,,A rák nem ismer határokat" - részletek a Párizsi Charta-ból

2008. február 5.

"Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot a rák ellen, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére" - áll a 2000. február 4-én, egy rák ellenes konferencián aláírt Párizsi Chartában. Az alábbiakban a fő gondolatokat soroljuk fel.

Összefogás a Párizsi Charta szellemében

1. Összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot, legyőzhetetlen szövetséget alkotva kutatókkal, egészségügyi szakemberekkel, betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával.

2. Célunk a rákbetegségek megelőzése, gyógyítása, az új kutatási eredmények gyors, gyakorlati felhasználása, a megfelelő kezelésekhez való egyenlő hozzáférés elősegítése, a betegek életminőségének javítása.

A rákos beteg jogai: alapvető emberi jogok.

4. A Párizsi Charta résztvevői elkötelezik magukat a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, ugyanis a rákbetegség egy biológiai kórkép, és nem pedig társadalmi állapot.

Céljaink eléréséhez szükséges a közfelfogás átformálása, hogy a rák is gyógyítható.

6. A betegeket teljes körű módon tájékoztatni kell a klinikai vizsgálatok lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről.

Törekedni kell a gyors, hatékony, etikailag megfelelő, a rákbetegek érdekeit szolgáló klinikai vizsgálatok lefolytatására.

7. A rákellenes harc során tett jelentős lépések ellenére drámai módon változó a betegek túlélési aránya országok, települések, sőt még intézmények között is.

Mindenkinek joga van a minőségi rákellátáshoz és kezeléshez.

8. Folyamatosan fejleszteni kell a megelőzés, diagnózis, kezelés, fájdalomcsillapítás irányelveit, és törekedni kell a kezelések egységesítésére.

A betegek számára elérhetővé kell tenni a jó minőségű vizsgálatokat az egészségügyi gondoskodás minden szintjén, összhangban a betegség minden terhével.

9. A rákbetegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a dohányzás, a fertőzések, a levegőszennyezés elkerülésével és egészséges táplálkozással.

A megbetegedések kockázatának csökkentése a rákellenes harc egyik legfőbb eszköze.

10. Ténykérdés, hogy a több mint 200 féle rákbetegség típusának meghatározása és korai felfedezése kedvező kimenetelt jelent a beteg számára.

Sok esetben a rákmegelőző állapot felismerésével és gyógyításával megelőzhető magának a rákbetegségnek a kialakulása.

12. Az egyéni és a választott betegképviseletek kedvezően hatnak a rákellenes küzdelemre. Céljuk, hogy a betegeket megfelelően informálják, bizalmat keltsenek a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata iránt.

A betegek a legfontosabb szereplői a rákellenes harcnak.

Figyelmet kell fordítani a betegképviseletek, mint kulcsfontosságú stratégiai partnerek tájékoztatására az irányadó kezelések, túlélési lehetőségek fejlődéséről.

13. A rákbetegségek ellen tett erőfeszítésekben elsődleges cél a betegek életminőségének javítása. A betegséggel együtt járó fizikai és érzelmi terhek mellett jelentősek lehetnek a kezelések mellékhatásai.

Ha maga a betegség nem gyógyítható, lényeges, hogy a beteg jó életminőségét megőrizzük, és javítani tudjuk a megfelelő rákellenes kezelések alkalmazásával, támogató kezelésekkel, fájdalomcsillapítással, palliatív ellátással.

Szükséges a betegek átfogó támogató kezelése, fájdalmuknak csillapítása és fáradékonyságuknak enyhítése.

16. A rákos megbetegedések változatosságot mutatnak világszerte, ezért a felek egyetértenek abban, hogy minden országnak helyi igényekre szabott nemzeti rákellenes stratégiát kell létrehozni.

17. A rák nem ismer határokat.

Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére.

Minden évben február 4-e a "Rák Világnapja" legyen, és a "Párizsi Charta" a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen.


A cikket az alábbi címen találja: http://daganatok.hu/20080205-a-rak-nem-ismer-hatarokat-reszletek-a-parizsi-charta-bol