A veserák

Megosztás:

A veserák nem nevezhető gyakorinak, viselkedése azonban igen szeszélyes lehet. Növekedése sokszor lassú és tünetmentes, máskor viszont a szervezetben történő hirtelen szétterjedés jellemzi a daganatot. A veserák könnyen ad áttéteket más szervekbe: az is előfordulhat, hogy ezek előbb okoznak tüneteket, mint maga az elsődleges daganat.

Felnőttekben a veserák képezi a veséből kiinduló rosszindulatú daganatok 85-90%-át. A veserák nem tartozik a gyakoribb daganatféleségek közé, az emberben előforduló összes rosszindulatú daganatoknak mintegy 2%-át teszi ki. Előfordulása férfiakban 2-3-szor gyakoribb, mint nőkben. A veserák egyébként rendszerint az 5-6. évtizedben jelentkezik leggyakrabban. A veseállomány bármelyik részéből kiindulhat, többnyire azonban a vese felső pólusából ered. A daganat kisebb-nagyobb, körülírt, kerekded, részben betokolt, szürkés-sárga csomó formájában jelenik meg. Sejtjei több-kevesebb lipidet tartalmaznak, ez adja sárgás színét, mely azonban elhalások, bevérzés következtében gócosan vörösesbarna is lehet.

A veserák, amíg kicsi, nem okoz tüneteket, ezért rendszerint hosszú ideig rejtve maradhat. Tüneteket általában akkor okoz, amikor növekedése során eléri a vese tokját vagy betör a vesekelyhekbe és a vesemedencébe. A veserákok jellegzetes vonása a vérerekbe történő gyakori betörés és a vérerekben való tovaterjedés. Ez a magyarázata annak, hogy a veserák gyakran már több távoli szervben is áttéteket (metasztázisokat) okoz, még mielőtt a vesében kialakult elsődleges (primér) daganat egyáltalán tüneteket okozna. A diagnosztizálásra kerülő veserákos betegek 1/4-ében rendszerint már áttétek mutathatók ki. Az áttétek leggyakoribb helye a tüdők, csontok, nyirokcsomók, mellékvesék és az agy.

A veserák másik jellegzetes vonása a rendkívül szeszélyes, kiszámíthatatlan viselkedés. Sokszor igen lassan növekszik és terjed, s évekig csendben, tünetmentesen áll fenn. Más esetekben hirtelen, robbanásszerűen terjed szét a szervezetben. Az is gyakran előfordul, hogy a daganatos vese műtéti úton történő eltávolítása után akár 10-20 évvel váratlanul és minden előjel nélkül áttéti rákos csomók jelennek meg. A betegek 2-5%-ánál kétoldali veserák fordul elő.

A veserák okát nem ismerjük. Állatokban sokféle rákkeltő vegyülettel, sőt vírusokkal is elő lehet veserákot idézni, de arra nincs bizonyíték, hogy az állatokban veserákkeltőnek bizonyult anyagok vagy vírusok emberben a veserák kialakulásában szerepet játszanának.

Járványtani (epidemiológiai) adatok annyit derítettek fel, hogy a veserák a dohányosoknál valamivel gyakrabban fordul elő, mint a nem dohányosok körében.

A vesedaganat rizikóját csökkenti a fokozott folyadék-bevitel és a normális testsúly megtartása.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló