A tüdőrák kialakulásának kockázati tényezői

Megosztás:

A tüdőrák elsődleges oka - néhány másik ráktípussal ellentétben - jól ismert. Mennyivel nő a rákkockázat napi egy doboz cigaretta elszívása esetén? Melyek a tüdőrák egyéb kockázati tényezői?

Több igen gyakori és ezért rendkívül fontos rákféleség okát nem ismerjük. Viszont már biztosan tudjuk, hogy a tüdőrákos esetek túlnyomó többségének - egyes tanulmányok szerint 90-95%-ának - a dohányzás az oka. Ezen belül a cigarettázás a becslések szerint az esetek körülbelül 87%-áért felelős.

Dohányzás

Minél többet dohányzik valaki, annál nagyobb a tüdőrák kialakulásának kockázata. Bizonyított tény, hogy napi egy doboz cigaretta elszívása a férfiak esetében tízszeresére, nőknél pedig ötszörösére emeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. Erős dohányosok esetében - naponta két doboz cigaretta - a kockázat akár 20-30-szoros is lehet. Bár a legtöbben nem szívják le a füstjét, a szivarozás és a pipázás is igen komoly kockázati tényező, akárcsak a marihuánás cigaretta fogyasztása.

Meghatározó továbbá, hogy mely életkorban kezdte el az illető a dohányzást. Minél fiatalabb korban, annál nagyobb az esélye a tüdőrák kialakulásának.

A kockázat mértékét jelentősen befolyásolja a dohányzás egyénileg eltérő módja, nevezetesen, hogy milyen mélyen szívja le és mennyi ideig tartja benn a tüdejében valaki a cigarettafüstöt. Ezzel magyarázható, hogy a dohánygyárakat számos országban törvény kötelezi a dohányáruk kátránytartalmának csökkentésére. A csökkentett kátránytartalmú ("könnyű") cigaretták fogyasztása azonban nem jelent védelmet a tüdőráktól - sőt újabb tanulmányok szerint nem kevésbé veszélyesek, mivel a kisebb nikotintartalom miatt a dohányosok mélyebben leszívják és tovább benntartják a füstöt.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a tüdőrák nem az egyedüli daganat, amelynek kialakulása a dohányzás következménye lehet. A gége, a szájüreg, a nyelőcső, a hólyag, a vesék, a gyomor, a prosztata, a hasnyálmirigy, sőt újabban a méhnyak rákos megbetegedései vonatkozásában is igazolták a dohányzás kockázatnövelő szerepét.

A leírtakkal még korántsem merült ki a dohányzás szervezetünkre gyakorolt káros hatása. Ez a szenvedély számos más légúti megbetegedést - hörghurutot, tüdőtágulatot, melléküreg-gyulladást -, szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulását és súlyosbodását, a bőr idő előtti öregedését okozhatja.

Ma már bizonyítást nyert, hogy a cigarettázás nem csupán a dohányosra jelent veszélyt, hanem a rendszeresen és hosszabb időn át vele egy helyiségben tartózkodó családtagokra vagy munkatársakra is. Mint bevezetőnkben már említettük, a passzív dohányosok körében a tüdőrák kialakulásának kockázata közel 5%. A nem dohányzó tüdőrákos betegek körülbelül 17%-ánál azért jelentkezik a kór, mert gyermekkorukban voltak kitéve a dohányfüst hatásának. (Erről lásd kapcsolódó cikkünket is: A budapesti óvodások 29 százaléka passzív dohányos).

A dohányzók számára erősen megfontolandó, hogy a dohányzás abbahagyása után tíz évvel a volt dohányosokban oly mértékben csökken a tüdőrák kialakulásának kockázata, hogy gyakorlatilag alig lesz magasabb a nem dohányzóknál észlelt kockázat szintjénél.

Egyéb kockázati tényezők

A dohányzáson kívül más kockázati tényezői is vannak a tüdőrák kialakulásának. A daganat esélyét növeli az azbesztnek való kitettség, ami főként hajóépítő, valamint építőipari munkásoknál állhat fenn. Ha viszont ehhez dohányzás is társul, akkor a kockázatnövekedés mértéke akár már 50-szeres is lehet.

Más kémiai anyagok is növelhetik a tüdőrák kialakulásának kockázatát, ha valaki rendszeresen kapcsolatba kerül velük: ilyenek az arzénvegyületek, a króm, a nikkel, a vinil-klorid, a nehézfémporok, az urán, illetve a szénhidrogének (gázolaj és benzin) égéstermékei. (A rák környezeti okairól az [origo] cikkében, valamint korábbi anyagunkban olvashat bővebben.)

Kis mértékben a radongáz is növeli a tüdőrák kialakulásának kockázatát. A radon színtelen, szagtalan gáz, amely olyan helyeken szabadul fel, ahol jelentősebb mennyiségű urán van a talajban. A radongáz mennyiségét egy egyszerű műszerrel mérni lehet, és rendszeres szellőztetéssel szabadulhatunk meg tőle. (Hazánkban például Kővágószőlősön volt korábban probléma a radon miatt: a falu az egykori uránbányára épült rá, és az egyik utcában igen gyakoriak lettek a rákos megbetegedések - az ÁNTSZ vizsgálatot indított az ügyben, de mivel a mintaszám nem volt elég nagy, a felmérés nem adott statisztikailag is értékelhető eredményt, így a kutatást lezárták.)

A városi levegő szennyezettsége és a tüdőrák kialakulása között mostanáig egyetlen kutatásnak sem sikerült statisztikailag is értékelhető összefüggést kimutatni, a szennyezett levegő légutakra kifejtett károsító hatása azonban kifejezett. A Nemzeti Rákregiszter programja a jövőben segíthet ezen a problémán, hiszen a rendszer lehetővé teszi, hogy automatikusan figyelhetőek legyenek az összefüggések például a légszennyezettségi adatok és a tüdőrák előfordulása között.

Akinek már volt tüdőrákja, ki van téve a kiújulás veszélyének. A kockázatot növelik egyes tüdőbetegségek és a TBC korábbi előfordulása is.

Nem lehet azonban eléggé hangsúlyozni, hogy messze a legfontosabb és legveszélyesebb kockázati tényező a dohányzás, és főképp a cigarettázás.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló