Laborvizsgálatok

Megosztás:

A laborvizsgálatok eredményei az onkológiai diagnosztikában - a tumormarkereket kivéve - nem kórjelző értékűek: azokból nem lehet a daganatos betegség jelenlétét diagnosztizálni. A kapott értékek felhívják a figyelmet a rendellenességre, és támpontot adnak arra vonatkozóan, hogy milyen irányban, milyen szervek felé kell folytatni a vizsgálatokat.

Az elvégzendő vizsgálatokat mindig a kezelőorvos (onkológus) rendeli el. Először általában kiterjedtebb laborvizsgálatokat végeznek, később már csak a kóros értékeket mutató terület eredményeit kontrollálják.

A gyakorlatban számos laborvizsgálatot alkalmaznak, jelen áttekintésünkben azonban kizárólag a vérből és vizeletből történő meghatározások fajtáit, értékelését és használhatóságát ismertetjük.

Vérből végzett vizsgálatok

A vérvételt általában éhgyomorra végzik a könyök, az alkar esetleg a kézfej vénáiból. A levett vért ma már automata készülékek vizsgálják, hogy az emberi tényező miatti bizonytalanságot kiküszöböljék. A kapott értékeket a leleten megadott két szélső (úgynevezett referencia) értékekhez viszonyítják.

A vérből végzett laborvizsgálatokat a következő csoportokra oszthatjuk:

Vérkép vizsgálatok

A vérkép vizsgálatok a vérképzőszervi daganatok, elsősorban a leukémiák felismerésében játszanak szerepet. A fehérvérsejt szám jelentős mértékű megemelkedése leukémia gyanúját veti fel. A biztos diagnózis azonban csak a csontvelő vizsgálatából állapítható meg.

Az összes daganattípus kezelése közben nagy jelentősége van az időnkénti vérkép vizsgálatnak a beteg állapotának nyomon követésében. A kemo- és sugárterápia jelentősen lecsökkentheti a vér alakos elemeinek (vörösvérsejt, fehérvérsejt és vérlemezkék) számát, ezért a sikeres és szövődménymentes kezelés érdekében fontos a vérkép rendszeres ellenőrzése. A vér alakos elemeinek drasztikus csökkenése késleltetheti, sőt, esetleg teljesen megakadályozhatja a kemoterápia vagy a sugárterápia alkalmazását. Emiatt szükség lehet vérképzést serkentő gyógyszerekre.

A vérkép vizsgálatakor számos kiegészítő vizsgálatot is végeznek, hogy az így kapható, különböző sejtek jelenlétét mutató adatok összhangban vannak-e a többi laborértékkel.

A haematokrit meghatározása a plazmában található sejtes elemek arányáról ad felvilágosítást. A haemoglobin az oxigén vérpályán belüli szállításában játszik szerepet. Mindkét eredményt csak a vörösvérsejt számmal együttesen szabad értékelni.

A vérsejtsüllyedés mérés során a vér alakos elemeinek egy speciális csőben történő ülepedését vizsgálják egységnyi idő (1 óra) alatt. A vérsejtsüllyedés daganatos betegekben gyorsabb a normálisnál, a gyorsult süllyedés azonban nem feltétlenül jelent daganatot. Magasabb értékeket kapunk gyulladásos folyamatokban, vérszegénységben, autoimmun betegségben, terhességben stb. is.

A minőségi vérkép nagyon fontos adatokkal képes szolgálni a szervezet kóros elváltozásairól. A vizsgálathoz egy csepp vért üveglapra kennek, azt megfestik, majd mikroszkóp alatt megvizsgálják. A fehérvérsejtek különböző típusait vizsgálják, azok arányaiból vonhatók le következtetések, ami útbaigazítást ad a további szükséges vizsgálatokhoz.

A különböző alakú fehérvérsejtek megszaporodása vagy csökkenése mást és mást jelent:

  • a karélyos magvú fehérvérsejtek megszaporodása bakteriális fertőzés, leukémia esetén jellemző

  • limfociták megszaporodása vírus fertőzésekben fordul elő

  • az eozinofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása allergiás folyamatokra utal, illetve bélférgesség, bizonyos daganat-típusok esetén fordul elő

  • a bazofil festődésű fehérvérsejtek megszaporodása tumorokban, leukémiában jellemző

  • a monocita (egymagvú sejtek) számának emelkedése egyes egysejtű fertőzésekben fordul elő.

Ionvizsgálatok

Az ionok vizsgálata a víz- és sóháztartás állapotáról ad pontos képet. Az ionok a sejtekben és a sejtek közti térben helyezkednek el.

A kálium különösen fontos szerepet játszik a szervezet működésében. Vízhajtók hatására lecsökkenhet a kálium szintje, viszont csökkent veseműködés esetén megemelkedik a kálium a vérben.

A kalcium és a foszfor értékek a csontanyagcsere állapotáról tájékoztatnak. Ezek az értékek különösen csontáttét esetén vizsgálandók. A kalcium kóros emelkedése myeloma multiplex, csontáttétek, sarcoidosis esetén észlelhető. A kalcium és foszfor vizsgálatát mindig egyidejűleg kell végezni.

A vas meghatározása a vörösvérsejtek vastartalmáról ad felvilágosítást. A daganatos betegekben előforduló vérszegénységben a vér vastartalma lecsökken. Ilyen esetekben megfelelő vas bevitellel pótolni kell a hiányt.

A konyhasót alkotó nátrium csökkenése vízhajtók hatására, hányás, hasmenés következtében lép fel, de a vese- és keringési eredetű alszár vizenyő és a hasvízkór is sok nátriumot von el a vérből.

A magnézium egyes enzimek fontos alkotórésze, a szervezet magnézium igénye magas. Főleg a csontok és a fogak tartalmaznak sok magnéziumot. Alkoholizmusban, hasmenés, myeloma multiplex, hiányos táplálkozás és tartós mesterséges táplálás esetén, egyes kemoterápiás anyagok alkalmazása során lecsökken a vérben a magnézium szint.

A klór szintjének emelkedése a vérben a vastagbél teljes vagy részleges eltávolítása után, bélsipoly esetén, fokozott vízvesztéskor lép fel. A klór szintje csökken tartós hányás, sószegény táplálkozás és jelentős izzadás esetén.

Enzim vizsgálatok

A máj enzimek a máj működési zavarairól adnak képet.

A leleteken megtalálható ALAT illetve SGOT rövidítés a májban és a szívizomban előforduló enzimet, az úgynevezett "szérum aszpartat aminotranszferázt" jelöli.

A "szérum glutamat-piruvat-tranzamináz enzim" minden sejtféleségben megtalálható, de legnagyobb mennyiségben a májsejtekben. Leletekben előforduló rövidítései: ALAT, SGPT. Értékei megemelkednek heveny és idült májbetegségekben, máj áttétek esetén. Értékelésénél nagyon fontos az SGOT/SGPT arány változásainak figyelembe vétele.

Szinte valamennyi szövetben előfordul az úgynevezett "alkalikus foszfatáz" nevű enzim, mely a lúgos vegyhatású foszfát észterek bontásában játszik szerepet. Vizsgálata azért különösen fontos, mert emelkedése csontáttétek jelenlétére utalhat.

A "savanyú foszfatáz" emelkedett értéke a prosztata daganatának előzetes - tapintás alapján felállított - gyanúját támaszthatja alá.

Májáttétek esetén értékelhető az úgynevezett LDH nevű enzim emelkedése, mely a szénhidrát anyagcsere utolsó lebontási lépcsőjét segíti elő.

A vérben található létfontosságú anyagok

A húgysav a fehérje-anyagcsere végterméke. Leukémiák, limfómák kemoterápiás kezelése során emelkedhet meg az értéke.

A lipidek a szervezet vízben nem oldódó zsírszerű anyagai. A lipidek összetevői a következők: trigliceridek, koleszterin-féleségek és foszfolipidek. A lipidek a vérben fehérjékhez kötve szállítódnak. A lipidek egyik fajtája, az alacsonyabb molekulasúlyú "LDL" koleszterin felszaporodása elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, míg a sűrűbb, nagyobb molekulasúlyú, "jó koleszterinnek" is nevezett "HDL" koleszterin gátolja ugyanezt. A daganatokról a lipidek mennyisége nem ad információt.

Az albumin a vér fehérje tartalmának egyik összetevője. Ez biztosítja sejtek közötti térből a sejtek felé irányuló normális folyadék áramlást. Ha lecsökken az albumin szint a vérben, a az áramlás iránya megfordul. A sejtek közötti térben lévő folyadék megszaporodása néha már látható vagy tapintható elváltozást okoz (alszárvizenyő, hasvízkór, stb.). Rosszindulatú daganatokban csökken az albumin értéke, de a csökkent érték nem jelent feltétlenül daganatot.

A globulin elektromos mezőben ("elektroforézis", leleteken "elfo") három összetevőre bontható, amelyeket a görög abc betűivel jelölünk: alfa, béta és gamma globulin. Daganatos elváltozásoknál a gamma globulin aránya a vér többi összetevőjéhez képest megnő az albumin rovására.

Bilirubin a vörösvérsejtek festékét adó hemoglobin lebontásakor keletkezik a májban, a csontvelőben és a lépben.

A májban glukuronsavhoz kapcsolódó bilirubint direkt bilirubinnak nevezik. A direkt bilirubin az epén keresztül a bélcsatornába kerül, majd "urobilinogénné" alakul, ami részben visszakerül a májba, részben kiválasztódik a vizelettel. A direkt bilirubin szintje a májhoz közeli szervekben lévő daganat okozta epevezeték elzáródásban, illetve májrák miatti májsejt szétesést követően megszaporodik a vérben.

A glukoronsavhoz nem kötődő, úgynevezett indirekt bilirubin vízben nem oldódik, a vesén nem választódik ki. Májsejt széteséssel járó állapotokban megemelkedik a szintje a vérben, az epevezeték elzáródás nem befolyásolja a vérben lévő mennyiséget.

A carbamid nitrogén /CN/ a fehérje anyagcsere végterméke. A májban képződik és a vesén át ürül ki. Emelkedett szintje veseműködési zavarra utal.

A vércukor a szénhidrát anyagcsere zavarainak kimutatására szolgál. A vércukor szintjének vizsgálata a daganatok jelenlétének megállapításában nem játszik szerepet.

Vizeletből végzett vizsgálatok

A vizsgálatot általában reggeli első vizeletből végzik.

A következő értékeket vizsgálják a vizeletben:

  • fajsúlymérés: a vese működéséről és a só-víz háztartás jellegéről ad tájékoztatást.

  • fehérje jelenléte: csak vesebetegekben mutatható ki.

  • cukor jelenléte: a vizeletben cukor csak cukorbetegekben fordul elő.

  • bilirubin: az úgynevezett "direkt bilirubin" szintje a májhoz közeli szervekben lévő daganat okozta epevezeték elzáródásban, illetve májrák miatti májsejt szétesést követően megszaporodik a vizeletben. Az "indirekt bilirubin" szintje az epevezeték elzáródásától nem változik, májsejt szétesés során megemelkedik a vizeletben.

  • vizelet üledék: egészséges ember vizelete nem tartalmaz a vérben előforduló alakos elemeket, legfeljebb minimális mennyiségben. Ha vörösvérsejtek mutathatók ki - vérzés - esetleg daganatos eredetű vérzés - állhat a háttérben. Fehérvérsejtek jelenléte gyulladásos folyamatra utal.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.