Megőrizhető-e a férfiak nemzőképessége az onkológiai kezeléseket követően?

Illyés András 2020. március 4.
Megosztás:

Ismert, hogy a daganatos megbetegedések, illetve az ezekre adott kezelések károsíthatják a férfiak nemzőképességét, és a legrosszabb esetben akár végleges meddőség is kialakulhat. Elérhető-e valahogyan, hogy egy daganatos megbetegedéssel diagnosztizált férfi a tumor kialakulása, illetve a kezelések után is képes legyen gyermeket nemzeni?

Daganatos betegség jelenléte esetén - különösen a heredaganatok esetében - már a tumor megjelenését követően számolni kell vele, hogy csökkenni fog a megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtek száma.

A helyzetet tovább rontja, hogy a különféle daganatellenes kezelések (sugár- és/vagy kemoterápia) még tovább csökkenthetik a hímivarsejtek számát. Ez a csökkenés akár annyira súlyos is lehet, hogy az ondómintában végül már egyáltalán nem lesznek jelen hímivarsejtek, és a legrosszabb esetben akár egész életen át fennmaradó meddőség is kialakulhat.

Mit tehetünk annak érdekében, hogy gyermekünk születhessen akkor is, ha a hímivarsejtek termelődése végleg megszűnik a daganat kialakulása vagy a daganatellenes kezelések után?

Időben fagyasztassunk le egészséges hímivarsejteket!

Az esetek egy részében nehéz pontosan előre megjósolni, hogy ideiglenesen vagy véglegesen fog-e megszűnni a hímivarsejtek termelődése. Ha a kezelés előtt álló férfi páciens párjával a későbbiekben még gyermeket szeretne, akkor emiatt mindenképp érdemes megfontolni a még ép és megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtek fagyasztással történő eltárolását.

Ez a folyamat egyáltalán nem bonyolult, és nem is vesz sok időt igénybe. A kezelések megkezdése előtt fel kell keresnünk egy spermabankot, ahol az ondóminta leadását követően a megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejteket folyékony nitrogénnel fagyasztják le, így bármeddig tárolhatóak, és igény esetén felhasználhatóak a lombikban történő gyermeknemzéshez (In Vitro Fertilizáció; IVF).

A mesterséges megtermékenyítés (IVF) folyamata

A lombikprogram során a legmozgékonyabb hímivarsejt kerül kiválasztásra, amelyet a méhen kívül, laboratóriumi körülmények között egyesítenek a páciens párjától származó petesejttel. Az így létrejött embriót (vagy embriókat) a méhbe ültetik, így gyermekünk születhet abban az esetben is, ha a tumor vagy az ellene adott kezelés az ondó minőségét nagyon lerontaná.

Amennyiben a spermabankban levett ondóban nincsen elegendő megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejt, akkor lehetőség van például a heréből történő sebészeti spermavételre (Testicular Sperm Extraction; TESE) is, amelynek során egy rövid műtéttel közvetlenül a herékből nyerhetőek megtermékenyítésre alkalmas hímivarsejtek.

Hogyan zajlik a hímivarsejtek lefagyasztása?

Szomorú tény, hogy az onkológiai betegek ma Magyarországon nem minden esetben kapnak részletes tájékoztatást arról, hogy a nemzőképességüket károsíthatja az onkológiai kezelés. Amennyiben pedig erről mégis tájékoztatják őket, akkor sokszor elfelejtik megemlíteni, hogy a páciensek mit tehetnének a nemzőképességük megőrzése érdekében.

A fentiek miatt a daganattal diagnosztizált férfi pácienseknek mindenképp saját maguknak érdemes gondoskodniuk arról, hogy a még egészséges hímivarsejtjeik lefagyasztásra kerüljenek. A spermabankok biológus szakemberei a feladatnak megfelelő tudással és műszeres felkészültséggel rendelkeznek: a mintavételt követően mikroszkóp alá helyezik a hímivarsejteket, majd a számítógép monitorján elemzik, hogy mekkora a mintában található mozgó hímivarsejtek aránya és a mozgékonyságuk (idegen szóval a spermiumok motilitása).


A lefagyasztott hímivarsejtek tárolására szolgáló tartályok egy hazai spermabankban

Ha az ondó minősége megfelelő, akkor a hímivarsejtek fagyasztásra kerülnek és később jó eséllyel alkalmasak lesznek a petesejt lombikban történő megtermékenyítésére. Magyar kutatók mutatták ki egy tanulmányban, hogy korai stádiumú non-Hodgkin limfóma esetén még szinte bármikor eltárolhatóak a hímivarsejtek: a nagy létszámú, több mint 1800, kizárólag korai stádiumú Hodgkin limfómás résztvevőn végzett elemzésből kiderült, hogy a páciensek hímivarsejtjeinek motilitása 50 százalékos volt, amiből arra lehet következtetni, hogy a daganatellenes kezelések megkezdése előtt még van lehetőség ivarsejtek fagyasztására.

Milyen tumorok esetén érdemes a fagyasztáson gondolkodni?

A nemzőképes férfi korosztály esetében főként a heredaganatok és a Hodgkin/non-Hodgkin limfómák kialakulása és kezelése hat negatívan a hímivarsejtek képződésére.

Elsősorban a heredaganatokra igaz, hogy már önmagában a tumor kialakulása is sterilitást idézhet elő a férfiben: ennek egyik oka az, ha a tumor növekedése közvetlenül károsítja a hímivarsejteket termelő hereszövetet. A tumorszövet ezen kívül úgynevezett citokineket is termel, amelyek negatívan befolyásolják a hímivarsejtek motilitását, valamint gátolhatják a szaporító szervrendszer azon hormonjainak termelődését, amelyekre szükség van az egészséges és mozgékony hímivarsejtek termelődéséhez (follikulus stimuláló hormon [FSH] és tesztoszteron).


A hímivarsejtek motilitását mikroszkóp alatt vizsgálják, majd számítógépen elemzik

A fent említett három daganattípus esetében mindenképp érdemes a kezeléseket megelőzően spermabankhoz fordulnunk, amennyiben a későbbiekben gyermekvállalást tervezünk. Ugyanez érvényes azokra a daganattípusokra is, amikor a tumor a hormontermelő (endokrin) szervekben - a herén kívül a mellékvesében vagy a pajzsmirigyben - jelentkezik: ezekben az esetekben a hormonális anyagcserében bekövetkező változások miatt károsodhat a nemzőképesség.

Ha rendelkezünk lefagyasztott hímivarsejtekkel, később jó eséllyel sikeres lehet a lombikprogram

Feltétlenül érdemes továbbá a hímivarsejtek lefagyasztásán gondolkodni akkor is, ha a kialakult daganatot sugár- és/vagy kemoterápiával fogják kezelni.

A sugárkezelés - amelynek során nagyenergiájú röntgensugarakat alkalmaznak - nagy valószínűséggel károsítani fogja a hímivarsejteket akkor, ha a besugárzás a heréket vagy a herékhez közel eső területeket érinti. Ugyancsak problémák jelentkezhetnek, ha a mellékveséket vagy a pajzsmirigyet éri sugárkezelés.

Egy másik eset a csontvelő-átültetés, amikor a teljes testet érintő besugárzást alkalmaznak. Az ilyen terápiában részesülő férfiak nagyjából 80 százalékánál maradandó hímivarsejthiány (azoospermia) alakul ki, nekik tehát ugyancsak javasolt a hímivarsejtek fagyasztással történő eltárolása a kezelések megkezdése előtt.

A kemoterápiás kezelések ugyancsak károsíthatják a hímivarsejtképzést, ezek a gyógyszerek ugyanis a gyors ütemben osztódó sejtekre (a daganatsejteken kívül többek között a hímivarsejteket létrehozó előalakokra) hatnak, ami szintén ronthatja a nemzőképességet.

Egy 2014-es tanulmány arra hívja fel a figyelmet, hogy a már felsorolt tumortípusokon kívül a mellkas és a mellüreg, valamint az emésztőszervrendszer daganatai esetében is érdemes megfontolni a hímivarsejtek kezelést megelőző lefagyasztását, az ezen betegektől származó mintákban ugyanis kiemelkedően magasnak bizonyult a hímivarsejteket nem tartalmazó (azoospermiás) minták aránya.

A daganatellenes kezeléseket követően már jelentősen csökken a hímivarsejtek sikeres lefagyasztásának esélye

A fentebb már említett másik hazai tanulmányban Száraz Leonóra és munkatársai egy olyan vizsgálatukat ismertetik, amelyben a spermabankot ivarsejtfagyasztás céljával felkereső Hodgkin és non-Hodgkin limfómás betegektől származó hímivarsejtek mennyiségét elemezték.

A hat éven át gyűjtött hímivarsejtminták statisztikai elemzése azt mutatta, hogy a döntő többségében 19 és 40 közötti férfi páciens több mint 33 százalékánál alacsonyabb volt a spermiumkoncentráció, mint az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által egészségügyi határértékként meghatározott 15 M/milliliter.

A kezelt és még nem kezelt páciensek spermiumkoncentrációinak külön-külön történő ábrázolásából kiderült, hogy a daganatellenes kezeléseknek egyértelműen ivarszerv-károsító (gonadotoxikus) hatása van.

Érdemes még a daganatellenes kezeléseket megelőzően lefagyasztatni a hímivarsejteket, mert később már nem biztos, hogy erre lehetőség lesz

A daganatellenes kezeléseken már átesett páciensek adatainak elemzése azt mutatta, hogy 74 százalékuknál az egészségügyi határérték alatti, 42 százalékuknál pedig 1 M/milliliter alatti spermiumkoncentrációk voltak tapasztalhatóak. Ennek az volt a szomorú következménye, hogy az ivarsejtfagyasztásra jelentkező páciensek 37 százalékánál azoospermia miatt már nem lehetett elvégezni az ivarsejtek lefagyasztását. A még nem kezelt páciensek esetében ugyanez az arány mindössze 6 százalékos volt.

A tanulmány szerzői mindezek alapján kiemelik: a hímivarsejtek tárolása szempontjából korántsem mindegy, hogy mikor kerül sor a mintavételre, hiszen a daganatellenes kezeléseket követően már jelentősen csökken a hímivarsejtek sikeres lefagyasztásának esélye.

Érdemes tehát mindenkinek minél hamarabb, még a daganatellenes kezelések megkezdése előtt hímivarsejt-fagyasztásra jelentkeznie, amennyiben párjukkal a későbbiekben gyermeket terveznek!

Források:

Lymphomás betegek spermiumvizsgálatának eredményei, Magyar Andrológia, 2014. 19. évf. 2. sz., p. 31-33. 

Tumoros betegek ivarsejtfagyasztásának tapasztalatai a KRIO Intézetben, Magyar Andrológia, 2013. 18. évf. 3. sz., p. 59-62.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló