Évente mintegy 320 daganatos új beteget látnak el a dél-budai Szent Imre Kórházban, ahol a sugárterápián kívül gyakorlatilag minden kezelést megkaphatnak a tumor miatt terápiára szorulók. Dr. Nagy Zsuzsannával, a kórház onkológiai profiljának vezetőjével többek között az alkalmazott kezelésekről, a diagnosztikai háttérről és a kellemesnek mondható kórházi környezetről beszélgettünk, amelyet egy alapítvány segítségével folyamatosan fejlesztenek.
Milyen területet, betegeket lát el az intézmény?
Területi ellátási kötelezettségünk a XI. és a XXII. kerületre terjed ki, de miután onkológiai centrum vagyunk, az egész országból tudunk fogadni, és jönnek is betegek. Intézményünkben szolid tumoros betegeket kezelünk, a hematológiai betegek ellátásához nincsenek meg nálunk a feltételek. Leggyakrabban emlő-, gyomor-, epeút-, vastag-, végbél- és petefészekrákos pácienseink vannak.
A hematológiai betegeket vagy az Országos Onkológiai Intézetbe vagy a Szent László Kórházba küldjük. A tüdődaganatos betegeket általában átirányítjuk a tüdőosztályokra: a Korányiba, Törökbálintra, illetve az egyetemi klinikára.
Mekkora az osztály, hány beteg van egy évben?
Az éves jelentésből egészen pontos adatokat tudok mondani. 2008-ban osztályunkon 470 főt, ambuláns ellátás keretében 2200 főt kezeltünk.
Hány ágy és hány orvos van az osztályon?
Huszonhét fekvő- és öt kúraágyunk van. Velem együtt összesen hat orvos dolgozik az osztályon. Közülünk három klinikai-onkológus szakorvos, egy belgyógyász szakorvos, illetve ketten még szakvizsga előtt állnak.
Milyen kezelések érhetők el az intézményben?
Kemoterápiát, hormonterápiát, immunterápiát, tehát gyógyszeres kezeléseket nyújtunk, a gyógyszerek közül gyakorlatilag minden elérhető az osztályon.
Sugárterápiára az Országos Onkológiai Intézetbe kerülnek a betegeink - a velük kötött szerződés keretében át tudjuk vitetni őket, ha nem tudnak bejárni.
Mennyire tudják kihasználni a legújabb célzott terápiás gyógyszereket?
Teljesen ki tudjuk használni, csak ennek az adminisztációs vonzata jelent mindig nehézséget.
Sebészeti beavatkozások közül mit tudnak nyújtani a betegeknek?
A legtöbb sebészeti megoldás elérhető a kórházban, az új sebész főorvosunknak köszönhetően már májműtéteket is végeznek. Két speciális terület nincs: idegsebészet és mellkassebészet.
Milyen diagnosztikai háttérrel dolgoznak?
A patológiai és a képi diagnosztika lényegében minden eszközével rendelkezik a kórház (citológia, biopszia, CT, ultrahang, csontizotóp, csontdenzitás vizsgálat), csak MR nincs, erre abba az intézménybe küldjük a betegeket, ahol leghamarabb helyet kapunk számukra.
Szövettani, molekuláris vizsgálatokat is végeznek?
Ezek egy részét az itteni patológián is el tudják végezni, a többi vizsgálat anyagát a Semmelweis Egyetem I. sz. Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetébe vagy a KPS Molekuláris Patológai Laboratóriumába küldik, és onnan kapjuk meg a leleteket.
Kik, hogyan döntenek egy-egy beteg kezeléséről?
A hetente kétszer tanácskozó onkoteamben a sebész, a patológus, az onkológus, a radiológus, nőgyógyász és az országos intézetből érkező sugárterapeuta vesz részt. A szakemberek nem csak a beteg anyagát nézik át, hanem, amennyiben a beteg állapota megengedi, vele együtt történik a megbeszélés és a beteget vizsgálva születik meg a kezelésről a döntés.
Mennyire tudják elkerülni a betegek várakoztatását?
Változó, a betegség súlyosságától függően. Az előírt adjuváns kezelési időpontokat tudjuk tartani, A műtét után 4-6 héten belül a terápia mindenképpen elkezdődik. Az ambuláns betegellátást ezektől külön választjuk, azt délelőtt 10 órától délután 4 óráig viszi végig egy orvos. A fekvő betegek ellátása fél órától két órányi időtartamig terjed, attól függően, hogy akut rosszulétből és előre nem látható problémákból éppen mennyi adódik.
Hogyan alakították ki a kórházi környezetet?
Ebből a szempontból nagyon jó helyzetben vagyunk, mert egy- és kétágyas, fürdőszobás szobáink vannak, ami a magyar viszonyok között igen kellemesnek mondható. A kétágyas szobák mellett végig erkély van, ahová alapítványi segítséggel például napernyőket is vettünk a betegeknek. A kórház területe is elég nagy, a betegek lemehetnek az udvarra sétálni.
Mennyire tartják fontosnak a betegek lelki kezelését?
Ez nálunk jól működik. Tavaly óta onkopszichológus is dolgozik az osztályon, hetente jár hozzánk. Részben azokkal foglalkozik, akiknek szerintünk szüksége van rá, másrészt a betegek maguk is fordulhatnak hozzá, sőt, az osztály dolgozói is. Nagyon jó szakember, sokat segít a munkánkban. Önkéntes segítőink nincsenek. Istentisztelet szokott lenni a kórházban, amin a mi osztályunkról is részt vehet, aki akar.
Rehabilitáció, gyógytorna, fájdalomambulancia van a kórházban?
Azt gondolom, hogy aki adjuváns kezelést kap, annak külön rehabilitációra olyan nagyon nincs szüksége. A kezelések után is vezetjük betegeinket azzal, hogy rendszeresen visszajárnak hozzánk kontrollra. Gyógytornászunk viszont van, aki rendszeresen jár a betegekhez, ha igényeljük.
Invazív fájdalomcsillapításra az Országos Onkológiai Intézetbe küldjük a betegeket, de erre elég ritkán kerül sor, mert a mai fájdalomcsillapító tablettákkal, tapaszokkal elég jól tudunk mi is segíteni.
Hogyan oldják meg a végstádiumú betegek ellátását?
Ez több ponton megoldott. Részben mindig visszavesszük a mellékhatásoktól szenvedő betegeinket. Aki már húsz évig járhatott ide kezelésre, annak nem nagyon etikus azt mondani, hogy mostantól kezdve menjen más osztályra. Ugyanakkor az ágyszám meglehetősen korlátozott, a több hónapig tartó ápolást nem tudjuk felvállalni. Ebben az esetben többnyire hazaküldjük a beteget, és a házi ápolást szervezzük meg számára. Majdnem minden kerületben elég jól megoldott, hogy kimennek a nővérek, és például folyadékpótló infúziót adnak. Elég sok hospice szolgálat is van már, azokkal fölvesszük a kapcsolatot, vagy a betegnek megadjuk az elérhetőséget, és ő keresi meg őket. Tőlünk akkor megy haza a beteg, amikor az otthoni gondozása már lényegében elrendeződött. Ha nem megoldható, hogy otthon vagy másik hospice ellátóhelyen ápolhassák, akkor a kórházon belüli krónikus betegellátó osztályon kaphat ágyat.
A kiegészítő, illetve alternatív szerekkel, terápiákkal kapcsolatban mit szoktak tanácsolni?
Gyakran kérdeznek róluk a betegek. Mi azt szoktuk mondani, hogy ami nem árt, és nagyon hisz benne a beteg, azt lehet használni, nem vesszük el a beteg kedvét, hitét. De felhívjuk a figyelmet arra, hogy csak kiegészítőként lehet szerepük, nem helyettesítik a professzionális ellátást.
Milyen fejlesztések történtek, illetve várhatók a közeljövőben?
Van egy Daganatos Betegekért Dél-Budán nevű alapítvány, melynek felajánlásait kizárólag az itteni fejlesztésekre fordítjuk.