Új klinikai vizsgálatot indítanak a Leicester Egyetem szakemberei a tüdőrákot a lehelet vizsgálatával kimutató eszköz értékelésére. Az eszközt kifejlesztő brit cég szerint a korai stádiumban felismert tüdődaganatok jelenlegi 14,5 százalékos arányát akár 25 százalékra is meg lehetne növelni 2020-ig.
Tüdőrák hírek:
A tüdőrák tünetei - mik a legáltalánosabb panaszok?
A tüdőrák kezelése
Stabilizálható-e a tüdőrák a ma rendelkezésre álló gyógyszerekkel?
A tüdőrák diagnosztikája
A tüdőrák korai diagnózisa
A tüdőrák kockázati tényezői
Megvalósítható a füstmentes világ? - Beszámoló a 9. E-cigaretta Csúcstalálkozóról
A dohányzás nem csak tüdőrákot okozhat
Dohányzásról, szenvedélybetegségekről az addiktológus szemével - interjú dr. Petke Zsolttal
Interjú dr. Szondy Klára tüdőgyógyász és klinikai onkológus szakorvossal
Megalakult a Nemzetközi Ártalomcsökkentési Társaság
CT-vizsgálattal a tüdődaganatok 70 százaléka korai stádiumban kimutatható
Javíthatóvá váltak a tüdőrák túlélési esélyei
Egészséges sejtek veszik át a károsodott sejtek helyét a tüdőben a dohányzásról való leszokást követően
Háttéranyagok:
A Glenfield Kórházban elkezdődő klinikai vizsgálat (Lung Cancer Indicator Detection; LuCID) a leheletből történő, tehát nem invazív diagnosztikai módszer hatékonyságát fogja elemezni. Nagy-Britanniában jelenleg csak a tüdődaganatok kevesebb mint 15 százaléka kerül korai stádiumban felismerésre - ez az arány más országokban sem túl magas - és ezt lehetne közel a duplájára növelni a diagnosztikai eszközt kifejlesztő cég egészség-gazdaságtani elemzése szerint.
A Cambridge-i Owlstone Nanotech eszköze az úgynevezett illékony szerves vegyületek (Volatile Organic Compounds; VOC) alacsony koncentrációit képes érzékelni, és sokkal olcsóbban lehetne alkalmazni, mint a jelenleg általánosan használt diagnosztikus eszközöket (tüdőröntgen, CT-vizsgálat, bronchoszkópia).
Az eszköz maga egy speciális gázkromatográfiás készülék (Gas Chromatography - Field Asymmetric Ion Mobility Spectrometry; GC-FAIMS), amelynek klinikai vizsgálatát egymillió fonttal támogatta a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS). (A FAIMS - magyarul "nagyfeszültségű aszimmetrikus hullámalak ionmobilitás-spektrometria" - ionmobilitásuk alapján választja el egymástól az ionokat, és olyan mérések is elvégezhetőek a segítségével, amelyek hagyományos kromatográfiával vagy tömegspektrométerrel nem lennének közvetlenül megoldhatóak.)
A klinikai vizsgálatot még idén elkezdik, az eredmények pedig 2016 elejére várhatóak. A vizsgálatok fő célja, hogy kiderüljön, kellően pontos-e az eszköz a tüdődaganatok korai stádiumban történő kimutatására. A FAIMS technológia eddigi vizsgálatai során a tüdőrák 12 biomarkerét, vagyis a kilélegzett levegőben található és a daganat jelenlétére utaló illékony szerves vegyületet sikerült kimutatni.
Az illékony szerves vegyületeket nemcsak a tüdőrák, hanem például a vastagbélrák diagnosztikájában is szeretnék felhasználni. Egy 2011-es japán kutatás például arról számolt be, hogy a kutyák a leheletből vagy székletből is képesek kiszagolni a béldaganatokat.
Az említett kutatásban egy különlegesen képzett labrador retrievert alkalmaztak, amelyik átlagosan 95 százalékos pontossággal szagolta ki a bélrákot, a legnagyobb pontossággal ráadásul a rák korai stádiumú mintáit. Mivel kutyákat körülményes lenne alkalmazni a diagnosztikai vizsgálatokhoz, a japánok is egy olyan eszköz fejlesztésén dolgoznak, amely a kutyák szagfelismerő képességét utánozná.
A kutyák szag alapján történő tumorfelismeréséről több tanulmány is megjelent már, legutóbb például egy Frankie nevű németjuhászról, amelyik 34-ből 30 emberi vizeletminta esetében ismerte fel helyesen a pajzsmirigyrák jelenlétét.
Ha a vizsgálat sikerrel zárul, a gázkromatográfiás eszközt a háziorvosi rendelőkben és bármelyik kórházban egyszerűen alkalmazni lehetne. Ezzel részben feleslegessé válhatna a ma még elterjedt tüdőröntgen, és részben kiválthatóak lennének a CT-vel, illetve a bronchoszkóppal végzett vizsgálatok (ez utóbbi a hörgőtükrözés, amelynek során egy hajlékony képalkotó csövet vezetnek le a légutakba).
A tüdőrák felismerésének időpontja tényleg nem mindegy: a legkorábbi, első stádiumában 75 százalékos a betegség átlagos 5-éves túlélési aránya, a legkésőbbi, negyedik stádiumban ez azonban már csak mindössze 5 százalékos.
* * *
Források:
Ground-breaking lung cancer breath test in clinical trial
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.