Cikkpályázat a tüdőrák célzott kezeléséről: megvannak a nyertesek

"Élete során nagyjából minden harmadik embernél kialakulhat daganat, de ezek természetesen nem minden esetben válnak rosszindulatúvá. A rák kialakulását ugyanekkora arányban, vagyis minden harmadik esetben lehetne megelőzni. A már kialakult daganatos betegségeknek pedig közel a fele gyógyítható" - mondta a Rákellenes Liga nemrég megválasztott elnöke múlt pénteken, az Egészségügyi Minisztériumban megrendezett sajtótájékoztatón. A sikeres megelőzéshez azonban valóban egészségesen kellene élnünk, nemcsak idősebb, hanem már fiatalabb korunkban is. Az egészséges életmód rákmegelőző szabályai a következőek: ne szokjunk rá a dohányzásra, ha pedig már rászoktunk, próbáljunk meg minél előbb leszokni róla. Kerüljük a passzív dohányzást is, amennyiben lehetséges. Fogyasszunk kevesebb alkoholt, hiszen ez is összefüggésbe hozható a fej-nyaki daganatok, továbbá a májrák kialakulásával. Egyértelműen bizonyított az is, hogy az alkoholfogyasztás fokozza más rákkeltő tényezők hatását (bővebben lásd itt: Az alkohol és a rák). Figyeljünk továbbá a testsúlyunkra, óvakodjunk a túlzottan erős napsütéstől, és ahol lehet, védekezzünk oltással az igazoltan rákkeltő fertőzésekkel szemben - mondta dr. Simon Tamás.

A magyarok fiatalabb korban halnak meg

Mik a jelenlegi rákhalálozási statisztikák? Ma hazánkban évente közel 30 000 ember hal meg a daganatos betegségek következtében. Az áldozatok 65-70%-a 65 éves vagy ennél öregebb, 30-35%-uk viszont fiatalabb. A daganatos betegségek jelenleg a hazai népesség 21,4%-ánál tekinthetőek a fő haláloknak. Ez ugyan hasonló a nyugati országokéhoz, de más betegségekhez hasonlóan az emberek nálunk rákban is korábban halnak meg - mondta a professzor.

Tüdőrákban sajnos még mindig elsők vagyunk a férfiak körében, és a nőknél is csak két ország, Dánia és Skócia előz meg minket Európában. A tüdőrák-halálozást a vastagbél- és a prosztatadaganatok követik a hazai összesített listán. "Ha megnézzük a daganatos betegségek okait százalékos formában szemléltető grafikont, látjuk, hogy az ismeretlen okok mindössze 3%-ot tesznek ki. Az összes többi esetben - többé vagy kevésbé - mi magunk is sokat tehetnénk a megelőzés érdekében" - mondta dr. Simon Tamás. Érdemes tudnunk, hogy az öröklődő mutációk miatt megjelenő daganatok sem biztos, hogy elkerülhetetlenek. Az öröklődő daganatok a legtöbbször fiatalabb korban jelennek meg, és a családban általában több generációra visszamenően is azonos típusú daganatos megbetegedés fordult elő. Az átlagnál fiatalabb korban megjelenő daganatok esetében ajánlatos a genetikai teszt elvégzése: ilyenkor a még nem daganatos családtagok genetikai szűrésével azonosítani lehet, hogy kiknél jelenik meg a daganat kialakulásáért felelős génmutáció. Ebben az esetben nem csak a szülő-gyerek, hanem az oldalági rokonok megnézése is ajánlott (erről bővebben lásd korábbi anyagunkat: Öröklődés, genetikai vizsgálatok).

A Magyar Rákellenes Liga az egészségmegőrző alapelvek népszerűsítésére országszerte figyelemfelhívó akciókat tervez, többek között az iskoláskorú gyermekek körében is. "Április elejére egy összesítőt tervezünk a helyi aktivistákkal, hogy április 10-én, a Nemzeti Rákellenes Napon beszámolhassunk az év első negyedében elért eredményeinkről" - mondta dr. Simon Tamás.

A hagyományos tüdőszűrés is sokat segíthet
 
Dr. Kovács Gábor tüdőgyógyász-onkológus a tüdőrák kialakulásáról, megelőzési és kezelési lehetőségeiről beszélt. A tüdőrák azért érdemel kiemelt figyelmet, mert világszerte ez a leggyakoribb daganatos betegség: évente másfél millióan betegszenek meg és 1,3 millióan halnak bele a tüdődaganatokba. A hazai tüdőrák-halálozási adatok szerint évente tízezren betegszenek meg, és nyolcezren halnak meg ebben a betegségben. "Amennyire megoldatlan ma még a tüdőrák gyógykezelése, annyira megoldható lenne a hatékony megelőzése. Azokban az országokban, ahol már régebben megtették a dohányzás visszaszorításához szükséges lépéseket, egy-másfél évtized elteltével a tüdőrákos esetek gyakorisága is csökkenni kezdett. Magyarországon is minél előbb szükség lenne arra, hogy elfogadásra kerüljenek azok a jogszabályi módosítások, amelyek megtiltják a nyilvános helyeken történő dohányzást" - mondta dr. Kovács Gábor.

A tüdőráknak nincsenek jellemző és kizárólagos tünetei. A daganat az elhelyezkedésétől függően okozhat különféle tüneteket: a betegeknél a leggyakrabban száraz, elhúzódó köhögés, mellkasi, háti vagy a vállakba sugárzó fájdalom, illetve nehézlégzés fordulhat elő. Háziorvoshoz akkor érdemes fordulni, ha ezek a panaszok több hétig, vagy egy-két hónapig is fennállnak, esetleg rosszabbodnak. Az azonnali kivizsgálás is indokolt lehet akkor, ha valakinél vércsíkos köpet jelenik meg. A betegség egyébként alattomosan kezdődik, és a tünetek csak az esetek nagyjából egyharmadánál észlelhetőek már a korai fázisban is.

"A tüdőrák esetében jelenlegi ismereteink szerint nem áll rendelkezésre hatásos és költséghatékony, lakossági szinten is alkalmazható szűrővizsgálat. Mégis biztosítani lehet azt, hogy minél több tüdőrákos betegséget korai, még eredményesen kezelhető, operálható stádiumban fedezzünk fel. Emiatt fontos lenne, hogy a legalább húsz éven keresztül rendszeresen dohányzók évente részt vegyenek a mellkasi röntgenvizsgálaton. Erre a célra jelenleg a hagyományos tüdőszűrés is megfelel. Száz százalékos garanciát ez ugyan nem nyújt a betegség felismerésére, de jó esélyt igen" - mondta dr. Kovács Gábor.

A legjobb gyógyulási esélyt az operáció jelenti

A tüdőrák kezelése jelenleg nehezebb, mint az emlőtumoroké, a vastag- és végbéldaganatoké vagy a hereráké. A kezelési módról minden esetben egy multidiszciplináris orvoscsoport dönti el, hogy alkalmazhatóak-e valakinél: ehhez egyaránt figyelembe veszik a tüdőrák típusát, a betegség kiterjedését és a stádiumát. A döntést meghozó orvosok között mellkassebész, tüdőgyógyász, onkológus, valamint a sugárterápiás és a képalkotó diagnosztikában jártas szakember is van.

A gyógyulási esély akkor a legmagasabb, ha még időben sikerül megoperálni a daganatot: erre a betegek körülbelül egyötödénél van lehetőség. Bizonyos esetekben a műtétet megelőzően, vagy azt követően is indokolt lehet a sugárkezelés vagy a gyógyszeres terápia alkalmazása. A betegek maradék négyötödénél - vagyis akiket valamilyen ok miatt nem lehet megoperálni - a sugárterápia, a gyógyszeres kezelés valamely fajtája, illetve a kettő kombinációja segíthet.

A tüdőrák esetében ma a kemoterápia a leggyakrabban alkalmazott gyógymód: ezt általában több gyógyszer kombinációjával, több kezelési ciklust alkalmazva, több hónapon keresztül végzik. "A sugár- és a gyógyszeres kezeléseknél - az időben történő operációval szemben - nem feltétlenül várható teljes gyógyulás, de rövidebb-hosszabb ideig nyugalmi állapotba kerülnek a daganatsejtek. Ezalatt nem növekszik a tumor, vagy éppen kisebbé válik.

Kiknél alkalmazhatóak a célzott szerek?

A célzott szerek megjelenése - más daganattípusokhoz hasonlóan - ezen a területen is nagy előrelépést jelentett. A gyógyszer ilyenkor "megtalálja" a daganatsejtet: kizárólag ezeket pusztítja, az egészséges sejtek működését viszont alig károsítja. A tüdőrákellenes célzott kezelések egyik leghatékonyabban támadható célpontja a daganatsejtek felszínén elhelyezkedő érzékelőmolekula, az úgynevezett "epidermális növekedési faktor receptor" (EGFR). A receptor gátlásával lassítható vagy megállítható a daganat növekedése, ráadásul komolyabb mellékhatások nélkül. A gyógyszer helyileg előrehaladott vagy áttétes, nem kissejtes típusú tüdőráknál alkalmazható másod- vagy harmadvonalbeli kezelésként (vagyis egy vagy több sikertelen kemoterápia után).

Egy további lehetőség az érújraképződés gátlása. Ez a módszer azon alapul, hogy a növekvő daganatsejtek egy bizonyos méret (1-2 milliméter) felett már nem képesek elegendő tápanyaghoz és oxigénhez jutni pusztán a szervezet vérereiből. A további növekedés feltétele az, hogy a daganatsejtek érképző anyagot kezdjenek termelni, és saját érhálózatot alakítsanak ki. Más daganatokhoz hasonlóan a tüdőráknál is a "vaszkuláris endoteliális növekedési faktor" (VEGF) gátlása a leghatékonyabb az új erek képződésének megakadályozásában. A szer hagyományos kemoterápiás szerrel együtt alkalmazva elsővonalbeli kezelésként adható (vagyis az éppen alkalmazott és első választásként adott kezelések mellé). Az érképződésgátlás az egyéb daganatellenes, például a hagyományos kemoterápiás kezelések hatásfokát is javítja.

Minden betegben felmerülhet a kérdés, hogy ha ilyen jó tulajdonságai vannak a célzott biológiai terápiáknak, akkor miért nem ezt alkalmazzák minden esetben? Ennek oka, hogy speciális, célzott terápiáról van szó, ezért sajnos nem minden daganattípusnál lenne hatékony ez a fajta kezelés. "Magyarországon ma a nem kissejtes tüdőrák meghatározott típusánál, előrehaladt stádiumban, a megelőző kemoterápia sikertelenségét követően alkalmazható a célzott biológiai terápia. A kezelés hatásossága nagymértékben függ attól is, hogy milyen pontosan határozták meg a céldaganatot. Ehhez speciális szövettani vizsgálatra van szükség. Jól megválasztott daganat esetében a korábbi kezeléseknél hosszabb és jobb életminőséggel élhető élet reményét jelenthetik ezek a készítmények" - mondta a sajtótájékoztatón dr. Kovács Gábor.   

A pályázat nyertes munkái elérhetőek lesznek a Tudobeteg.hu oldalán, ahol Fazekas Erzsébet írása már most is olvasható.


Korábbi cikkünk a témában: Célzott kezelések: már az előrehaladott tüdőrákban is jelentősen javítható a túlélés.