Az otthoni vastagbéltükrözés hatékonyságát méri fel egy új klinikai vizsgálat

A kamerát tartalmazó miniatűr, lenyelhető kapszula (Fotó: NHS)A kamerát tartalmazó miniatűr, lenyelhető kapszula (Fotó: NHS)
Daganatok.hu 2021. március 18.
Megosztás:

Kisméretű, kapszulában elhelyezett kamerákkal már hazánkban is több helyen végeznek endoszkópos vizsgálatokat, Nagy-Britanniában azonban most azt fogják megvizsgálni, hogy hatékony szűrőmódszer lehetne-e, ha a szokásos klinikai környezet helyett otthon, magunk végeznénk el a vizsgálatot.

A kapszula-endoszkópiát egy apró, lenyelhető kamerával végzik, miután sor került a bél tisztítására. A kapszula végighalad a bélcsatornán, miközben képeket készít a bélcsatorna faláról. A módszerrel jó esetben a hagyományos endoszkópos vizsgálat nélkül is fény deríthető arra, hogy jelen vannak-e a bélben rákmegelőző polipok vagy akár előrehaladottabb daganatos elváltozások.

A brit Országos Egészségügyi Szolgálat, az NHS szakemberei most egy olyan klinikai vizsgálatba kezdtek, amelynek során azt fogják felmérni, hogy a megfelelő hatékonysággal alkalmazható-e ez a módszer a páciensek otthonában is - írja a Medscape onkológiai rovata.

"A miniatűr kamerák másodpercenként két képet készítenek a bélcsatornában történő haladás során. Ezzel a módszerrel nemcsak a daganatra utaló jelek, hanem más bélbetegségek, például a Crohn-betegség jeleit is fel lehet ismerni" - mondta Sir Simon Stevens, az NHS England vezérigazgatója.

A klinikai vizsgálat indulását március 11-én jelentették be: ebben kezdetben 11 000 páciens szerepel majd, ők mind az otthonukban fogják lenyelni a kapszulát. Az eszköz nagyjából 5-8 óra alatt halad végig a teljes emésztőrendszeren, a képeket pedig egy válltáskában található adatrögzítő tárolja.

"Az otthon végzett kapszula-endoszkópiának több előnye is lenne: egyrészt növelni tudná a diagnosztikai kapacitásunkat, hiszen a vizsgálathoz nincs szükség kórházi személyzetre, másrészt azok is könnyen elvégezhetnék a vizsgálatot, akik a jelenlegi helyzetben nem szeretnének felkeresni egy kórházat" - mondta Ed Seward, a University College London endoszkópiai részlegének vezetője.

A klinikai vizsgálat ötletét a koronavírus-járvány adta, a daganatos szűrővizsgálatok ugyanis a szokásosnál lassabb ütemben haladtak, és több páciens jelentkezett egy-egy hónapban. Bár a hagyományos endoszkópos vizsgálatokat továbbra is elvégzik, ezek is tovább tartanak, hiszen mindenkinél meg kell róla bizonyosodni, hogy nem vírushordozó.

"Minden olyan kezdeményezésnek örülünk, amellyel egyszerűbben és rövidebb idő alatt lehetne felismerni a gasztrointesztinális betegségeket, különösen a vastagbéldaganatokat" - hangsúlyozta Alastair McKinlay, a Brit Gasztroenterológiai Társaság elnöke. "Az új vizsgálattal egyértelműen kideríthető lesz, hogy vannak-e az otthon végzett módszernek hiányosságai, illetve előnyei."

Így működik a kamerás endoszkópia a gyakorlatban

A vastagbéldaganatok miatti halálozás Magyarországon sajnos kiemelkedően magas: az Európai Unió 27 tagállamából 2017-ben Magyarországon haltak meg ebben a betegségben a legtöbben. Magyarországon a jelenlegi vastagbél-szűrőprogram 2018 decemberében kezdődött: ennek során a háziorvosok feladata, hogy 50 és 70 év közötti pácienseiket bevonják a szűrési programba, amely fájdalommentes székletvizsgálatot jelent.

A G7 legújabb cikke szerint lehetne javítani a szűrőprogram hatékonyságán: egy új kutatási projektben - amelyben a Syreon Kutató Intézet, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és a Rotterdami Erasmus Egyetem vettek részt - azt találták a szakemberek, hogy a vértesztek szétosztásának feladatát a túlterhelt háziorvosokról a gyógyszertárakra lenne érdemes áthelyezni. Ez megteremtené az esélyt arra, hogy mindenki meghívást kapjon a tesztelésre, akit életkora miatt jelentősebb mértékben fenyeget a vastagbélrák: jelenleg csak a megcélzott korosztály mintegy fele kapja meg a tesztelésre szóló meghívót, és nekik is csak mintegy a 40 százaléka él a lehetőséggel.
 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló