Bár a rosszindulatú pajzsmirigy daganatok előfordulása folyamatosan nő, a betegek 90%-a meggyógyul. Mind a pajzsmirigy megbetegedések diagnosztikájában, mind a terápiájában jelentős szerepe van az izotópdiagnosztikai és izotópterápiás eljárásoknak, azaz a nukleáris medicinának.
A pajzsmirigyrák összeállítás tartalma:
A pajzsmirigyrák összeállítás kezdőoldala
A pajzsmirigy és daganatai
A pajzsmirigydaganatok előfordulása
A betegség megállapítása (vizsgálati módszerek)
A pajzsmirigydaganatok keletkezésének okai
A pajzsmirigy jóindulatú daganatai
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatai
Rizikótényezők
A pajzsmirigyrák tünetei, felismerése
A pajzsmirigyrákok kezelése
A betegség prognózisa
Pajzsmirigyrákos betegek gondozása
A pajzsmirigyrák megelőzésének lehetőségei
A pajzsmirigy rosszindulatú daganatos megbetegedéseinek száma évtizedek óta folyamatosan nő: évente körülbelül 5-600 ezer új beteget regisztrálnak világszerte[1], ezek 60%-a Ázsiából, 5%-a pedig Kelet- és Közép-Euróbából kerül ki. Hazánkban évente körülbelül 1000[2] új pajzsmirigyrákos esetet fedeznek fel, akiknek közel 75%-a nő. Dr. Radácsi Andrea, az Affidea Magyarország Kft., Nukleáris Medicina szakmai vezetője elmondta: "Magyarország és egész Közép-Európa jódszegény területnek számít, ahol a pajzsmirigy jóindulatú és rosszindulatú elváltozásai egyaránt gyakoribbak, mint például az USA-ban, amely jó jódellátottságú. Idősebb korban nagyobb gyakorisággal fejlődik ki a pajzsmirigyrák, illetve a nőknél háromszor gyakrabban fordul elő, mint a férfiaknál. Ha viszont jódgazdag területen, férfinél vagy gyermeknél jelenik meg a pajzsmirigyben göbös elváltozás, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy valamilyen rosszindulatú folyamatról van szó." A pajzsmirigy daganatok sokszor nem okoznak panaszt, tünetei lehetnek fulladás, fájdalom, nyelési nehezítettség, köhögés, rekedtség, pajzsmirigy duzzanat és göb.
A korai stádiumban felismert rosszindulatú pajzsmirigy betegség jó eséllyel kezelhető, az 5 éves túlélés általában 90%-os.[3] A pajzsmirigy izotópdiagnosztikai képalkotó eljárás a pajzsmirigy működéseloszlásáról ad információkat, fontos szerepet játszik a jó- és rosszindulatú daganatok elkülönítésénél. Az izotópos vizsgálat során radioaktív gyógyszert kap a beteg (általában intravénásan, ritkábban szájon keresztül), majd megfelelő idő eltelte után általában fekvő helyzetben készülnek el a felvételek speciális mérőműszer, gamma kamera segítségével, mely külsejét tekintve CT-hez hasonló berendezés. A pajzsmirigy izotópos vizsgálatot általában endokrinológus kéri, többnyire semmilyen különleges előkészületet nem igényel a páciensek részéről (nem kell éhgyomorra érkezni), esetleg a pajzsmirigy bizonyos gyógyszereinek szedését kell ideiglenesen szüneteltetni. A leggyakrabban alkalmazott pajzsmirigy izotópvizsgálat során radiogyógyszerként régebben jódot alkalmaztak, ma már technéciumot (kedvezőbb képalkotási és sugárterhelési tulajdonsága miatt) használnak. "Az izotópdiagnosztikában alkalmazott radiogyógyszerek a szervek működését nem befolyásolják, így biztonsággal alkalmazhatóak akár veseelégtelenségben szenvedőknél is. A pácienseknek nem kell félni az izotópdiagnosztikai vizsgálatoktól, mivel ezek fájdalommentesek (az intravénás injekció, kb.0,5ml térfogatú, beadása esetleg vérvételhez hasonló megterhelést okozhat), a radioaktív gyógyszerekből igen kevés mennyiség szükséges, így ezek kockázata vállalható orvosi eljárás. Szükség lehet más radiofarmakonnal történő (pl.: MIBI, jód, FDG) vizsgálatra is pajzsmirigy megbetegedésben. Mind a jó és mind a rosszindulatú pajzsmirigy betegségek kezelésében fontos szerepe van az izotópterápiának, melyet radioaktív jóddal végzünk, nagy hatékonysággal és biztonsággal, több mint 60 éve." - hangsúlyozta Dr. Radácsi Andrea.
Forrás:
[1] https://gco.iarc.fr/today/data/factsheets/cancers/32-Thyroid-fact-sheet.pdf
[2] Nemzeti Rákregiszter 2019 - https://stat.nrr.hu/nrrstat/regi/0
[3] https://gco.iarc.fr/today/data/factsheets/cancers/32-Thyroid-fact-sheet.pdf
Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.
