Mi a véleménye a magyar onkológusoknak a rákmegelőző emlőeltávolításról?

Angelina JolieAngelina Jolie
Daganatok.hu 2013. május 27.
Megosztás:

Angelina Jolie emlőeltávolító műtétjét követően több hazai szakember is nyilatkozott a rákmegelőző emlőeltávolításról. Többségük - legalábbis rutinszerűen - nem ajánlja ezt a beavatkozást. Felmerül a kérdés, hogy akkor milyen más lehetőség adódik a megelőzésre, ha egy nőnél - a BRCA gének mutációi miatt - fokozott kockázat áll fenn? Kiknek végzik el ingyenesen az örökletes emlőrák kockázatát kimutató molekuláris diagnosztikai vizsgálatot? Finanszírozottak-e az emlőhelyreállító műtétek?

Angelina Jolie május 14-én, a New York Times-ba írt cikkében számolt be róla, hogy mindkét mellében szöveteltávolító műtétet végeztetett, emellett nemsokára a petefészkeit is ki fogja vetetni. Döntésének oka az volt, hogy kiderült: a BRCA1 nevű génben olyan mutációk vannak nála jelen, amelyek miatt 70 éves koráig 87%-os esélye lett volna az emlőrák, és 50% a petefészekrák kialakulására.

Az elmúlt hetekben több olyan cikk is megjelent, amelyben hazai onkológusokat kérdeztek arról, hogy mi a véleményük Jolie döntéséről, illetve a rákmegelőző céllal elvégeztetett szöveteltávolító műtétekről. A magyar szakemberek véleménye korántsem nevezhető egységesnek: néhányan ugyan kifejezetten ajánlják ezt a fajta megelőző beavatkozást, mások azonban egyáltalán nem javasolják az operáció rutinszerű alkalmazását.

Műtét vagy sűrűbb utánkövetés?

Dr. Bodoky György, a Szent László Kórház Onkológiai Osztályának vezető főorvosa azon onkológusok közé tartozik, aki nem pártolja a kétoldali emlőeltávolítás rutinszerű gyakorlatát. "Ez az onkológia egyik forrongó területe. Mi például a saját intézetünkben rutinszerűen nem javasoljuk a melleltávolítást. Ez ugyanis nagymértékű roncsolással, pszichés megterheléssel járó döntés, és nem látjuk igazoltnak, hogy a kockázatcsökkenés előnyei egyértelműen meghaladnák a beavatkozással járó egyéb károkat" - mondta a professzor az [origo]-nak.

Bodoky ehelyett ugyancsak a sűrűbb szűrést, a már lezajlott kezeléseket követően pedig a rendszeres utánkövetést javasolja a hibás BRCA gének hordozóinak. A szűrővizsgálatok ilyenkor egy éven belül akár több emlő és kismedencei ultrahang-vizsgálatot is jelenthetnek (utóbbira a hibás gének miatt ugyancsak megnövekedett petefészekrák-kockázat miatt van szükség.) Bodoky szerint az is az emlőeltávolítás ellen szól, hogy a rákkockázat így sem csökken nullára, ráadásul a rekonstrukció során behelyezett implantátum mögött már nehezebb felfedni a daganatos elváltozásokat.

Dr. Nagykálnai Tamás, a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet főorvosa a fentiekkel nagyrészt ellentétes véleményen van. Ő - szintén az [origo]-nak adott korábbi nyilatkozatában - azt tanácsolja a BRCA gének mutáns, nagy kockázatú változatait hordozó nőknek, hogy "szüljenek minél előbb, és aztán ajánlott lenne minél előbb 'megszabadulniuk' emlőiktől, illetve petefészkeiktől." Az emlő ultrahangvizsgálata mellett Nagykálnai az MR-vizsgálatot is megemlíti, például olyan esetekben, amikor a hónaljban daganatos áttétet találnak, az elsődleges forrást azonban a mammográfia és az ultrahang alapján nem azonosították a mellben.

Mennyire finanszírozottak itthon az emlőhelyreállító műtétek?

Abba, hogy a hazai vélemények megoszlanak, és a vezető onkológusok inkább a megelőző emlőeltávolítás ellen foglalnak állást, a műtétek OEP általi finanszírozottsága is belejátszik. Dr. Kelemen Péter plasztikai sebész, a Szent Imre Kórház beosztott főorvosa a Hvg.hu-nak elmondta, hogy Magyarországon is van lehetőség olyan műtétekre, amelyet Angelina Jolie-n végeztek. A finanszírozási problémák miatt azonban meglehetősen nehézkesek ezek a beavatkozások.

"A mi kórházunknak összesen évente 30-35 implantátumot és 8-10 darab szövettágítót fizet az OEP, és ez nem párban értendő" - mondta a Hvg.hu-nak Kelemen. Ez mindössze 15 darab, kétoldali emlőeltávolításra és helyreállító műtétre elegendő. A késői emlő-helyreállító műtétekre azonban szintén egyre nagyobb az igény, így ez a keret korántsem tekinthető nagynak.

Gyorsabb megoldás tehát, ha valaki mindezt magánúton végezteti el, aminek - az Angelina Jolie-féle operáció esetén - Kelemen szerint körülbelül 1 millió forint az anyagköltsége. "A két szövettágító mintegy 500 ezer forintba került, az implantátumok pedig ugyancsak többszázezres tételek" - mondta a főorvos.

Ingyenes-e hazánkban a BRCA gének molekuláris diagnosztikai vizsgálata?

A mutáns BRCA gének miatt megnövekedett emlő- és petefészekrák kockázatot molekuláris diagnosztikai vizsgálattal lehet meghatározni. Erre az Országos Onkológiai Intézetben kerülhet sor ingyenesen, azt követően, hogy a páciens szakorvosi beutalót kapott a vizsgálatra. Az ingyenes vizsgálat feltétele itt az, hogy minimum két további emlőrákos beteg legyen a páciens vérrokonai között. (A vizsgálatról két korábbi anyagunkban olvashatnak bővebben: Genetikai szűrés lehetősége az Országos Onkológiai Intézetben, Tájékoztató a genetikai szűrésre jelentkezők részére - a szerk.)

Az intézet genetikusai több száz esetben azonosították eddig a BRCA gének mutációit. Prof. dr. Oláh Edit, az Országos Onkológiai Intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője a Nol.hu-nak azt mondta, hogy hazánkban eddig csak nagyon kevesen vették igénybe a megelőző petefészek- vagy emlőeltávolítást. Oláh szerint ennek az is az oka, hogy az elmúlt tizenöt évben a hazai onkoteamek - amelyek egy-egy beteg kezeléséről döntenek - nem támogatták ezt a radikális megoldást. "Egy ideje viszont már hetente van olyan eset, amelynél kifejezetten a radikális szerveltávolító műtét mérlegeléshez kérik a vizsgálatot" - mondta a Nol.hu-nak Oláh.

Mekkora rákkockázatot jelentenek a BRCA gének hibás változatai?

Fontos megemlíteni, hogy sem az emlő-, sem pedig a petefészekrák kockázata nem egyforma azoknál, akik a BRCA1 vagy a BRCA2 hibás változatát hordozzák. Emlőrák esetében - attól függően, hogy melyik gén és milyen mutációkat hordoz - egy átlagosan 40 és 65% közé eső kockázatról beszélhetünk. Petefészekrák esetén az átlagos arány 15 és 40% közé esik. Angelina Jolie esetén mindkét kockázati érték kirívóan magas - 87%-os, illetve 50%-os volt - így teljesen érthető, hogy miért döntött a radikális műtétek mellett.

Oláh Edit minden lényeges információt elmondott az örökletes emlő- és petefészekrákról egy tavaly őszi konferencián, amelyen a Daganatok.hu is jelen volt. Az előadásról készített alábbi videónkból megtudhatja, hogy hány nőt érintenek hazánkban a BRCA gének mutációi, hogyan vizsgálják ezeket a géneket az Országos Onkológiai Intézetben, és mi történik a genetikai konzultáción:

* * *

Idézett cikkek:

Dr. Peták István szerint Angelina Jolie lépése nem volt megalapozatlan - Palugyai István interjúja (Nol.hu)

Nálunk kevesen kértek emlőeltávolítást - Danó Anna cikke (Nol.hu)

"Nem gondoltam nosztalgiával a melleimre" - Lukács Andrea cikke (Hvg.hu)

Itthon is terjed a megelőző melleltávolítás - az [origo] Egészség cikke

További, kapcsolódó anyagok:

"Az emlőrák öröklődő kockázata és ennek diagnosztikai lehetőségei" - Oláh Edit videónkon látható előadásának fóliái

A BRCA1 és BRCA2 gének - Oláh Edit cikke a Magyar Tudományban (2005)

A BRCA1 esete a női mellekkel - a BRCA1-ről a Critical Biomass blogon

Hogyan okozhatnak daganatot a BRCA gének? - a Critical Biomass másik írása ugyanebben a témában

Háború a génjeinkért - Kiss Gergő írása

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.