A tüdőrákos betegeket segítő Harcosok Klubja november végén tartotta negyedik összejövetelét: a rendezvény egyik előadója dr. Peták István molekuláris farmakológus volt, aki elmagyarázta, hogy miként alakulnak ki a daganatok, és milyen módon lehet beavatkozni azokba a jelátviteli folyamatokba, amelyek meghibásodása esetén rákossá válik egy sejt. Peták egy új kutatási projektjéről is beszélt, amelyben egy nemzetközileg is elismert őssejtkutatóval, dr. Sarkadi Balázzsal és dr. Kéri Györggyel próbálják kideríteni, hogy mi lehet az oka a célzott gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának a különféle daganattípusok esetében. A rendezvényen egy tünetmentes tüdőrákbeteggel, Józan Zsuzsannával beszélgetett dr. Ostoros Gyula, a Korányi Kórház tüdőgyógyász-onkológusa, Henter Izabella dietetikus pedig részletes előadást tartott a daganatok megelőzésére szolgáló táplálkozás- és életmódbeli változtatások lehetőségeiről. Nézze meg az eseményen készített videófelvételeinket!
A Magyar Rákellenes Liga által szervezett, immár rendszeressé vált eseményt prof. dr. Simon Tamás, a szervezet elnöke nyitotta meg. Őt dr. Kovács Gábor, a Korányi Kórház orvosa és a rendezvény házigazdája követte, aki bemutatta a klub meghívott előadóit és beszélgetőpartnereit, dr. Ostoros Gyulát, a Korányi Kórház másik neves orvosát, dr. Peták István molekuláris farmakológust, Henter Izabella dietetikust és Józan Zsuzsanna tünetmentes tüdőrákos beteget.
Ostoros ezt követően Józan Zsuzsannával beszélgetett, akit a Harcosok Klubjának rendszeres látogatói már jól ismerhetnek a klub egy korábbi plakátjáról, amelyen - mint most is - szintén piros kalapban volt látható. "Zsuzsanna azon kevés tüdőrákos betegek egyike, akik szívesen vállalják a nyilvános szereplést, akár egy betegklubról, akár a televízióról legyen szó. Az egyik televíziós riportban, amelyet már kezelésének vége felé készítettek vele, levette piros kalapját, és büszkén mutatta a nézőknek, hogy ismét nő a haja" - vezette fel a beszélgetést a főorvos, majd átadta a szót Zsuzsának:
"Két éve találkoztam először Ostoros professzorral, azt követően, hogy diagnosztizálták nálam a betegséget. Erre sajnos egyáltalán nem voltam felkészülve, így nagyon megrázott hír. Persze, számíthattam volna rá, hiszen a családunkban a tüdőrák halmozódása volt jelen: édesanyám is ebben halt meg, a lányomnál pedig a betegség áttétes formája alakult ki. Ennek ellenére sajnos dohányoztam is, ráadásul a diagnózist megelőzően több mint két éve nem voltam tüdőszűrésen sem. Kiemelném, hogy a köhögésen kívül semmilyen tünetem nem volt, fájdalom sem" - mondta Zsuzsanna, aki az azóta eltelt időszakban szerencsére sikeresen megküzdött betegségével.
A legelején azonban mindez nem volt könnyű. Zsuzsa fejében eleinte még az öngyilkosság gondolata is megfordult, hiszen lányánál már látta, mivel jár ez a betegség. Később azonban, ahogy haladt előre a kezelés, rájött arra, hogy mennyi segítséget kaphat másoktól, ha hajlandó ezt el is fogadni. Így aztán nehezen, de lassacskán mégis kezdett kimászni abból a gödörből, ahová lelkileg került. A kezelés első lépése egy kemoterápiás ciklus volt, amelynek nála szerencsére semmilyen komoly mellékhatása nem volt a hajhulláson kívül. A kemoterápia végeztével egy másik, célzottan ható gyógyszerre álltak át kezelőorvosával: ez egy érújdonképződés-gátló készítmény volt, amely a daganatos erek kialakulását és növekedését gátolja, elzárva ezzel a daganat tápanyag- és oxigénellátását. A célzott terápia jelenleg is tart: Zsuzsa a Harcosok Klubjába is a Korányi Kórházból érkezett, ahol délelőtt kapta meg az éppen esedékes gyógyszeradagot.
Ez azonban már nem egy gyógyító, hanem egy úgynevezett megtartó kezelés: az a célja, hogy ne újulhasson ki a daganat. Ehhez persze az is kellett, hogy a tumor jól reagáljon a kemoterápiára, amellyel már eleve el lehetett kerülni például az áttétképződést. Az érképződés-gátlót kezdetben a kemoterápiás gyógyszerrel párhuzamosan kapta, majd amikor a kemoterápia véget ért, onnantól már egyedül a célzott gyógyszerrel folyt tovább a terápia. "Jól vagyok és általában jól is érzem magam. Az életfelfogásom például megváltozott a betegségem óta: olyan, aprónak vagy mások számára lényegtelennek tűnő dolgokat is észreveszek, amelyek mellett egészségesen 'elléptem' és nem foglalkoztam vele. Ezeknek az apróságoknak köszönhetően manapság már jobban értékelem az életem, mint korábban" - mondta a betegklubon Zsuzsanna.
Szégyellni kell-e a betegséget?
"Zsuzsa példája tökéletesen választ ad erre a kérdésre. Ha daganatos betegséget fedeznek fel nálunk, azt semmiképp sem szabad stigmatizálni, hiszen mint ember, ettől senki sem lesz kevesebb! Rengeteg gondunk és problémánk támadhat, de a daganatos betegség semmiben sem különbözik azoktól a kórképektől, amelyek ugyan szintén súlyosak, ám az emberek mégis nyíltan vállalják és mernek róla beszélni. A rákbetegeknél azonban gyakran megfigyelhető a bezárkózás és a befelé fordulás, amivel azonban a többi ember segítő szándékától is eleshetünk. Zsuzsa esete jó példa arra, hogy ha valaki nyíltan meri vállalni a rákbetegséget, azzal sok, segítő szándékú embert is bevonzhatunk magunk köré. Ezzel pedig a saját gyógyulásunkat is aktívan elősegíthetjük, emellett egy új, a korábbiaktól eltérő, sok szempontból pozitívabb életszemléletet sajátíthatunk el. Zsuzsa piros kalapja - amely a Harcosok Klubjának plakátján is látható - éppen ezt a fajta nyitottságot jelképezi a számomra" - mondta a beszélgetést követően dr. Kovács Gábor.
Ezután dr. Peták István molekuláris farmakológus - a KPS Diagnosztika egyik alapítója és tudományos igazgatója - beszélt arról, hogy hol tart jelenleg a tüdőrákok célzott, oki terápiája. Ezekkel a gyógyszerekkel igen jelentős eredmények érhetők el a tüdőrákos betegeknél, ennek azonban az a feltétele, hogy a daganatsejtekben az EGFR-nek nevezett növekedési faktor receptor hibás változata legyen jelen (ez az EGFR-mutáns betegcsoport).
Az EGFR-gátlóknak hazánkban jelenleg két típusa érhető el. Az egyik ezek közül már első vonalban is alkalmazható: itt az EGFR-mutáció vizsgálatára van szükség. A másik, másod- és harmadvonalban alkalmazható készítménynél a KRAS-státusz vagy az EGFR mutáció meghatározása szükséges (a kettő közül az egyik vizsgálat is elegendő). Vagyis, a kétféle gyógyszer vad típusú KRAS, illetve EGFR-mutáns betegeknél alkalmazható.
Az EGFR-tirozin-kináz gátló terápia hazánkban jelenleg csak a nem-kissejtes tüdőrákok EGFR-mutáns típusaiban alkalmazható törzskönyvezett formában.
Bővebben az EGFR-gátlásról és a gyógyszerhatékonyság megállapításához szükséges molekuláris diagnosztikai vizsgálatról: A tüdőrák molekuláris diagnosztikája
Bővebben a célzott terápiáról: Az EGFR gátlásával kezelhető daganatok célzott terápiája
Peták István előadásának teljes szöveges összefoglalója a Molekuláris-diagnosztika.hu weboldalon olvasható: Úton a tüdőrákok oki terápiái felé
"Holt étel, eleven étel"
Henter Izabella dietetikus és egészségügyi menedzser "Kérdések és válaszok daganat és táplálkozás témában" címmel tartott előadást, amelyben elsőként az Amerikai Rák Társaság (American Cancer Society) 2011-es ajánlásait mutatta be. A pszichoneuroimmunológia és a pszichoneuroendokrinológia legújabb eredményeit is felhasználó ajánlások címe "Hogyan harcoljunk egy villával a daganatok ellen?" (részletesebben lásd például itt).
Henter röviden ismertette a daganatok megelőzésére és leküzdésére vonatkozó főbb táplálkozási javaslatokat, és elmesélte azt is, hogy miért nem érdemes koplalnunk annak érdekében, hogy legyőzzük a rákot. Mindez logikusnak tűnhetne abból a szempontból, hogy a koplalással éheztetjük a daganatot, amely így nem jutna elegendő tápanyaghoz, a csökkentett kalória-bevitellel azonban csak rontunk a saját helyzetünkön. Ha ugyanis túlságosan lefogyunk a betegség ideje alatt, akkor egy idő után csökkenni fog az izomzatunk és a zsírpárnáink mennyisége, aminek többek között az lesz a következménye, hogy sokkal rosszabbul tűrjük majd a kemo- vagy a sugárterápiát, mintha tápláltsági állapotunkat megfelelő szinten tartottuk volna.
Vannak-e olyan élelmiszerek, amelyek védenek a tüdődaganat kialakulása ellen? "Konkrétan a tüdődaganat ellen védő élelmiszereket nehéz felsorolni: általánosságban annyit mondhatunk, hogy a gyümölcsfogyasztás védelmet jelenthet a rákkal szemben, de ez a többi ráktípusra is igaz. Amit viszont érdemes elkerülni - persze a dohányzás mellett - az az arzénnel szennyezett víz, valamint a sárgarépa narancssárga színéért felelős, béta-karotin nevű vegyület túladagolása. Tanácsként elmondható, hogy együnk naponta 4-6 adag gyümölcsöt: itt nem kell valami hatalmas mennyiségre gondolni, hiszen egy szem paradicsom az már éppen megfelel egy adagnak - ez súlyban kifejezve körülbelül 10-15 dekagramm. A bab, a borsó és a lencse fogyasztása szintén ajánlott, burgonyát viszont elég hetente csak egyszer ennünk. Az aszalt gyümölcsökkel érdemes óvatosan bánnunk, mert ezekben sok a cukor, és ugyanez igaz a gyümölcs- és zöldséglevekre is, hiszen esetenként ezek is igen kalóriadúsak lehetnek" - mondta Henter.
"Lehetőleg messziről kerüljük el a divatos, sztárolt diétákat, vagy legalábbis ellenőrizzük, hogy a javasolt étrendi tanácsok mennyire rendelkeznek valódi tudományos háttérrel. Ha a cikk vagy könyv írója kerüli például a forrásmegjelölést és a szakirodalmi hivatkozásokat, akkor máris gyanakodhatunk, hogy nem egészen hiteles tanácsokkal állunk szemben" - mondta a szakember. Henter példaként említette azokat a fogalmakat, amelyek jelentése nem tisztázott vagy meglehetősen zavaros, máskor pedig teljes egészében nélkülözik az értelem bármely formáját. Ilyen például a "holt étel" és az "eleven étel" fogalmai, amelyekről nem igazán tudja senki, hogy mit is takarhatnak valójában. "Az ajánlások alapja nemegyszer olyan diétás rendszer, amelynek alapelveit több évtizeddel az adott könyv megjelenése előtt állapították meg, mégpedig tudományos alapok nélkül. Így a diéta alapja legfőképp ideológiai. Ezt bizonyos fogalmak ismétlődő hangoztatása is mutatja, pl. a "holt étel" elnevezés az állati, illetve az "eleven étel" a növényi élelmiszerekre vonatkozóan." (Bővebben lásd például dr. Sajtos János cikkét az Új Diétában: Divatdiéták: Testkontrolldiéta a szakember szemével).
Henter előadásának további részleteit videónkra kattintva nézheti meg: ebből megtudhatja, hogy van-e kapcsolat a felvágottakban található nitritvegyületek és a vastagbél- vagy a gyomorrák kialakulása között, és kiderül az is, hogy a sugárzással kezelt ételeknek lehet-e bármiféle közük a rák kialakulásához.
Kérdések és válaszok
Utolsó videónkban megnézheti, hogy mit válaszoltak a jelenlévő szakértők a betegek kérdéseire. Kiderül többek között, hogy hozzáférnek-e a tüdőrákos betegek a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokhoz, és elküldik-e automatikusan a páciensek tumormintáit a daganat mutációit azonosító molekuláris diagnosztikai vizsgálatokra. Szó esik továbbá arról is, hogy káros lehet-e a csapvíz, és érdemes-e ehelyett műanyagpalackos ivó- vagy ásványvizet fogyasztanunk.
Egy betegkérdésre adott válaszában Peták István ezen kívül egy új kutatási projektjét is ismertette: ebben egy nemzetközileg is elismert őssejtkutatóval, dr. Sarkadi Balázzsal és a Semmelweis Egyetem kutatóprofesszorával, dr. Kéri Györggyel próbálják kideríteni, hogy mi lehet az oka a célzott gyógyszerekkel szembeni rezisztencia kialakulásának. Erre jelenleg háromféle elmélet létezik, amelyeket videónkból ismerhetnek meg részletesen.
A Kéri Györggyel korábban készített beszélgetésünk itt olvasható: A célzott daganatterápiákról - Kéri György rákkutató válaszolt
* * *
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
