A Harcosok Klubjának február 4-ei találkozóján dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet tüdőgyógyász onkológusa beszélgetett egy 2008-ban - vagyis immár hét éve - diagnosztizált betegével. Milyen lehetőségek nyílnak az orvos előtt akkor, ha egy tüdődaganat már a negyedik, vagyis a legelőrehaladottabb stádiumba került?
A Harcosok Klubjának rendszeres orvos-beteg beszélgetésén ezúttal egy már hetedik éve kezelt páciensével beszélgetett dr. Bogos Krisztina, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet tüdőgyógyász onkológusa. Magdikánál hét évvel ezelőtt mutatkoztak a tüdőrák első jelei, gyakori köhögések formájában, ezt azonban először refluxbetegségnek gondolták. A másik jel egy a nyaktól a fül felé sugárzó furcsa fájdalom volt, amelynek senki nem tudta az okát. Később aztán kiderült, hogy az akkor már teniszlabda nagyságú tüdődaganat nyomott egy ideget, és ez okozta a szokatlan fájdalomérzetet.
Magdika egy tüdőröntgent és egy CT-vizsgálatot követően került a Korányi Kórházba, ahol megtudta: daganata nem műthető, sőt már agyi áttétet is adott. A négyes stádiumú tumor kezelése egy az agyi áttétet célzottan eltávolító sugárműtéttel kezdődött, majd az elsődleges daganatot pusztító kemo- és sugárkezeléssel folytatódott. Három év elteltével ismét megjelent egy agyi áttét, így újabb sugárműtétre és egy ezt követő újabb kemoterápiás ciklusra volt szükség. Mindez harmadszorra is megismétlődött, Magdika szervezete azonban ekkora már erős allergiás reakciókkal reagált a korábban már kétszer is alkalmazott kemoterápiás gyógyszerre.
A megoldást egy EGFR-gátló célzott kezelés jelentette, amelyet Magdika immár második éve kap. Ennek a gyógyszernek csak enyhébb, az életminőséget számottevően nem befolyásoló mellékhatásai vannak, így jelenleg semmilyen komolyabb problémát nem okoz a szedése.
Dr. Purebl György pszichiáter, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének klinikai igazgatóhelyettese a daganatos betegeknél tapasztalható magatartásváltozásokat ismertette. A szakember elmondta: egy betegségről nagyon sokféleképpen lehet gondolkodni, a hozzáállásunk pedig akár jelentős mértékben is befolyásolhatja az életminőségünket és a mindennapos közérzetünket.
Schmotzer Vilmosné, az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézet gyógytornásza saját szakmai tapasztalatain keresztül ismertette, hogy lehetséges-e egy daganatos beteg számára az aktív testmozgás, és ha igen, akkor milyen módon segíti mindez a betegséggel küzdő szervezet felépülését?
Az Országos Egészségfejlesztési Intézet Egészségkommunikációs Központja - tavalyi, az emlő önvizsgálatára és a mammográfiás szűréseken való részvételre buzdító kampányuk után - 2015-ben a tüdőrák kialakulásával kapcsolatos információkat állította a középpontba.
A tüdőrák-gyakoriság nemek közti megoszlásával kapcsolatos legújabb fejlemény, hogy míg a férfiak körében enyhén csökkenő tendencia figyelhető meg, addig a nőknél évről évre emelkedik a tüdőrák okozta halálozás.
Az OEFI sajtótájékoztatóján elhangzott adatok szerint mindez Magyarországra is igaz: országos szinten korábban mindig a férfiakat sújtotta nagyobb számban ez a betegség, Budapesten viszont már megdőlni látszik a trend. A két nem esetében a hazai szakemberek szerint hamarosan kiegyenlítődik a halálozási arány, sőt a fővárosban - néhány éven belül - több nő életét követelheti majd a tüdőrák, mint amennyi férfiét.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
