már minden daganatos beteg hozzájuthat majd a számára személyre szabottan kiválasztott gyógyszerhez. Ezek a kezelések nem csak a tüdőrákban, hanem a többi daganattípusban is egyre inkább hozzáférhetőek" - hangzott el a sajtótájékoztatón.

A legfontosabb, hogy ez a fajta célzott kezelés ma már létezik, és hazánkban is elérhető a tüdőrákos betegek számára. A terápia sikeressége - a beteg reagálása - képalkotó diagnosztikai eljárásokkal bizonyítható, így itthon már csak arra lenne szükség, hogy a társadalombiztosítás részéről is megtörténjen a kezelés befogadása. Ebben az esetben minden, az említett génhibával rendelkező tüdőrákos beteg azt a terápiát kaphatná, amely a legmegfelelőbb a számára.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló