Gégerák

A gégerák viszonylag ritkábban előforduló rákféleség: a két nemben az összes rákféleségeknek mintegy 1%-át képezi, a férfiakban azonban a rákok 2-3%-át teszi ki. Ugyanakkor a fej-nyak daganatainak több mint 25%-át adja. A gégerákok több mint 80%-a a férfiakban fordul elő. Az esetek többsége 55 évesnél idősebb korban kerül diagnosztizálásra.

A gégerák a viszonylag jól gyógyítható rákféleségek közé tartozik, viszont azzal a következménnyel jár, hogy veszélyezteti az egyik legalapvetőbb emberi tulajdonságot, a beszéd útján történő érintkezést. A rák ugyanis károsítja a gége hangképző képességét és annak légzésnél betöltött funkcióit is. Terjedése során a beteg nyelési képességét is veszélyeztetheti.

  • A gége felépítése és szerkezete

    A gége (larynx) mintegy 5 cm hosszú, cső alakú szerv, amely nyakunkon, a légcső fölött helyezkedik el. Falát porc alkotja. A gége mellső falát alkotó porc nyakunkon jól kitapintható, ez az ádámcsutka. A gégében helyezkedik el a két hangszalag, "V" alakban. A hangszalagok izomnyalábok, melyeket laphámmal fedett nyálkahártya borít.

  • A gégerák oka és megelőzése

    Máig sem ismert, hogy az egyik ember miért kap gégerákot, a másik pedig nem. Ami viszont egyértelmű, hogy a gégerákok leggyakoribb kiváltó oka az erős dohányzás. A kockázat nagysága az elszívott cigaretták számával növekszik. A gégerák kialakulásának kockázata még magasabb az olyan dohányosokban, akik egyben mértéktelen alkoholfogyasztók is.

  • A gégerák jelenlétének megállapítása

    Az orvos a beteg által elmondott tünetek okát keresve mindenekelőtt meghallgatja a beteg panaszait, kikérdezi a betegség előzményeire vonatkozóan, és teljes fizikális kivizsgálást végez. Ez ilyen esetben kiterjed a nyak gondos áttapintására, esetleges csomó, duzzanat, érzékenység vagy más elváltozás felderítése céljából. Ezután kerül sor a gége vizsgálatára, a gégébe való betekintésre.

  • A gégerákos beteg rehabilitációját szolgáló kezelések

    A gégerák kezelése sok esetben azzal a következménnyel jár, hogy a szájnyálkahártya igen érzékennyé és sérülékennyé válik, ki is fekélyesedhet. Éppen ezért általános gyakorlat, hogy a sugárkezelés megkezdése előtt a betegnél teljes körű fogászati vizsgálatot végeznek, és a szükségessé váló fogászati kezeléseket is elvégeztetik. Erre azért van szükség, mert a sugárkezelés után a fogászati beavatkozásokat követő gyógyulási folyamat elhúzódóvá válhat.

  • A betegek követése, utógondozása

    A gégerákos betegeket rendszeres időközökben ellenőrzi az orvos. A vizsgálatok során megnézik, hogy nem újult-e ki a rák, valamint hogy rendben van-e a sztóma, a beteg nyaka és torka. A kivizsgáláshoz - különösen a sugárterápiában és a részleges gégekiirtáson átesett betegeknél - a gégetükrözés is hozzátartozik. Erre azért van szükség, mert a gégerákos betegeknél az átlagosnál nagyobb a kockázata annak, hogy torkukban, szájukban vagy a fej-nyak területén máshol újabb rák alakuljon ki. Dohányos betegek esetében természetesen ismételten hangsúlyozni kell a dohányzás abbahagyásának fontosságát.

    Kapcsolódó anyagok

  • A gégerák tünetei

    A gégerák tünetei a daganat elhelyezkedésétől és nagyságától függően eltérőek lehetnek. A legtöbb gégerák a hangszalagok területéről indul ki: az ilyen rákok kezdeti tünete a hangszín változása és a rekedtség lehet. Ritkábban a gégerák a hangszalagok fölött elhelyezkedő nyálkahártyaredők, az úgynevezett álhangszalagok területéről indul ki. Ilyenkor a rekedtség mint tünet később jelentkezik. A hangszalag fölötti területről kiinduló daganatok torok- vagy fülfájást is okozhatnak, és a nyakon csomó formájában jelenhetnek meg.

  • A gégerák terápiája

    A szóba jövő kezelésmódot számos tényező befolyásolja: ezek közé tartozik a daganat helye, nagysága, kiterjedése, valamint a beteg kora és általános egészségi állapota. E rákféleségnél különösen fontos, hogy az orvos és a beteg részletesen megbeszéljék a szóba jöhető kezelésmódokat, miután azok a beteg küllemét, sőt légzését és beszédképességét is megváltoztatják. Kezelésként elsősorban sebészi és sugárkezelés jön szóba, melyet esetenként kemoterápiával egészítenek ki.

  • A betegek szerepe önmaguk rehabilitációjában

    A gégerák kezelésére alkalmazott eljárások olyan változásokat okoznak, amelyek új életforma kialakítását igénylik a betegek részéről.

  • A gégeműtött beteg beszédképességének károsodása és helyreállítása

    Részleges gégeirtás esetén a legtöbb beteg 1-2 héten belül újra a megszokott módon tud beszélni, a teljes gégeirtást követően azonban más a helyzet. A beteg számára a legnagyobb kihívást ilyenkor az jelenti, hogy meg kell tanulnia új módon beszélni. Ebben nélkülözhetetlen a beszédterapeuta segítsége.

  • Mit tehet Ön a gégerák megelőzése, korai diagnózisa érdekében?

    A korai diagnózist magunk is elősegíthetjük, ha az alábbi tünetek észlelése esetén idejében orvoshoz fordulunk: két hétnél hosszabban tartó rekedtség, idegentest- vagy nyomásérzés a torokban, nyelési, légzési nehézség, torokfájdalom vagy megnagyobbodott nyaki nyirokcsomó észlelése.