Évente mintegy 6 ezer új beteg kap kemo-, illetve sugárterápiát a szegedi Onkoterápiás Klinikán. Az egyetemi háttér modern diagnosztikai hátteret jelent, és gyakorlatilag minden sebészeti megoldás helyben elérhető. A rákbetegek lelki gondozása is megoldott: külön pszichiáter és pszichológus áll rendelkezésre. Prof. Dr. Thurzó Lászlóval, a Klinika vezetőjével beszélgettünk a helyi lehetőségekről, és a határon túliak ellátásával kapcsolatos terveikről.
Milyen betegeket lát el a Klinika?
Területi ellátási kötelezettségünk Csongrád megyére vonatkozik, progresszív ellátási feladatunk pedig a régióra, tehát Csongrád, Bács-Kiskun és Békés megyére terjed ki. Az általunk nyújtott sugár- és kemoterápiás lehetőségek mellett gyakorlatilag minden sebészeti megoldás elérhető az egyetemen, idegsebészettől az általános sebészetig.
A bőrdaganatos betegeket a szegedi Bőrgyógyászati Klinikán évtizedek óta működő melanoma centrumban látják el, de ha kiegészítő kezelésre is szükségük van, mi is bekapcsolódunk.
A tüdőtumorokat a Deszken lévő tüdőgyógyintézettel közösen látjuk el, attól függően, hogy a betegnek elsősorban sugárkezelésre, vagy gyógyszeres kezelésre van szüksége.
A vérképzőszervi betegségben szenvedők ellátása a Belgyógyászati Klinika hematológiai részlegén történik. Velük is együttműködünk, hiszen bizonyos esetekben ezeknél a betegeknél is szükség van a gyógyszeres kezelés mellett sugárterápiára.
A régió gyermek daganatos betegeit a Gyermekklinika látja el.
Évente hány betegek látnak el, mekkora a Klinika?
Évente mintegy 10 ezer beteget látunk el, ennek a 60 százaléka új beteg. Kilenc onkológus dolgozik nálunk, közülük öt sugárterápiás szakvizsgával is rendelkezik, van két csak sugárterápiás szakorvosunk, és jelenleg öt rezidensünk. Összesen 73 ágyunk van, ebből 35 területi és 38 ún. progressziós, területen kívüli. Az esetek döntő többségében kúraszerű ellátást kapnak a betegeink, amihez kezelőszékeink, illetve fekvőbeteg hátterünk van. A sugárterápia nem külön részlegen, hanem a klinikai onkológiával egy intézményben történik.
Milyenek a sugárterápiás, illetve kemoterápiás lehetőségek?
Sugárterápiára két gyorsítónk van, megfelelő kiegészítő berendezésekkel, tervezőrendszerrel - ezek négy évesek, tehát egész modernek. Van emellett egy kobaltágyúnk, a kiegészítő, üregi sugárkezelésekhez szükséges afterloading berendezésünk, egy hagyományos és egy CT alapú szimulátorunk. Gyakorlatilag a legkorszerűbb sugárterápiás lehetőségek rendelkezésre állnak, a sztereotaxiás besugárzási lehetőséget leszámítva, de azt is próbáljuk minél előbb megteremteni.
A kemoterápiánál használt keverékinfúziókat központilag állítják elő a gyógyszertárban, korszerű számítógépes program segítségével. Ez részben lehetővé teszi, hogy optimálisan kerüljenek felhasználásra a citosztatikumok, másrészt biztonsági, minőségbiztosítási szempontból is tökéletes.
Az összes Magyarországon rendelkezésre álló gyógyszert használjuk, havonta 400-500 közötti keverékinfúzió kerül beadásra, főképp kúraszerű ellátás keretében.
Végzünk kombinált kemo-irradiációt, és nagyon sok klinikai vizsgálatban veszünk részt, így olyan gyógyszerek alkalmazására is lehetőség van, melyek később előreláthatólag bekerülnek majd a magyarországi rutinszerű ellátásba.
Milyen diagnosztikai háttérrel dolgoznak?
Minden diagnosztikai lehetőség megvan az egyetemen, a patológiai módszerektől a képalkotó vizsgálatokig. Van tehát molekuláris genetikai labor, klasszikus MR diagnosztika, mikrobiológiai labor az esetleges fertőzéses állapotok kiküszöbölésére, általános laborháttér a tumormarkerek meghatározására, CT, nukleáris medicina, stb. Egyedül a PET/CT hiányzik, ilyen vizsgálatra Budapestre küldjük a betegeinket.
Kik döntenek egy-egy beteg kezeléséről?
Gyakorlatilag minden daganatos beteg onkoteam elé kerül, közösen döntünk a szükséges kezelésekről. Ebben a szokásos módon részt vesz a klinikai onkológus, a sugárterapeuta, a patológus, és az illető szakma szakorvosa. Ritkán előfordul, hogy az onkoteam már csak a műtétet követően jöhet létre, ha akut probléma van, és sürgősen kell ellátni a beteget.
Tüdőrák, fül-orr-gége, sebészet, belgyógyászat vonatkozásában heti onkoteamek vannak, de az olyan szakmákban, ahol kevesebb daganat fordul elő, csak kéthetente ülünk össze (ilyen például az idegsebészet). Deszkre mi járunk ki a tüdőgyógyintézetbe az onkoteamre, emellett a Hódmezővásárhelyen lévő onkológiai osztályra is tőlünk megy sugárterapeuta és klinikai onkológus az ottani betegek kezelését megbeszélni.
Mennyire tudják elkerülni a betegek várakoztatását?
Az akut eseteket, például, ha a daganat következtében kialakuló szövődmények veszélyeztetik a beteg stabilitását, azonnal ellátjuk. Ilyen például egy csontáttét, ami azzal fenyeget, hogy összeroppan a beteg csontja.
Sugárterápiára és kemoterápiára két héten belül bekerülhetnek a betegek. Az egyes daganattípusok meghatározzák, hogy mennyit kell várni az operáció után. Van olyan, aminél nagyon gyorsan a műtét után meg kell kezdeni a kezeléseket, és van olyan - például a béldaganatok - ahol ez három-négy hét is lehet. A kezelést emellett nyilvánvalóan meghatározzák a molekuláris szövettani adatok, ezek alapján alakíthatjuk ki az egyénre szabott terápiát.
Egyelőre megoldatlan helyzetet teremtett, hogy sok, évtizedek óta rutinszerűen alkalmazott gyógyszer kikerült a finanszírozott kategóriából, "indikáción kívüli" kezelésnek számít. Ezeket most nem adhatjuk automatikusan, ahogy eddig, csak rengeteg adminisztrációt és időt követően juthat hozzá a beteg. Bár az esetek többségében megkapjuk az engedélyt, két-három hét csúszást jelent a kezelésben. Olyan szereket érint a változás, amiknek nincs helyettesítője sem, és nemcsak, hogy ajánlott a használatuk mindenhol a világon, de benne vannak a nemzetközi protokollokban is. Vannak ilyen gyógyszerek a vastagbéldaganatoknál, a petefészek csíra eredetű tumorainál, vese-, hólyag-, gyomor-, illetve epehólyagrák kezelésében.
A napi szinten való várakozási idő változó. A magyar beteg szeret bemenni korábban - ha tízre rendeljük, akkor is bejön nyolcra, mondván, hogy akkor hamarabb bejut, jóllehet ez így nem működik. Másik probléma a mentő: nem lehet befolyásolni, hogy 80 km-ről mikor érjen ide a beteggel, viszont akit hoz, előre kell vennünk, hogy a mentőt ne várakoztassuk feleslegesen. Még egy magyar szokás, hogy a betegek szeretnek a hét elején jönni, így aztán hétfőn egészen más betegeloszlás van, mint pénteken, amikor alig vannak.
A kemoterápiás rendelés délután 2-3-ig tart, sugárterápiánál, ha nagy a betegszám, délutáni műszakot is csinálunk, így gyakran reggel nyolctól este hatig működnek a gyorsítók.
Hogyan alakították ki a betegek környezetét?
Az integrációval 35 területi ágy a Klinikához költözött, úgyhogy az első emeleten teljes átépítésre nyílt lehetőség. Kis kórtermeink vannak, köztük egyágyasak is, többségük külön fürdőszobával ellátott. Igyekeztünk úgy kialakítani a környezetet, hogy komfortos legyen a betegek számára, és a megfelelő izoláció is megoldható legyen. Két, viszonylag jól elkülöníthető részen vannak a férfi, illetve a női kórtermek, középen az egyéb kiszolgáló helyiségek, illetve néhány olyan szoba, amit használhatunk akár férfi, akár női kórteremnek.
A kialakítás során a cél az volt, hogy az egyes ellátási formákat elválasszuk egymástól. Az alagsor a sugárterápiáé és az ahhoz kapcsolódó ambulanciáké, az emelet a fekvőbetegeké. A magasföldszint egyik részét a kúraszerű ellátásra különítettük el, másik részén pedig az ambulanciák vannak. Itt szeretnénk bővíteni, hogy az onkológiai gondozó is ide költözhessen a rendelőintézetből.
Van külön szakemberük a betegek lelki kezelésére?
Nagyon fontosnak tartom a lelki kezelést. A klinika megalakulása után rögtön, amint lehetőség nyílt rá, elindítottuk a pszichoonkológiai ambulanciát. Külön pszichiáterünk és pszichológusunk van, egy héten 30 órát rendelnek. Emellett van szociális munkás végzettségű nővérünk, és jó a kapcsolatunk a különböző egyházakkal, társadalmi szervezetekkel. Szeretnénk, ha kiscsoportos foglalkozásokat is lehetne tartani, ehhez még ki kell alakítanunk egy helyiséget. Istentiszteletre sajnos nincs lehetőség a Klinika területén.
Az onkológiai betegek rehabilitációjával van lehetőségük foglalkozni?
Speciálisan rehabilitációs részleg nem működik, de amit tudunk, segítünk a betegeknek ezen a téren. Pszichés rehabilitációra szerencsére ott van a pszicho-onkológiai stáb, a gyógytornászunk pedig rendkívül lelkiismeretesen foglalkozik a mozgásszervi rehabilitációval.
Működik fájdalomambulancia a Klinikán?
Külön ilyen nem működik nálunk, de a pszichoambulancián fájdalomterápiával is foglalkoznak rendszeresen. Ha olyan jellegű fájdalomcsillapításra van szükség, ami meghaladja a gyógyszeres kezelés lehetőségeit, a Neurológiai, illetve a Sebészeti Klinikával tudunk konzultálni, oda irányítjuk a betegeinket.
A végstádiumú betegek ellátását hogyan, illetve hol oldják meg?
Nehéz kérdés. A nagy betegforgalom és az ágyszám nem igazán teszi lehetővé elfekvő betegek kezelését, tehát ez nem megoldott. Hospice osztály, illetve részleg nincs az egyetemen. A krónikus belgyógyászaton tudjuk elhelyezni a betegeinket, de ez sem mindig megoldható. (A Gondoskodás 2003 Bt.-nek 2006 óta van szerződése az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral, komplex otthoni hospice ellátásra. A szolgálatnál 3 hospice orvos, 24 szakképzett ápoló, 3 gyógytornász, szociális munkás, dietetikus és mentálhiginés szakember dolgozik. Minden itt dolgozó szakember hospice képesítéssel is rendelkezik. A szolgálat ellátási területe egész Csongrád megye: a betegek többsége szegedi, de amelyik településről eddig megkeresték a szolgálatot, minden esetben megoldották a betegek ellátását. 2010-ben 161 főt láttak el, munkájukat az OEP finanszírozás mellett a Szegedi Hospice Alapítvány támogatja. - a szerk.)
Mit szoktak mondani a betegeknek a kiegészítő, illetve alternatív szerekkel-módszerekkel kapcsolatban?
Ha a beteg tanácsot kér, minden további nélkül adunk, foglalkozunk ezzel a témával. Vannak olyan szerek, amiknek a vizsgálatában is részt vettünk, például az Avemaréban. Az általunk elfogadhatónak vélt szerek szórólapja kint is van. Amiről többé-kevésbé lehet tudni, hogy pozitívan befolyásolják a közérzetet, az általános állapotot, azok használatától nem tiltjuk el a beteget, jóllehet, nem beszéljük rá egyikre sem. Egy dolog ellen lép fel minden onkológus: ezek nem helyettesítő szerek, a kórházi kezelést maximum kiegészíthetik. A placebonak, magának a hitnek is van gyógyhatása, tehát senkinek nem mondom, hogy felesleges pénzkidobás ilyesmit szednie, legfeljebb azt, hogy öt félét ne szedjen egyszerre.
Milyen fejlesztések történtek, illetve várhatók a közeljövőben?
Ezelőtt négy évvel volt egy nagy fejlesztés, amikor új bunkert építettünk, új gyorsítót vettünk bele, és egy lépésben a régi gyorsítót is kicseréltük. Ekkor került be a CT szimulátor, és korszerűsítettük a tervezőrendszert is. Most tehát korszerű a gépparkunk, persze jó lenne még sok dolog: a legfontosabb az afterloading cseréje és a sztereotaxia megvalósítása lenne. Emellett a hely mindig kevés, épületfejlesztésre szinte egyfolytában szükség lenne.
Van egy magyar-román, határon átnyúló regionális pályázat, amivel kapcsolatban sajnos épp állnak a tárgyalások. Ha sikerülne a tervünk, átküldhetném például a betegeimet a 40km-re lévő Temesvárra PET/CT vizsgálatra, ahol rendkívül korszerű diagnosztikai központ működik. A teljes test besugárzást, ami a hematológiai betegeknek, őssejtbeültetés előtt fontos, szintén ott végeztetnénk Budapest helyett. Romániából sok beteg jár át hozzánk különböző kezelésekre, amit az EU-s csatlakozás óta már nem tud támogatni a Segítő Jobb Alapítvány, így saját zsebből kell fizetniük például a félmilliós sugárterápiát. Jó lenne, ha a két ország biztosítói megállapodnának egymással. Ilyenre van egyébként példa, Tatabánya környékén ez jól működik, a szlovák biztosítók fizetik az itteni ellátást. Elképzelésünk szerint még egy gyorsítót állítanánk be, amivel a kintről érkező betegszám kezelése megoldott lenne.