Petefészekrák

A petefészkekben viszonylag gyakori a daganatok előfordulása, ám ezeknek 75-80%-a jóindulatú. A rosszindulatú petefészek-daganatokat - bár eredetüket tekintve igen különbözőek - összefoglaló néven petefészekráknak nevezik.

A petefészekrákok a nőkben előforduló rákos megbetegedések mintegy 5%-át teszik ki, és a nőkben előforduló ötödik leggyakoribb rákféleséget képezik. A petefészekrákok túlnyomó többsége a nők 50-70 éves korosztályaiban fordul elő, de bármely életkorban kifejlődhetnek.

A petefészek jóindulatú daganatainak többsége rendszerint jóval fiatalabb, 20-40 éves nőkben fordul elő.

  • A petefészkek szerkezete és funkciói

    A petefészkek (ováriumok) páros belső női nemi szervek, amelyek a kismedencében, a méh két oldalán helyezkednek el. A méhhez a széles méhszalag révén kapcsolódnak. A serdülőkornál fiatalabb lányokban a petefészkek kicsik, de állományukban a leendő petesejtek már a megszületéstől kezdve jelen vannak.

  • A petefészekrák kialakulásának kockázati tényezői

    A petefészekrák okát nem ismerjük, azt viszont igen, hogy nem férjezett nőkben kétszer gyakrabban fordul elő, mint férjes asszonyokban. Nagyobb a petefészekrák kialakulásának kockázata az olyan nőknél is, akik soha sem szültek, vagy akik 35 évesnél idősebb korban szültek először.

  • A petefészekrák diagnózisa

    További kivizsgálásra van szükség azokban az esetekben, ha valamelyik petefészket vagy mindkettőt megnagyobbodottnak találják, illetve ha a kismedencében kóros szövettömeg jelenlétének gyanúja merül fel.

  • Mit jegyezzünk meg a petefészekrákról?

    A petefészekrák korai szakban történő felderítésére tömegméretekben alkalmazható szűrővizsgálati módszerrel nem rendelkezünk.

  • A petefészekrák és típusai

    A petefészkek számos sejttípusból épülnek fel, bennük sokféle sejtféleség található. E különböző sejttípusok mindegyikéből kiindulhat rosszindulatú daganat, vagyis a petefészekben többféle rosszindulatú tumor fordul elő. Az említett rosszindulatú daganatok túlnyomó többségét azonban azok a daganattípusok képezik, amelyek a petefészkek felszínét borító csírahámból erednek. Szűkebb értelemben ezeket nevezzük valódi petefészekráknak.

  • A petefészekrák tünetei

    A petefészekrák fejlődésének korai szakában nem okoz tüneteket. Ez a magyarázata annak, hogy a petefészekrák az esetek 70%-ban a betegség előrehaladott stádiumában kerül csak diagnosztizálásra, amikor a daganat már szétterjedt a hasüregben.

  • A petefészekrák terápiája

    A petefészekrák kezelésében minden stádiumában a sebészi kezelésnek jut a vezető szerep. A rák megállapítása után rendszerint hasi műtéti metszés útján eltávolítják a méhet, a két méhkürttel és petefészkekkel együtt. Ha szóródás jelei mutatkoznak, a cseplesz eltávolításával egészítik ki a műtétet. A műtét során gondosan átvizsgálják a teljes hasüreget, hogy nincs-e valahol rákos daganat a savós hártya felszínén, és a nyirokcsomókat is ellenőrzik.

Kiemelt témák

Ajánló