Új, szájon át szedhető terápiákat fogadott be a NEAK a tüdőrák kezelésére

Illyés András 2017. április 21.
Megosztás:

Április 1-től két új, a tüdődaganatok kezelésére szolgáló gyógyszer is társadalombiztosítási támogatással vált elérhetővé - ezeket a gyógyszereket egészen mostanáig kizárólag egyedi méltányossági kérelemmel lehetett alkalmazni a magyar betegeknél. Az egyik készítménynek három olyan receptor áll a támadáspontjában, melyek a daganatnövekedésért, a daganatos érújdonképződés kialakulásáért és fenntartásáért felelnek, a másik készítmény pedig kizárólag azoknál a tüdődaganatos betegeknél hatásos, akiknél jelen vannak a tüdőhámsejtek egyik - a daganatsejtek osztódása és növekedése szempontjából kulcsfontosságú - receptorát előállító EGFR génnek a mutációi. Ez utóbbi gyógyszer alkalmazásának ezért az előzetes mutációvizsgálat is az előfeltétele, amelyet a közeljövőben - egy bizonyos keretszámig - már szintén finanszírozni fog a társadalombiztosító.

A tüdőrák - szemben más daganattípusokkal, például az emlőrákkal - egészen mostanáig nem tartozott a legjobban kezelhető tumorfajták közé: a betegség halálozási mutatója 0,87, míg az emlődaganatoké mindössze 0,35. Ez a helyzet az utóbbi években megváltozóban van, hiszen több olyan új terápiás lehetőség is elérhetővé vált, amely a régebben egyedüli kezelési módnak számító kemo- és sugárterápiás kezelések mellett - vagy akár helyett - is adhatóak.

Az érújdonképződést gátló és a daganatsejtek különféle receptorainak gátlásán keresztül a sejtosztódást, illetve a sejtnövekedést lassító vagy akadályozó célzott gyógyszereken kívül egy harmadik féle kezelési módszer, az immunrendszer daganatsejtekkel szembeni aktivitását fokozó immunterápiás gyógyszerek is megjelentek, mint a tüdődaganatok kezelésének újonnan választható alternatívái.

"Az utóbbi 5 évben az jelentette a legnagyobb változást, hogy a tüdődaganatok előfordulási gyakoriságát ma már nem a laphámsejtes tüdőkarcinómák, hanem a tüdőhámsejtekből kiinduló adenokarcinómák vezetik. Ez főként a dohányzásellenes kampányoknak köszönhető, hiszen a laphámsejtes tüdőkarcinómák kialakulása sokkal szorosabb összefüggést mutat a dohányzással, mint a tüdőadenokarcinómák megjelenése" - mondja dr. Gálffy Gabriella tüdőgyógyász-onkológus szakorvos, a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának főorvosa.

"A tüdődaganatok kezelését tekintve ugyancsak áttörést hozott az elmúlt néhány év, és nemcsak az USA-ban vagy Európában: április 1-től hazánkban is két új célzott gyógyszer vált társadalombiztosítási támogatással elérhetővé a magyar betegek számára, és ezeket a gyógyszereket a következő években remélhetőleg több új készítmény is követi majd."

Újszerű és eredményes hatásmechanizmus a tüdőadenokarcinómák másodvonalbeli kezelésében

A daganatok érújdonképződését gátló, szájon át szedhető nintedanib egyszerre három támadásponton is hat: egyaránt gátolja a daganatos erek belső falát alkotó endotélsejteket (VEGFR1-3 receptor), az ér alaphártyájának külső oldalán előforduló és folytonos réteget nem alkotó pericitákat (PDGFR alfa és béta receptor), valamint a kötőszövet kialakításáért is felelős fibroblasztsejteket (FGFR1-3 receptor). Mindez hatékonyan akadályozza a daganatot abban, hogy új ereket hozzon létre, majd tovább növessze ezeket a saját túlélése érdekében.

