Mekkora szerepe van a helyes táplálkozásnak a vastagbélrák megelőzésében? Miért érdemes zöldségeket és gyümölcsöket fogyasztanunk? Cikkünkben az eddigi nemzetközi kutatások eredményeit foglaltuk össze.
A végbél- és vastagbélrák összeállítás tartalma:
Hogyan alakul ki a vastagbélrák?
A vastagbélrák tünetei
A vastagbélrák kezelése
A vastagbélrák kockázatnövelő tényezői
Milyen ételekkel előzhetjük meg a vastagbélrákot?
Hogyan ismerhető fel időben a vastagbélrák?
Mit tehet Ön a vastagbélrák kialakulása ellen?
A vastagbél anatómiája
A vastagbélrák, végbélrák összeállítás kezdőoldala
Hírek, háttéranyagok:
A végbélrák célzott terápiájának legújabb eredményei
Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat
Vastagbélrák: hogyan igényelhető ingyenes, elsőbbségi genetikai teszt?
A vastagbélrák sokféle, így is kell kezelni
A szakértők véleménye ma világszerte megegyezik a növényi eredetű táplálékok fontosságáról: eszerint zöldség és gyümölcs kellene, hogy képezze táplálékunk legnagyobb részét. Sokszor emlegetett ajánlás a napi 5 adag zöldség/ és vagy gyümölcs fogyasztása. A vastagbélrák megelőzésében a zöldségfogyasztás fontossága megelőzi a gyümölcsfogyasztásét.
A legtöbb zöldség és gyümölcs sok ballasztanyagot (élelmi rostot) tartalmaz. A táplálékban lévő növényi eredetű rostok növelik a széklet tömegét, felgyorsítják a bélsár bélen való áthaladását. Ezáltal lerövidül a bélsár és a benne lévő rákkeltő anyagok bélnyálkahártyával való érintkezésének ideje. Sok adat szól amellett, hogy a zöldség- és gyümölcsfélék fogyasztásának kedvező hatása nem csupán a rosttartalomnak köszönhető, hanem a bennük lévő ásványi sóknak, nyomelemeknek és vitaminoknak is. A növényi eredetű zsiradékok használata a vastagbélrák kialakulásának kockázatát csökkenti: minél több zsírt fogyasztanak egy országban, annál több a vastagbéldaganat miatti halálozás.
A táplálkozási szokások, az életmód, a környezeti tényezők és az egészség összefüggéseit nagy nemzetközi tanulmányokban kutatják. Ezek a vizsgálatok hosszú évtizedekig tartanak, hogy a hosszú távú következmények és hatások kimutathatók legyenek. Az étkezi és életvezetési szokásokról a résztvevők meghatározott időközönként kérdőíves formában adnak számot, egészségi állapotukat rendszeres orvosi vizsgálatokon ellenőrzik. A valaha lefolytatott legszélesebb körű ilyen vizsgálat az EPIC (European Prospective Investigation into cancer and Nutrition) tanulmány: 10 európai ország több mint fél millió lakosa vesz részt benne jelenleg is.
Az európai EPIC tanulmány bebizonyította, hogy a vastagbélrák kialakulásának kockázatát a leginkább az csökkenti, ha az élelmi rostokat táplálékunkkal és nem táplálékkiegészítőkkel vesszük magunkhoz. Ez az effektus az USA-ban elvégzett tanulmányokban nem volt kimutatható, mivel az ottani lakosság az európainál sokkal kevesebb rostot fogyaszt. Az eredmények szerint az élelmi rostok fogyasztása mind a vastagbélpolipok, mind pedig a vastagbélrák kialakulásának kockázatát csökkenti. A legfontosabb tehát, hogy lehetőség szerint minél több növényi eredetű rostot fogyasszunk! Ugyanakkor úgy tűnik, keveset használ, ha az élelmi rostokat táplálékkiegészítők formájában juttatjuk a szervezetbe.
Az EPIC tanulmány adatai alátámasztják továbbá azt a feltevést is, miszerint a vörös húsok és a húskészítmények növelik a vastagbélrák kockázatát, míg a halfogyasztás csökkenti azt. A marha- és a disznóhúsról feltételezhető, hogy magas vastartalmuk miatt jobban fokozzák az epesavak termelődését, mint a növényi eredetű táplálékok. A feldolgozott húsipari termékek, tehát a füstölt és pácolt húsok, valamint az összes húskészítmény potenciálisan kedvezőtlen élelmiszernek számít, ugyanakkor még nem tisztázott, hogy milyen úton fejtik ki kedvezőtlen hatásukat.
Az alkoholfogyasztás egyértelmű negatív hatását a kutatók részben az alkohol magas kalóriatartalmára vezetik vissza: az elhízás bizonyítottan rizikófaktora a vastagbélráknak.
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
