Célzott daganatterápia

Az utóbbi években rengeteg minden történt a célzott daganatellenes kezelések területén. Számos új gyógyszer került törzskönyvezésre, világszerte csaknem 400 gyógyszermolekulánál zajlanak jelenleg is a klinikai vizsgálatok, és hetente jelentik be a kutatók, hogy újabb, feltehetően gyógyszercélpontnak is alkalmas génváltozatokat találtak.

A célzott kezelések a hagyományos kezelésekkel - kemoterápia, sugárkezelés, műtét - szemben egy meghatározott molekuláris célpontra irányulnak. Ez a célpont általában egy fehérje, amelyet egy olyan gén kódol, amely valamely mutáció miatt meghibásodott. A génről átíródó fehérje ezekben az esetekben - egy beragadt gázpedálhoz hasonlóan - a folyamatos növekedésre és osztódásra sarkalló jelet fog továbbítani a sejtmag felé. A célzott terápiák feladata, hogy a hibásan működő fehérje - vagy más, a daganatsejt jelátviteli láncolatában elhelyezkedő, szintén hibásan működő molekula - működését gátolja, leállítva ezzel a tumorsejt növekedésének és osztódásának folyamatát.

Ez az újfajta megközelítés számos esetben már ma is komoly sikereket hozott a rákkezelésben. A legismertebb példa talán a HER2-pozitív emlőrákok kezelése, ahol - a HER2-ellenes célzott terápiáknak köszönhetően - a korai emlőrákoknál ma már nagyjából 80%-os 5-éves túlélés biztosítható. Szintén komoly előrelépések történtek a vastagbélrák, a tüdőrák, a gyomorrák és a melanoma célzott kezelésében.

A célzott gyógyszerek egy részének alkalmazását hazánkban is támogatja az egészségbiztosító, más részüket viszont még nem fogadta be. Ezekben az esetekben a kezelőorvos tudja megmondani, hogy zajlik-e olyan klinikai vizsgálat, amelyben térítésmentesen hozzájuthatunk ahhoz a célzott kezeléshez, amely feltehetően nálunk is eredményes lenne. Térítés ellenében igénybe vehetőek továbbá a KPS Molekuláris Diagnosztikai Központ és az Istenhegyi Géndiagnosztikai Centrum konzultációi is.

Vastagbélráknál jelenleg kétféle típusú monoklonális antitesttel végezhető célzott kezelés az egészségbiztosító által is támogatott formában. Tüdőráknál szintén kétféle, szájon át szedhető, kismolekulájú EGFR-gátló érhető el. Gyomorrákban az emlőráknál alkalmazott HER2-gátlók jöhetnek szóba. Melanoma esetén hazánkban a BRAF-gátló gyógyszer érhető el támogatott formában.

Tudnunk kell azonban, hogy az imént említett célzott kezelések csakis abban az esetben alkalmazhatóak egy betegnél, ha a kezelést megelőző molekuláris diagnosztikai vizsgálatok kimutatták a kezelés hatékonyságát garantáló mutációk jelenlétét.

Gyakran ismételt kérdések

  • A célzott daganatterápiákról

    Prof. Dr. Kéri György válaszolt az olvasók és a Daganatok.hu kérdéseire a rákkutatás legújabb eredményeivel és az egyénre szabott terápiákkal kapcsolatban. Kiderül többek között, hogy milyen ráktípusokra léteznek már célzott gyógyszerek, ezek hogyan hatnak, vannak-e mellékhatásaik.

  • A HER2 pozitív emlőrák célzott kezelése

    A HER2 (human epidermális növekedési faktor receptor 2-es típusa) az összes emberi sejt felszínén megtalálható receptor. Az emlőben normális körülmények között fontos szerepük van a tejelvezető csatornák kifejlődésében azáltal, hogy a sejteknek üzeneteket küldve, növekedésre és szaporodásra késztetik őket.

    Kapcsolódó anyagok:

  • Immunterápia

    Az immunterápia a szervezet saját természetes védekező rendszerének serkentésével törekszik a rák féken tartására, illetve leküzdésére. Közvetlen célja az immunreakciókban természetesen résztvevő fehérvérsejtek minél erősebb aktiválása, illetve segítése.

Gén-szintű diagnosztika

  • A személyre szabott kezelések alapja

    A gén szintű, úgynevezett molekuláris diagnosztikai eljárásokkal sokszor megtalálhatók azok a betegek, akiknél nagy valószínűséggel hatni fog egy-egy molekulárisan célzott gyógyszer, és azok is, akiknél valószínűleg hatástalan lesz a kezelés. Dr. Peták István, a Semmelweis Egyetem I. számú Patológiai és Kísérleti Rákkutató Intézetének tudományos főmunkatársa beszélt a Daganatok.hu-nak a molekuláris diagnosztika jelentőségéről.