"A nintedanib jól kombinálható a hagyományosan alkalmazott kemoterápiás gyógyszerekkel: a klinikai vizsgálatok eredményei azt mutatták, hogy a tüdődaganatok mintegy 45%-át kitevő, leggyakrabban előforduló adenokarcinómákkal szemben másodvonalban adva és a hagyományos kemoterápiás kezelésekkel kombinálva 21%-kal volt csökkenthető a további állapotromlás kockázata, a teljes túlélés pedig 25%-kal javult a kizárólag a hagyományos kemoterápiás kezelést kapó betegcsoporttal összehasonlítva" - mondja a korábbiakhoz képest valóban komoly áttörést jelentő klinikai eredményekről Gálffy.

Javuló hazai esélyek az EGFR-mutáns tüdődaganatok célzott terápiájában

Az afatinib nevű, szájon át alkalmazott EGFR-gátló gyógyszert évek óta kiemelkedő eredményekkel alkalmazzák a tüdőrák elsővonalú kezelésében Európában és az USA-ban is azon betegeknél, akiknél jelen vannak az endoteliális növekedési faktor receptort előállító EGFR gén különféle mutációi. Ez a gyógyszer - a nintedanibhoz hasonlóan - szintén április 1-től került be a társadalombiztosítás által támogatott készítmények körébe, így mindazok számára elérhetővé vált, akiknél igazoltan jelen vannak az EGFR gén különféle mutációi.

Ezt egy molekuláris diagnosztikai vizsgálattal kell igazolni, amelynek elvégzését egyelőre még a gyógyszer gyártója, a közeljövőben pedig már a társadalombiztosítás fog finanszírozni. A molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat jelenleg négy hazai onkológiai centrum patológiai osztályán végzik el, a molekuláris diagnosztikai vizsgálatokkal foglalkozó hazai magánintézmények pedig már szintén rendelkeznek a gyógyszer hatásosságát igazoló mutációk kimutatásához szükséges laborfelszereltséggel.

"Az afatinib a laphámkarcinomák és az adenokarcinomák esetén is egyaránt törzskönyvezett az EGFR-mutáns tüdődaganatok elsővonalbeli kezelésére, a hazai társadalombiztosítás egyelőre azonban csak az adenokarcinomák kezelésében támogatja a gyógyszer alkalmazását. Ez is nagy eredmény azonban, hiszen évek óta küzdöttünk azért, hogy az afatinib ne csak egyedi méltányossággal vagy a klinikai vizsgálatok keretein belül, hanem tételes finanszírozásban, államilag támogatottan is elérhetővé váljon a hazai betegek számára. Több olyan beteg is van, akinél már 1-1,5 éve alkalmazzák az afatinibet, és náluk kivétel nélkül pozitívak az eredmények, jelenleg is jól vannak" - mondja dr. Kovács Ágnes, a gyógyszert hazánkban is törzskönyveztető gyógyszercég termékmenedzsere.

Az afatinibbel összesen 8 klinikai vizsgálat zajlott az elmúlt években, amelyekben összesen több mint 3500 beteget kezeltek. "A főként európai tüdődaganatos betegek részvételével végzett LUX-Lung 3 vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy az EGFR gén mutációit hordozó és elsővonalban kizárólag afatinibbel kezelt betegeknél a progressziómentes túlélés - a halál vagy a daganat progressziójának relatív kockázata - átlagosan 53%-kal javult azokhoz a betegekhez képest, akiket kétféle kemoterápiás gyógyszer kombinációjával kezeltek. A teljes túlélést tekintve 46%-os javulás volt tapasztalható azon betegek körében, akik az EGFR gén 19-es exonjának törlődését, a del19-es mutációt hordozták" - mondja Kovács.

