A méhnyak citológiai vizsgálatának eredménye alapvetően háromféle lehet.
1. Az első lehetőség, hogy a citológiai vizsgálat kóros sejtek jelenlétét mutatja ki, de bizonytalan, hogy ez rákmegelőző állapot, vagy egyéb gyulladásos folyamat jele. Ebben az esetben HPV-tesztet végeznek. Amennyiben ez pozitív (vagyis a vírus jelen van), akkor rákmegelőző enyhe elváltozásról van szó. Ebben az esetben 6 hónap múlva meg kell ismételni a citológiai vizsgálatot.
2. A második lehetőség, hogy a citológiai vizsgálat első alkalommal (vagy az első pontban említett megismételt vizsgálat alkalmával) biztosan kimutatja az enyhe rákmegelőző állapotot.
3.A harmadik lehetőség, hogy a citológiai vizsgálat biztosan kimutatja a súlyos rákmegelőző állapotot.
Amennyiben a rákmegelőző állapotot biztosan sikerül megállapítani, és a kolposzkópiás vizsgálat is igazolja, elvégzik a konizációt (lásd korábban). A műtét után 6-8 héttel újabb citológiai vizsgálatot és HPV-tesztet végeznek, hogy megállapítsák, teljes volt-e a kóros szövetek eltávolítása. Az eredmény szempontjából három alapvető eset fordulhat elő.
1. Ha a citológiai eredmény pozitív, akkor a konizációt kiterjesztik.
2. Ha a citológia és a HPV-teszt is negatív, a páciens gyógyultnak tekinthető, és visszatérhet a normális szűrőprogramhoz. Tapasztalat szerint az ilyen pácienseknek 5-8 évig nem lesz újra méhnyakrákja, még új HPV-fertőzés esetén sem (például a partnertől visszakaphatja a vírust). Ez azonban nem jelent garanciát, így a normális szűrőprogramot folytatni kell.
3. Ha a citológiai eredmény negatív, de a HPV-teszt pozitív, akkor tapasztalat szerint kb. 40 hónap kell a vírusnak ahhoz, hogy újra kóros folyamatokat indítson el. Az ilyen páciensnek szigorúan be kell tartani az évenkénti citológiai vizsgálatot, s kóros sejtek megjelenése esetén újból műtétet végeznek (ún. rekonizáció).