Eredetileg rákvakcinának indult a koronavírus elleni vakcinák egyik típusa

Daganatok.hu 2022. január 11.
Megosztás:

A koronavírus ellen két olyan vakcinát is létrehoztak, amelyek technológiája eredetileg rákellenes célból lett kifejlesztve. A Moderna és a Pfizer/BioNTech vakcinái hírvivő RNS (mRNS) alapú oltások, amilyeneket korábban még semmilyen betegség ellen nem alkalmaztak. A koronavírus elleni mRNS-oltások széles körű használata nyomán igazolódott, hogy az újfajta vakcinatechnológia alkalmazása teljesen biztonságos, így a jövőben már csak azt kell kideríteni, hogy az mRNS alapú oltások a daganatokkal szemben is hatékonyak lehetnek-e.

A különféle vakcinák folyamatos fejlődésen mentek keresztül az elmúlt évtizedekben: a legelső vakcinák élő, de legyengített kórokozókat tartalmaztak, később megjelentek az elölt kórokozós oltások, végül pedig az alegységvakcinák, amelyek a kórokozónak már csak egy darabkáját tartalmazzák. Az új típusú koronavírus elleni védőoltások egy része már egy ezeknél is újabb technológián, a nukleinsav-alapú eljáráson alapul, ahol a kórokozó ellen védő antigént nem kívülről adják be, hanem az emberi sejtekkel, magában a szervezetben termeltetik meg.

Az mRNS-alapú koronavírus-vakcinákban található hírvivő RNS (mRNS) a koronavírus egyik létfontosságú komponensének, a tüskefehérjének az összeszereléséhez szükséges információkat hordozza. A lipidburokba csomagolt mRNS-t a sejtjeink felveszik, a szervezetünkben pedig elkezdődik a tüskefehérjék termelődése, ami képes felkészíteni az immunrendszerünket a vírus elleni védekezésre.

A rákvakcinák esetében ugyanez az alapelv: az oltásokat úgy alkották meg, hogy a tumorral összefüggő, úgynevezett tumorasszociált antigéneket célozzák, amelyek elsődlegesen a tumorsejtek felszínén fejeződnek ki, vagy épp kizárólag ezekre a sejtekre jellemzőek. A tumorok esetében külön nehézséget jelent a koronavírushoz képest, hogy nem egyetlen antigén (ami a koronavírus esetében a tüskefehérje), hanem tumortípusonként más-más antigén ellen kellene hatékony vakcinát létrehozni.

Azt már tudjuk, hogy az mRNS vakcinák biztonságosan alkalmazhatóak

A tumorellenes mRNS vakcinák nem védőoltások - vagyis nem a daganatok kialakulását előzik meg, mint például a HPV elleni oltás a méhnyakrák esetében -, hanem a már kialakult daganatokkal segítenek megküzdeni az immunrendszernek azáltal, hogy a tumorantigének bemutatásán keresztül mozgósítják az immunrendszer T-sejtjeit. A tumorellenes mRNS vakcinák hatékonyságát emberek esetében még nem igazolták, bár már évek óta zajlanak velük klinikai vizsgálatok, amelyek közül többnél a fázis I. és fázis II. vizsgálatok egyaránt lezárultak. (A fázis I. vizsgálatok célja, hogy információkat gyűjtsenek arról, hogy a gyógyításra szánt módszer biztonságos-e, és melyek lehetnek az esetleges mellékhatások, míg a fázis II. vizsgálatokban már az eljárás gyógyászati hatékonyságát vizsgálják egy kisebb betegcsoporton.)

Kapcsolódó hivatkozások:
https://molecular-cancer.biomedcentral.com/articles/10.1186/s12943-021-01335-5/tables/1

Egy másik hasznos táblázat: onkológiai mRNS-vakcinával zajló klinikai vizsgálatok kezdőév és státusz szerint: https://www.clinicaltrialsarena.com/comment/evolution-mrna-vaccine-trials-oncology/

A COVID-19-járvány kitörése előtt a BioNTech is épp ilyen mRNS alapú, melanoma ellenes vakcinákon dolgozott: az egyik jelenleg a fázis I., a másik már a fázis II. stádiumú klinikai vizsgálatoknál tart.

Az mRNS vakcinatechnológiának az egyik legnagyobb előnye az, hogy a hírvivő RNS-eket nagyon gyorsan lehet szintetizálni, így a vakcina rövid idő alatt elkészíthető. Ez a BioNTech esetében így is történt: annyit kellett csak módosítani az eljáráson, hogy a szervezetbe juttatott mRNS ne a melanomasejtekre jellemző antigének ellen kezdje mozgósítani az immunrendszer T-sejtjeit, hanem a koronavírus tüskefehérjéje ellen indítsa be az antitestek termelését. A koronavírus elleni mRNS-vakcinák a biztonságosságot és hatékonyságot sikeresen igazoló klinikai vizsgálatok nyomán, a gyógyszerhatósági engedélyek kiadását követően forgalomba kerültek, így a technológia biztonságossága koronavírus ellen széles körben bizonyított.

Bár a tumorokkal szembeni hatékonyságot még igazolni kell, a módszer biztonságos alkalmazhatóságával kapcsolatban komoly kételyek már nincsenek, ami várhatólag hatalmas lökést fog adni a közeljövőben a tumorellenes vakcinákkal kapcsolatos fejlesztéseknek.

A digitális egészségmegoldások kora jön

A koronavírus-világjárvány nemcsak a tumorvakcina-fejlesztéseknek ad új lendületet, hanem az egészségügy digitalizációjának is. Az orvoslás már az elmúlt években is egyre inkább a digitális, online megoldások felé haladt, azonban 2020 óta ez a folyamat jelentősen felgyorsult. A trend különösen látványos a magánegészségügy egyes szektoraiban, így például a személyre szabott onkológiában, ahol az élen járó szolgáltatóknál a betegek legmegfelelőbb kezelését kiválasztó molekuláris tumor boardokat már online tartják, a betegekkel online konzultálnak, a velük kapcsolatos adatokat pedig egy online, digitális terápiatervező platformba tölthetik fel a kezelőorvosaik. Ez tökéletesen illeszkedik abba a világszerte zajló folyamatba, melynek egyik állomásaként Németországban nemrég törzskönyveztek két olyan egészségügyi alkalmazást, amelyeket a kezelőorvos receptre tud felírni. A recepttel rendelkező betegek ingyenesen kezdhetik el használni az alkalmazásokat, amelyek közül az egyik a fülzúgás, a másik pedig a szorongásos zavarok kezelésében nyújt segítséget.

A szoftverekre eddig mint információhordozó és -átalakító, nem mint gyógyító eszközökre tekintettünk. Ugyanakkor érezhetően készülődik a szemléletváltás ezen a téren, hiszen egy digitális terápiatervező platform, amely mesterséges intelligenciával támogatott módon segít az aktuálisan elérhető összes kezelési lehetőség áttekintését követően a legmegfelelőbb daganatellenes terápia kiválasztásában, már nem pusztán információhordozó és -átalakító eszköz, ugyanis eredményei alapvetően befolyásolják a kezeléssel kapcsolatos orvosi döntéseket.

Bár Magyarország még nem alakított ki általános szabályozást a digitális egészségügyi alkalmazásokra vonatkozóan, előbb-utóbb várható, hogy hazánkban is lefektetik az egészségügyi szoftverek terápiás alkalmazásával kapcsolatos főbb irányelveket, hiszen az egészségügy minden területén egyre elterjedtebbé válik majd a különféle digitális megoldások használata. Remélhetőleg idővel az egészségügyi döntéstámogató szoftverek is törzskönyvezetté, majd államilag finanszírozottá válnak.

A személyre szabott daganatellenes vakcinák is lehetségesek

A vakcinákhoz visszatérve: az sem lehetetlen, hogy a jövőben egyedi, személyre szabott daganatellenes vakcinákat kaphassanak a betegek. Technológiai szempontból ez már ma is teljes mértékben lehetséges, így leginkább a jövőbeni klinikai vizsgálatok sikerén múlik, hogy ténylegesen valósággá válik-e. Egyértelmű jóslatokat természetesen nem tehetünk, annyi azonban bizonyos, hogy a daganatok kezelése a következő évtizedekben is gyökeres átalakulásokon megy majd keresztül. A daganatellenes vakcinákon kívül egyéb területeken is áttörő eredmények születhetnek; ilyen például a molekuláris ollónak nevezett CRISPR/Cas9 technológia, amelynek kifejlesztéséért 2020-ban kémiai Nobel-díjat ítéltek.

Egérkísérletekben már két agresszív ráktípus - glioblasztómában és áttétes petefészekdaganat - ellen is hatékonynak bizonyult ez a módszer. Egyszer talán az emberek esetében is alkalmazhatóvá válik, bár farmakológiailag óriási kihívást jelent, hogy a daganatsejtek DNS-ét feldaraboló ollót hogyan juttassák el a szervezet összes tumorsejtjéhez, ezért rövid időn belül aligha kerekedik belőle hatékony daganatellenes kezelés. Ahol viszont már jelenleg is sikeresen próbálkoznak a CRISPR/Cas9 technológia humángyógyászati alkalmazásával, azok az úgynevezett CAR-T sejtes terápiák, melyekben a betegek véréből T-sejteket nyernek ki, majd ezeket genetikailag úgy módosítják, hogy a sejtek felületén a daganatsejtek pontos felismerésére képes receptorokat hozzanak létre. Szakértők előrejelzései szerint mégis talán a daganatellenes vakcinákkal kapcsolatos sikerekre számíthatunk korábban.
 

Oncompass Medicine Precíziós Onkológiai Program

Az Oncompass Medicine molekuláris diagnosztikai laboratóriuma és információs központja a molekuláris diagnosztika legfrissebb eredményeit és módszereit alkalmazva igyekszik megtalálni a daganatos betegségben szenvedők számára az adott időpontban legmegfelelőbb kezelési lehetőségeket.

Miben tudunk segíteni?

A Precíziós Onkológiai Programunkban a személyre szabott onkológiai ellátás lehetőségeit mutatjuk be a daganatos betegek számára.

Minden daganatos megbetegedés genetikai eredetű, és számos, a daganatot okozó génhiba esetében már személyre szabott onkológiai kezelés adható. A molekuláris diagnosztika a daganatos betegség okát tárja fel, az azonosított génhibák alapján egy speciális onkológiai szoftver segítségével meghatározzuk a daganat támadáspontját (molekuláris célpont) és a célponttal összefüggésbe hozható személyre szabott gyógyszereket. A személyre szabott onkológiai ellátáshoz több feltételnek kell megfelelnie, ennek felméréséhez kérjen időpontot személyes konzultációra!

A személyre szabott kezelési terv minden olyan daganattípusban felállítható, amelyben az azonosított génhibáknak megfelelő kezelés elérhető.

Virtuális Molekuláris Tumor Board

A VMTB szolgáltatás keretében az Oncompass Medicine egyedülálló módon kezelőorvosok és onkoteamek számára biztosít szakmai támogatást annak érdekében, hogy betegeiknek a nemzetközi ajánlásoknak megfelelő, legkorszerűbb precíziós onkológiai ellátást nyújthassák.

Az Oncompass Precíziós Onkológiai Program keretében igénybe vehető szolgáltatás során rugalmasan igazodunk a klinikusi igényekhez, a hét bármely napján, különböző időpontokban biztosítunk lehetőséget az esetek megbeszélésére, amely az adatvédelmi előírásoknak megfelelően, biztonságos online platformon történik.

(hirdetés)

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.