A két gyógyszer hatásosságát közvetlenül összehasonlító head-to-head vizsgálatok a gyógyszeriparban viszonylag ritkának számítanak: ilyen volt a LUX-Lung 7 vizsgálat, amelyben az elsővonalban adott afatinib hatásosságát egy másik, szintén első vonalban adható EGFR-gátló, a gefitinib hatásosságával hasonlították össze. "A LUX-Lung 7 vizsgálat elsődleges végpontja szintén a progressziómentes túlélés volt, az eredmények pedig azt mutatták, hogy az afatinibbel kezelt betegeknél 27%-kal csökkent a halál vagy a daganat progressziójának relatív kockázata. Az afatinib karon közel kétszer annyi beteg volt életben 2 év elteltével, mint a gefinitib karon" - mondja az összehasonlító vizsgálat eredményeiről Kovács.

Milyen mutációvizsgálatok szükségesek az afatinib alkalmazását megelőzően?

A del19 mutáción kívül - több más mutáció mellett - az EGFR gén 21. exonjának helyettesítődése (21. exon szubsztitúció) is a mutációvizsgálatok tárgyát képezi, amelyre a tüdődaganat jelenlétét igazoló szövettani eredmény meglétét követően kerül sor. "Cégünk jelenleg díjmenetesen biztosítja a mutációvizsgálatokban résztvevő onkológiai centrumok patológiai laboratóriumai számára azokat a kiteket, amelyek segítségével kimutathatóak az EGFR gén már említett mutációi.

A kezelőorvos kizárólag abban az esetben kezdi meg a beteg afatinibbel történő kezelését, ha az EGFR mutációi igazoltan jelen vannak a daganatsejtekben, a kezelés ugyanis csak ezekben az esetekben lesz hatásos. A jó hír, hogy a társadalombiztosító a közeljövőben - várhatón már az idei, esetleg csak a jövő évtől kezdődően - nemcsak az afatinib alkalmazását, hanem a gyógyszer felírásához szükséges mutációvizsgálatokat is finanszírozni fogja egy bizonyos keretszámig" - mondja Kovács.

A két leggyakoribb génhibán kívül az EGFR gén 18-as és a 21-es láncai között további mutációk kimutatására is lehetőség van: ezek közé tartozik a viszonylag szintén gyakran előforduló L85R mutáció és még néhány egyéb, az említetteknél már ritkábban előforduló génhiba. Az afatinib hatásossága változó az EGFR különféle mutációinak jelenlététől függően: a klinikai vizsgálati eredmények azt mutatták, hogy a 19-es exon törlődése és a 21-es exon szubtitúciója esetén egyaránt kimagasló hatásosságról beszélhetünk, így az a legfontosabb, hogy a két mutáció közül legalább az egyiknek a jelenlétét sikerüljön igazolni a mutációvizsgálatok során.

* * *

Mutációvizsgálatok az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinikán

Ahhoz, hogy előre megjósolható legyen egy célzott gyógyszer várható hatékonysága vagy hatástalansága, molekuláris diagnosztikai vizsgálatra van szükség. Az Istenhegyi Géndiagnosztikai Klinika szakemberei ennek során európai viszonylatban is kiemelkedőnek számító pontossággal és precizitással vizsgálják át az Ön génállományának meghatározott szakaszait.

Amennyiben azonosításra kerül az a mutáció (egy úgynevezett pozitív biomarker), amely előrejelzi egy-egy célzott szer hatékonyságát, akkor Önnél egy bizonyos eséllyel hatni fog a rákgyógyszer. Ha pedig egy negatív biomarkert azonosítanak (ez egy olyan mutáció, amelyről bizonyos ráktípusok és gyógyszerek esetén ismert, hogy akadályozzák a gyógyszer-hatásosságot), akkor 100%-os biztonsággal megmondható, hogy az Ön esetében nem érdemes egy bizonyos fajta célzott kezeléssel próbálkozni. Előfordulhat, hogy ebben az esetben a kemo/immunterápia lesz a leghatékonyabb megoldás, így ez az információ sem tekinthető haszontalannak a legmegfelelőbb kezelés kiválasztása szempontjából.

Tüdőrák mutációk vizsgálata az optimális daganatterápiához

(hirdetés)



Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló