"Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot a rák ellen, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére" - áll a 2000. február 4-én, egy rák ellenes konferencián aláírt Párizsi Chartában. Az alábbiakban a fő gondolatokat soroljuk fel.
Összefogás a Párizsi Charta szellemében
1. Összefogással és együttműködéssel, közös erővel, a rákkal szemben is felvehetjük a harcot, legyőzhetetlen szövetséget alkotva kutatókkal, egészségügyi szakemberekkel, betegekkel, az állami szervekkel, a gazdasági szektorral és a médiával.
2. Célunk a rákbetegségek megelőzése, gyógyítása, az új kutatási eredmények gyors, gyakorlati felhasználása, a megfelelő kezelésekhez való egyenlő hozzáférés elősegítése, a betegek életminőségének javítása.
A rákos beteg jogai: alapvető emberi jogok.
4. A Párizsi Charta résztvevői elkötelezik magukat a rákbetegségekkel kapcsolatos tévhitek, stigmák felszámolása mellett, ugyanis a rákbetegség egy biológiai kórkép, és nem pedig társadalmi állapot.
Céljaink eléréséhez szükséges a közfelfogás átformálása, hogy a rák is gyógyítható.
6. A betegeket teljes körű módon tájékoztatni kell a klinikai vizsgálatok lehetőségeiről, előnyeiről és veszélyeiről.
Törekedni kell a gyors, hatékony, etikailag megfelelő, a rákbetegek érdekeit szolgáló klinikai vizsgálatok lefolytatására.
7. A rákellenes harc során tett jelentős lépések ellenére drámai módon változó a betegek túlélési aránya országok, települések, sőt még intézmények között is.
Mindenkinek joga van a minőségi rákellátáshoz és kezeléshez.
8. Folyamatosan fejleszteni kell a megelőzés, diagnózis, kezelés, fájdalomcsillapítás irányelveit, és törekedni kell a kezelések egységesítésére.
A betegek számára elérhetővé kell tenni a jó minőségű vizsgálatokat az egészségügyi gondoskodás minden szintjén, összhangban a betegség minden terhével.
9. A rákbetegségek kialakulásának kockázata csökkenthető a dohányzás, a fertőzések, a levegőszennyezés elkerülésével és egészséges táplálkozással.
A megbetegedések kockázatának csökkentése a rákellenes harc egyik legfőbb eszköze.
10. Ténykérdés, hogy a több mint 200 féle rákbetegség típusának meghatározása és korai felfedezése kedvező kimenetelt jelent a beteg számára.
Sok esetben a rákmegelőző állapot felismerésével és gyógyításával megelőzhető magának a rákbetegségnek a kialakulása.
12. Az egyéni és a választott betegképviseletek kedvezően hatnak a rákellenes küzdelemre. Céljuk, hogy a betegeket megfelelően informálják, bizalmat keltsenek a bizonyítékokon alapuló orvoslás gyakorlata iránt.
A betegek a legfontosabb szereplői a rákellenes harcnak.
Figyelmet kell fordítani a betegképviseletek, mint kulcsfontosságú stratégiai partnerek tájékoztatására az irányadó kezelések, túlélési lehetőségek fejlődéséről.
13. A rákbetegségek ellen tett erőfeszítésekben elsődleges cél a betegek életminőségének javítása. A betegséggel együtt járó fizikai és érzelmi terhek mellett jelentősek lehetnek a kezelések mellékhatásai.
Ha maga a betegség nem gyógyítható, lényeges, hogy a beteg jó életminőségét megőrizzük, és javítani tudjuk a megfelelő rákellenes kezelések alkalmazásával, támogató kezelésekkel, fájdalomcsillapítással, palliatív ellátással.
Szükséges a betegek átfogó támogató kezelése, fájdalmuknak csillapítása és fáradékonyságuknak enyhítése.
16. A rákos megbetegedések változatosságot mutatnak világszerte, ezért a felek egyetértenek abban, hogy minden országnak helyi igényekre szabott nemzeti rákellenes stratégiát kell létrehozni.
17. A rák nem ismer határokat.
Mivel az országok egyedül nem tudják felvenni a harcot ellene, szükséges az összefogás a kutatás, a megelőzés, a kezelések hatékonyabbá tételére.
Minden évben február 4-e a "Rák Világnapja" legyen, és a "Párizsi Charta" a világon élő összes ember szívében és gondolataiban éljen.