• Egy vitamin, ami nem is vitamin

    Ezért nem gyógyítja a rákot a "B17-vitamin"

    A B17-ről legutóbb az agydaganatban szenvedő Bajor Imrével kapcsolatban olvashattunk a magyar interneten. A színésznél a hírek szerint eddig egyáltalán nem alkalmaztak hagyományos onkológiai kezelést, B17-infúziót azonban igen. Bajor állapota ettől a kezeléstől sajnos nem javult, és végül egy vidéki kórház belgyógyászatára került, ahol vért és infúziót adtak neki, hogy elkerülje a kiszáradást. Mit érdemes tudni a B17-ről és miért nem javasolják az onkológusok ezt a kezelést?

    További cikkeink:

  • Miért jó, ha megpróbálunk minél pozitívabban hozzáállni a kezelések kellemetlenségeihez?

    A pozitív gondolkodás szerepe a rákbetegek életében

    Minden betegségre igaz, de főleg a daganatos megbetegedésekre, hogy legjobb kiegészítő kezelésük a pozitív gondolkodás. Sajnos csak nagyon kevesen alkalmazzák, hiszen ez sokszor valóban nem könnyű. De nem jobb az időnket a lehetőségekhez képest jól eltölteni, mint állandóan rettegni? Az állandó félelem legyengíti a szervezetet, és ezzel teret ad a betegségnek, ha viszont jókedvű, vidám és boldog lelkiállapotban vagyunk, még az immunsejtjeink is sokkal jobban működnek.

    Amire nyáron sokkal jobban kell figyelni

    Azt hiszem nekünk - akik úgymond betegek vagyunk - a tavasz és a nyár kell, hogy a kedvenc évszakunk legyen. Csicseregnek a madarak, gyönyörűen süt a nap, finom meleg van, és annyit ücsöröghetünk a szabadban, amennyit jó esik. Sokkal jobb ilyenkor gyógyulni, mint szürke hidegben, hiszen minden sokkal vidámabb, jóval könnyebb nekünk is pozitívan állni a helyzethez. Viszont vannak dolgok, amikre nekünk jobban oda kell figyelnünk, mint azoknak, akik egészségesek. Pontosan két ilyen van: a nap és a meleg. A két legjobb dolog.

    Így éljük túl hajunk elvesztését

    Bizonyos daganatellenes kezelések elkerülhetetlen mellékhatása a haj elvesztése. Ez sajnos egy olyan kellemetlenség, ami ellen nem tehetünk semmit, de fel lehet készülni rá, hogy minél kisebb megrázkódtatást okozzon.

    További cikkeink:

  • Hiteltelen tudománnyal a GM-élelmiszerek ellen

    Változatlan formában jelent meg újra a korábban már visszavont tanulmány a GM-élelmiszerek rákkeltő hatásáról

    "Színvonaltalan tanulmány a genetikailag módosított élelmiszerek rákkeltő hatásáról" - írtuk 2012 szeptemberében arról a kutatásról, amely szerint a génmódosított kukoricával etetett állatoknál gyakrabban alakultak ki daganatok. A Food and Chemical Toxicology című folyóirat 2013. november 28-án visszavonta a közleményt, Gilles-Eric Seralini és munkatársai azonban nem adják fel ennyire könnyen. Az Environmental Sciences Europe című folyóiratban most ismét lepublikálták ugyanazt a cikket - ezúttal a nyers adatsorokkal kiegészítve.

    További cikkeink:

  • A legutóbbi kutatás a nagy dózisú, intravénás C-vitaminról

    Egyelőre nem bizonyított, hogy a nagy dózisú intravénás C-vitamin fokozná a kemoterápia hatékonyságát

    "A C-vitamin feltartóztatja a rákot, sugallja egy amerikai kutatás" - írta 2014 februárjában a BBC News arról a tanulmányról, amelyet a Kansas Egyetem kutatói jelentettek meg a Science Translational Medicine című, általánosan elismert folyóiratban. A címet később korrigálták, és ez alapján adott hírt a nagy dózisú, intravénás C-vitaminnal kapcsolatos legújabb kutatásról az Index portálja is, "A C-vitamin csökkentheti a kemoterápia mellékhatásait" címmel. A címadással kapcsolatos zavarokból jól látszik, hogy a téma és a Kansas Egyetem új eredményei körül nagyon nagy a kavarodás: cikkünk a Nature, a Science Based Medicine és a National Health Service oldalán megjelent írások alapján foglalja össze a nagy dózisú, intravénás C-vitamin feltételezett rákellenes hatásaival kapcsolatos eredményeket és kételyeket.

    További cikkeink:

  • A BRCA1, BRCA2 gének és az emlőrák

    Világméretű összefogás a nagy genetikai rákkockázattal élők klinikai ellátásának javítására

    A BRCA1 és BRCA2 gének közel 20 évvel ezelőtti felfedezése óta világszerte egymilliónál több nőt és férfit vizsgáltak meg e gének öröklött mutációinak jelenlétére. Kimondható, hogy a genetikai vizsgálatok eredményei révén sok emberi életet lehetett megmenteni. Ugyanakkor még mindig nem ismerjük azon genetikai változások teljes körét, amelyek hajlamosítanak daganatos megbetegedésekre. Sőt, a már ismertek klinikai jelentőségét sem tudjuk minden esetben pontosan meghatározni - írják legújabb anyagukban az Országos Onkológiai Intézet szakemberei.

    Korai emlőrák: kinek kell kemoterápia és kinek nem?

    A daganatszövet genetikai elemzésével ma már pontosan kimutatható, hogy a korai emlőrákkal megműtött nők közül kinek indokolt kemoterápiát adni és kinél nem várható előny a kezeléstől - jelenti ki dr. Landherr László, az emlőrák gyógyításában dolgozó szakorvosokat összefogó Magyar Szenológiai Társaság elnöke, az Uzsoki utcai Kórház Fővárosi Onkoradiológiai Központ centrumvezető főorvosa.

    További cikkeink:

  • Kiegészítő kezelések az onkológiában

    Legalább minden második beteg alkalmaz valamilyen kiegészítő kezelést - Dr. Riskó Ágnes előadása videón

    Május 21-én dr. Riskó Ágnes klinikai szakpszichológus, pszichoterapeuta és pszichoanalitikus, az Országos Onkológiai Intézet munkatársa beszélt arról, hogy mi az a lelki igény, amely miatt a rákbetegségben szenvedők vagy az ő családtagjaik, hozzátartozóik alternatívnak nevezett kezelésekkel és készítményekkel szeretnék helyettesíteni az orvosilag bizonyított daganatellenes kezeléseket. Dr. Riskó Ágnes - aki előadásában az orvosi terápiát kiegészítő kezelésekről is részletes tájékoztatást adott - igazi szaktekintély: évtizedekig az Országos Onkológiai Intézet hematológiai osztályán dolgozott, így igazán közelről ismeri az onkohematológiai és egyéb daganattípusokkal küzdő betegek problémáit.

    További cikkeink:

Tanácsadás

  • Onkohematológiai limfóma tanácsadás az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrumban

    Milyen esetekben áll fenn nyirokrák, vagyis limfóma gyanúja? Mindenképpen indokolt az orvosi és diagnosztikai vizsgálat, ha Önnél az utóbbi időben egy vagy több nyirokcsomó minden előzmény nélkül bukkant fel, és hosszabb idő után - egy hónapon belül - sem múlt el. Ebben az esetben - és ha a nyirokcsomó időközben növekedésnek indult! - ajánljuk, hogy konzultáljon hazánk egyik vezető hematológusával, az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum onkohematológiai limfóma tanácsadásán.

Rák és allergia

  • A hisztamin szerepet játszik abban, hogy megvédje a tumorokat az immunrendszertől

    "Egy nagyon izgalmas új kutatásról van szó, amely két, korábban össze nem kapcsolt betegség, a rák és az allergia között tárt fel összefüggést" - mondja Daniel H. Conrad, a Virginia Commonwealth University mikrobiológia és immunológia professzora. A Conrad által vezetett, állatokon elvégzett vizsgálatokból kiderült: a hisztamin - az immunrendszer allergénekre és kórokozókra reagáló anyaga - szerepet játszik a tumorok védekező rendszerrel szembeni védelmében. A kutatók azt remélik, hogy az antihisztaminok - vagyis a hisztamin termelődését gátló anyagok - a különféle daganatellenes terápiák kidolgozásához is felhasználhatóak lesznek a jövőben.

Az Országos Onkológiai Intézet hírei

Rák Volt magazin

  • Letölthető a Rák Volt magazin 2014. áprili­si száma

    A Rák Volt magazin új számában dr. Szabó Péter tüdőgyógyász-onkológus ír a tüdőrákról, dr. Nagy Zsolt hematológus, a MISEK II. sz. Belgyógyászati Osztályának vezető főorvosa a heveny fehérvérűségről (akut leukémia), dr. Balla Bernadett tollából pedig az öröklődő emlőrák genetikájáról olvashatunk egy cikket. "Emlőrákos voltam, édesanya lettem" címmel a Magyar Rákellenes Liga tevékenységét is bemutatja a magazin.

Rák Világnap 2014

Ajánló