Adatok a tüdőrákról

Megosztás:

A tüdőrák világviszonylatban a leggyakrabban előforduló rákféleség, egyben a rákos halálozás legfőbb oka. A járványok terjedését ellenőrző amerikai intézet, a Centers for Disease Control and Prevention (CDC) legutóbbi, 2006-os statisztikái szerint a tüdőrák az USA-ban több halálesetért volt felelős, mint az emlő-, a prosztata- és a vastagbélrák együttvéve.

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint 2001-ben 5741 férfi és 2161 nő halt meg tüdődaganat következtében Magyarországon, ami az összes rákos halálozás 23,7%-ának felelt meg. Ez a férfi populációban akkor 30,5%-ot, a nőiben pedig 14,9%-ot jelentett. A Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, 2008-as adatai szerint a hazai légcső-, tüdő- és hörgőrák-halálozás összesen 8330 személyt (5597 férfi és 2733 nő) érintett. Látható, hogy a 2001 óta eltelt hét évben szinte semmit sem változtak a számok: a tüdőrák még mindig a leggyakoribb daganatos halálok, a dohányzás ellen indított egyre intenzívebb küzdelem ellenére. A leggyakoribb ráktípus 2008-ban is a tüdőrák maradt.

További elszomorító adat, hogy Európában az utóbbi években Magyarország állt az élen a tüdőrák miatti halálozást tekintve. Egy új európai elemzés az 1990-1994 és a 2000-2004 közötti időszak halálozási adatait vizsgálta, és arra jutott, hogy hat éve a magyar férfiaknál következett be a legtöbb haláleset tüdőrák miatt. Ez 100 000 főre vetítve átlagosan 255,2 halálesetet jelentett 2004-ben, a nőknél pedig átlagosan 131,5 halálesetet (a magyar nők ezzel a második helyre kerültek Európában).

A magas halálozási ráta oka az alacsony gyógyulási arány

A betegség leggyakrabban az 50-70 éves kor között fordul elő, a csúcs pedig a 60 éves kor környékére tehető. A tüdőrákos betegek nem egészen 5%-a 40 év alatti, 30 éves kor alatt pedig az esetek kevesebb mint 1%-a fordul elő. A magas halálozási ráta az alacsony gyógyulási arányra vezethető vissza, ami pedig a szűrés és a korai felismerés hiányával hozható összefüggésbe. Jelenleg nincs nemzetközileg elfogadott szűrési gyakorlat a világon.

Mindezek fényében érdemes külön kiemelni, hogy a tüdőrák a leginkább megelőzhető daganatféleség. Amerikai adatok szerint a tüdőtumorok 85-87%-a az aktív, 3-5%-a a passzív dohányzással hozható összefüggésbe, mintegy 4%-a pedig a radongáz hatásával magyarázható. (A radon egy színtelen, szagtalan gáz, amely olyan helyeken szabadul fel, ahol jelentősebb mennyiségű urán van a talajban. A radongáz mennyiségét egy egyszerű műszerrel lehet mérni, és rendszeres szellőztetéssel szabadulhatunk meg tőle. Bővebben lásd itt és itt).

Az iménti adatok alapján teljesen egyértelmű, hogy az elsődleges megelőzés a dohányzás csökkentése, míg a másodlagos megelőzés a káros kémiai anyagok elleni védekezés, a kemoprevenció lenne.

Célzott kezelések: jelentős előrelépés, de nem teljes siker

Egyelőre az új, célzott daganatterápiás gyógyszerek bevezetése sem oldotta meg teljesen a terápia kérdéseit, bár ezen a területen jelentős előrelépések történtek az utóbbi néhány évben. Ma már az előrehaladott tüdőrákban is jelentősen javítható a túlélés, ezek gyógyíthatósága azonban még mindig messze elmarad például a hasonló fázisú emlőtumorokéhoz képest.

A tüdődaganatok esetében az úgynevezett nem kissejtes tüdőrákoknál - ezek áttétes vagy helyileg előrehaladott formáiban - alkalmazhatóak a célzott szerek. Ez a daganattípus teszi ki a tüdőrákok nagyobb részét. A kezelési módszer nagy előnye, hogy a szájon át, tabletta formájában szedhető hatóanyaggal biztosítható az otthoni ellátás, vagyis nincs szükség a csak kórházban alkalmazható hosszú infúziós terápiára.

Egy másik lehetőség az úgynevezett érképződésgátló gyógyszerek alkalmazása. A kezelés ebben az esetben azon alapul, hogy meggátolhatóak azok a molekulák, amelyeket a tumorok a gyors növekedéshez szükséges vérellátó ereik képzéséhez termelnek. Az Európai Unióban 2007 augusztusában törzskönyvezték ezeket a gyógyszereket, szintén az előrehaladott és nem kissejtes tüdőrákbetegek kezelésére.

Az érképződésgátlókat úgynevezett elsővonalbeli kezelésként alkalmazzák, vagyis az elsőként választott, hagyományos kemoterápiás szerek mellett. A nemzetközi klinikai vizsgálatok alapján a kombinált kezelésben részesülő, előrehaladott tüdőrákos betegek túlélési ideje az egy évet is meghaladta - mindez komoly eredménynek számít ezen a területen. (A tüdőrák célzott kezeléséről bővebben korábbi cikkünkben olvashat: Célzott kezelések: már az előrehaladott tüdőrákban is jelentősen javítható a túlélés).

Az eddig elmondottak alapján megállapítható, hogy a tüdődaganatok jelenleg az egyik legfontosabb egészségügyi problémát jelentik, mind a kutatás, mind a megelőzés szempontjából.


 

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló