Érzékennyé tehető a kemoterápiára az ellenálló tüdőrák

Illyés András 2015. február 1.
Megosztás:

A személyre szabott gyógyászat egyre inkább előtérbe kerül az onkológiában, és ez nem csak a célzott kezelésekre, hanem a kemoterápiás kezelésekre is érvényes. Egy új eredmény alapján azoknál is hatékonnyá lehetne tenni a tüdőrákok elleni egyik, általánosan alkalmazott kemoterápiás szert, akik egyébként nem reagálnak rá.

A nem-kissejtes tüdőrákok kezelése gyakran ütközik nehézségekbe, genetikailag ugyanis egy rendkívül összetett daganattípusról van szó, sokféle altípussal.

Azok a nem-kissejtes tüdőrákok például, amelyek a BRG1 vagy az EGFR mutációit hordozzák, gyakran nem reagálnak a hagyományos kemoterápiás kezelésekre (például az etoposide nevű szerre).

Egy új, a Nature-ben megjelent kutatás most emberi ráksejtekben és egérmodellekben mutatta ki, hogy ilyenkor is lehet megoldás: ha a kemoterápiás szerhez egy másik, az EZH2 enzimet gátló, klinikai fejlesztés alatt álló gyógyszert adnak, akkor ezek a tüdőráktípusok mégis kezelhetőek lehetnek kemoterápiával.

Molekuláris diagnosztikai vizsgálat kemoterápiához is

Az EZH2 enzimet már eddig is összefüggésbe hozták a daganatsejtek fokozott osztódási hajlamával. Az enzim ugyanis - több más molekulával együtt - képes befolyásolni, hogy mely gének legyenek bekapcsolt, illetve kikapcsolt állapotban. Ezt a fajta szabályzást epigenetikai szabályzásnak nevezik, és a rákkutatásban egy jelenleg igen aktívan vizsgált terület. (Erről itt írtunk bővebben: A daganatsejtek szükség szerint ki- vagy bekapcsolhatják a génjeiket).

Az EZH2 gátlókat már több daganattípusban - például a B-sejtes limfómáknál - is tesztelik, tüdőrákos betegeken viszont még nem próbálták ki őket. Ezeknek a klinikai vizsgálatoknak a beindulását segítheti elő a mostani új eredmény, amely alapján az enzimgátlók - kemoterápiával együtt adva - talán azoknak a betegeknek is segíthetnének, akiknél a kemoterápia önmagában nem volt hatékony.

Ahhoz, hogy esély legyen a sikerre, a betegeknek hordozniuk kell a BRG1 vagy az EGFR mutációkat. Előbb tehát el kell majd végezni a szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat, hasonlóan ahhoz, ahogyan ez ma már a célzott kezelések esetében is történik.

Nem feltétlenül kell mindenre új gyógyszert fejleszteni

A nem-kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek körülbelül 10 százaléka tartozik abba a csoportba, akiknél jelen vannak a BRG1 mutációi. Náluk azért lenne különösen nagy jelentősége a sikeres kemoterápiás kezelésnek, mert a BRG1 mutációra - az EGFR-mutáns daganatokkal szemben - jelenleg nem létezik célzott kezelés.

"A BRG1-mutáns tüdődaganatoknál akár elsővonalbeli kezelés is lehetne az etoposide és az EZH2-gátlás kombinációjából. AZ EGFR-mutáns daganatoknál pedig akkor lehetne ugyanezt alkalmazni, ha a daganat ellenálló az EGFR-ellenes célzott kezelésekkel szemben" - összegezte a jövőbeli lehetőségeket Christine Fillmore, a Nature cikk első szerzője.

Ezek a kezelési megoldások költségkímélőek is lennének, hiszen nem kellene új gyógyszereket kifejleszteni a nem-kissejtes tüdőrákok ezen altípusainak kezelésére, ha a már meglévő gyógyszerek kombinációja is kellően hatékony lesz.

A kutatást a Bostoni Gyermekkórház és a Dana-Farber Rákintézet szakemberei közösen végezték.

* * *

Kapcsolódó cikkünk:

Mellőzhetővé válhat a kemoterápia a nem-kissejtes tüdőrák egy másik típusában 

Forrás:

Epigenetic drug boosts chemotherapy's efficacy in some lung cancers 

EZH2 inhibition sensitizes BRG1 and EGFR mutant lung tumours to TopoII inhibitors

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.