Őssejt- vagy csontvelőtranszplantáció

Dr. Szabó Rita 2022. szeptember 19.
Megosztás:

Az őssejt-transzplantáció, amelyet csontvelő- vagy köldökzsinórvér-transzplantációnak is neveznek attól függően, hogy az őssejtek honnan származnak, bizonyos típusú rákos betegségek kezelésére alkalmazható.

A vérképzőszervi daganatok leggyakoribb típusai közé tartoznak a csontvelő megbetegedései (leukémiák) és a nyirokrendszer daganatai (limfómák). A lapos csontokban (például medencecsont, lapocka, szegycsont, borda) található vörös csontvelő legfontosabb feladata a vérképzés az úgynevezett hemopoetikus vagyis vérképző őssejtekből. A leukémia a csontvelőben lévő vérképző sejtekből indul ki. A nyirokrendszer sejtjeit, a fehérvérsejtek (más néven limfociták) rákos betegsége a limfóma. A kóros limfociták a nyirokcsomókban gyűlnek össze, de mivel a fehérvérsejtek az egész szervezetben jelen vannak, a limfóma a test más részeiben (lép, csontvelő, máj, agy, stb.) is kialakulhat.

A vérképzőszervi daganatos betegségeket hagyományos módon, sugár- és/vagy kemoterápiával kezelik. Ezen módszerekkel bizonyos altípusok meggyógyíthatók, míg más típusok esetében bizonyos időszakok után ismét kezelésekre lehet szükség. A hagyományos terápiás módszerek azonban nem minden esetben alkalmazhatók. Ilyenkor jön szóba az őssejt- vagy csontvelőátültetés. Utóbbit már rutinszerűen és sikeresen alkalmazzák többek közt Hodgkin és Non-Hodgkin limfómák és bizonyos leukémia altípusok gyógyítására.

Mik azok az őssejtek?

A szervezetben lévő összes vérsejt - fehérvérsejtek, vörösvérsejtek és vérlemezkék - fiatal, még nem teljesen kifejlődött (éretlen) sejtekből képződik, amelyet vérképző őssejteknek neveznek. Annak ellenére, hogy egyformán indulnak, ezek az őssejtek bármilyen típusú vérsejtté érhetnek, attól függően, hogy éppen mire van szüksége a szervezetnek. Az őssejtek többnyire a csontvelőben találhatók, majd a teljes kifejlődés után bekerülnek a véráramba az éretlen őssejtek egy részével együtt, melyeket perifériás vér őssejteknek neveznek.

Miért olyan fontosak az őssejtek?

Az őssejtek vörösvérsejteket, fehérvérsejteket és vérlemezkéket termelnek. Az összes ilyen típusú vérsejtre szükségünk van ahhoz, hogy életben maradjunk.

Vörösvérsejtek

A vörösvérsejtek oxigént szállítanak a tüdőből a test összes sejtjébe. A sejtekből visszahozzák a szén-dioxidot a tüdőbe, hogy kilélegezzük. Azok, akiknek alacsony a vörösvérsejt szintje, gyengeséget, fáradtságok és légszomjat tapasztalhatnak.

Fehérvérsejtek

A különböző típusú fehérvérsejtek segítenek a baktériumok, vírusok és gombák által okozott fertőzések leküzdésében. A neutrofilek a fertőzések elleni küzdelem legfontosabb típusai. Ezek az első sejtek, amelyek reagálnak egy sérülésre vagy az idegen mikrobák szervezetbe jutására. Minél alacsonyabb a szintje, annál nagyobb a fertőzés kockázata. A fehérvérsejtek másik típusába tartoznak a különféle limfociták (például T-limfociták, B-limfociták, természetes gyilkos-sejtek). Egyes limfociták antitesteket termelnek a fertőzések leküzdésére, míg mások felismerik és elutasítsák azokat a sejteket, amelyek nem tartoznak a szervezetbe (például donorsejtek).

Vérlemezkék (trombociták)

A vérlemezkék olyan sejtek, melyek a vérzés megállításában vesznek részt (lezárják a sérült ereket és elősegítik a vér alvadását). Ha valakinek a vérlemezkeszáma a normál érték alá esik, könnyebben és hosszabb ideig vérzik (veszélyes lehet, ha az agyban vagy a belekben történik), valamint esetében gyakoribb az orr- vagy a fogínyvérzés.

Honnan származnak a transzplantációhoz szükséges őssejtek?

Az elvégzendő transzplantáció típusától függően három lehetséges őssejtforrás használható:

  • csontvelő (a betegtől vagy önkéntes donortól)
  • perifériás vér (a betegtől vagy önkéntes donortól)
  • köldökzsinórvér újszülöttekből

Csontvelő

A csontvelő bizonyos csontok (például csípőcsont) közepén található szivacsos folyékony szövet. Gazdag őssejtkészlettel rendelkezik, és fő feladata a szervezetben keringő vérsejtek előállítása. A donortól származó csontvelőt speciális oldatban, lefagyasztva tárolják. Amikor a csontvelőt fel kell használni, felolvasztják, majd egy vénába helyezett vékony katéteren keresztül a páciens vérébe juttatják. Az őssejtek onnan a csontvelőbe kerülnek, ahol beépülnek és általában néhány héten belül elkezdenek vérsejteket termelni.

Perifériás vér

Normális esetben nem sok őssejt található a vérben. Ha azonban néhány nappal a donáció előtt az őssejtdonoroknak hormonszerű anyagokat, úgynevezett növekedési faktorokat adnak be, az őssejtjeik gyorsabban növekednek, és a csontvelőből a vérbe jutnak. A perifériás vér őssejt-átültetésénél az őssejteket a vérből veszik. Egy speciális vékony hajlékony csövet (úgynevezett katétert) helyeznek a donor egyik nagy vénájába, és egy csőhöz csatlakoztatják, amely a vért egy speciális géphez szállítja. A gép elválasztja az őssejteket a vér többi részétől, amely ugyanazon eljárás során visszakerül a donorhoz. Ez több órát vesz igénybe, és néhány napig meg kell ismételni, hogy elegendő őssejthez jusson a beteg. Az őssejteket az érintett páciens a vérátömlesztéshez hasonló módszerrel kapja meg. A transzplantált őssejtek a csontvelőbe jutnak, ott beágyazódnak, majd új, normális vérsejteket kezdenek termelni. Az új sejtek általában körülbelül négy héten belül megtalálhatók a beteg vérében.

Köldökzsinórvér

Az újszülöttek vére általában nagyszámú őssejtet tartalmaz. A születés után a méhlepényben és a köldökzsinórban visszamaradt vér (más néven köldökzsinórvér) levehető és fagyasztva tárolható a későbbi őssejt-transzplantációhoz. Annak ellenére, hogy az újszülöttek vére nagyszámú őssejtet tartalmaz, a köldökzsinórvér ennek csak egy kis részét teszi ki. Ezt azonban részben kiegyenlíti az a tény, hogy a köldökzsinórvér-őssejt több vérsejtet képezhet, mint egy felnőtt csontvelőből származó őssejt. A köldökzsinórvért a beteg a vérátömlesztéshez hasonló módszerrel kapja meg. Az új, normális vérsejteket termelődése hosszabb időt vehet igénybe. A köldökzsinórvér transzplantáció hatékony módszer a vérképzőrendszeri daganatos megbetegedések terápiájában, felhasználási területe azonban továbbra is korlátozott. Az alacsony sejtszám miatt egyelőre csak gyermekeknél vagy kissúlyú felnőtteknél alkalmazható abban az esetben, ha más őssejt forrás donor nem található.

Milyen daganattípusok esetén alkalmazható az őssejt- vagy csontvelőtranszplantáció?

Egyes rákos megbetegedések (például leukémia, myeloma multiplex, limfóma) a csontvelőben kezdődnek, mások pedig oda terjedhetnek. A rákos sejtek kiszoríthatják az egészséges sejteket, vagy olyan sejtek alakulnak ki, amelyek nem úgy működnek, ahogyan kellene. Ahhoz, hogy ezek a daganatos megbetegedések meggyógyuljanak, megfelelően működjenek és új, egészséges sejteket kezdjenek termelni, ős- vagy csontvelősejtekre van szükség.

Az őssejt- vagy csontvelőtranszplantáció típusai

Az őssejttranszplantációt a rák által elpusztított vagy az annak a kezelésére használt kemoterápia és/vagy sugárzás által elpusztított csontvelősejtek pótlására használják.

A nagy dózisú kemoterápia (néha a sugárkezeléssel együtt) elpusztíthatja a beteg összes őssejtjét, és egy időre teljesen leállíthatja a csontvelőt a vérsejttermelő funkcióját (vagyis az összes eredeti őssejtje "szándékosan" megsemmisül. Mivel azonban a szervezetnek vérsejtekre van szüksége az életben maradáshoz, az átültetett őssejtek segítenek "megmenteni" a csontvelőt azáltal, hogy pótolják a kezelés által elpusztult őssejteket. Az egészséges sejtek átültetése lehetővé teszi az orvosok számára, hogy nagyobb dózisú kemoterápiát alkalmazzanak az összes rákos sejt elpusztítására, a transzplantált őssejtek pedig olyan egészséges, érett, normálisan működő vérsejtekké fejlődhetnek, amelyek normálisan működnek és ráktól mentes sejteket reprodukálnak.

Az őssejt-transzplantáció másik típusa esetén egyészséges donortól származó őssejteket használnak. A donorsejtek gyakran hatékonyabban képesek megtalálni és elpusztítani a rákos sejteket, mint a beteg saját immunsejtjei, valamint segítik a csontvelő megmentését és lehetővé teszik, hogy az őssejtekből normális vérsejtek fejlődjenek ki.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: