Tumormarkerek

Megosztás:

Tumormarkereknek nevezzük azokat az anyagokat, amelyek a daganatos beteg testnedveiben emelkedett mennyiségben vannak jelen, míg a nem daganatos egyének testfolyadékaiban csak minimális mennyiségben vagy egyáltalán nem mutathatók ki.

A tumormarkerek egy része magában a daganatsejtekben található és onnan is mutatható ki, míg másik részük a daganatot körülvevő testnedvekből vizsgálható erre kidolgozott laboratóriumi módszerekkel.

Az onkológiai gyakorlat számára az ideális segítséget az jelentené, ha a tumormarkerek már a betegség korai stádiumában jeleznék a daganat fennállását, tájékoztatnának a tumor növekedéséről, áttétképződéséről és a kezelés eredményességéről. A módszernek azonban jelentős korlátai vannak, amelyek részben a daganatsejtek biológiai tulajdonságaival, részben az eljárás sajátosságaival függnek össze.

A módszer kevés kivételtől eltekintve rákszűrésre, a rák korai felismerésére nem alkalmas. A már felismert daganatos folyamatok követésére viszont rendkívül hasznos és megbízható eljárás. A vizsgálat elsősorban a kezelés eredményességének és a betegség prognózisának megítélésére szolgál. A sorozatban végzett észleléshez szükség van egy kiindulási "egyéni alapérték" meghatározáshoz, amelyhez a továbbiakban viszonyítani lehet a későbbi értékeket.

A tumormarkerek meghatározása vérvétellel történik. A vért éhgyomorra, vénából veszik.

A mindennapi onkológiai gyakorlatban alkalmazott legfontosabb tumormarkerek a következők:

Tumormarker

Rövidítés

Onkológiai alkalmazás

Alfa-foetoprotein

AFP

máj- és csírasejtes tumorok

Cancer antigén 125

CA 125

petefészek tumorok

Cancer antigén 15,3

CA 15,3

emlőrák

Cancer antigén 72,4

CA 72,4

gyomorrák

Cancer antigén 19,9

CA 19,9

hasnyálmirigy

Carcinoembrionális antigén

CEA

emésztőszervi rákok

Neuronspecifikus enoláz

NSE

kissejtes tüdőrák

Prosztataspecifikus antigén

PSA

prosztatarák

Squamous cell carcinoma antigén

SCC

laphámsejtes rákok

Szöveti polipeptid antigén

TPA

hólyag- és tüdőrák

Szöveti polipeptid-specifikus antigén

TPS

áttétes emlőrák


A vizsgálat diagnosztikai értékelése

Előnyök:

A tumormarkerek átlagosan több hónappal előbb képesek jelezni a betegség kiújulását vagy az áttétképzést, mint a képalkotó eljárások, illetve mint ahogy a klinikai tünetek megjelennének.

A tumormarkerek alkalmazásának haszna messze meghaladja azok bekerülési költségeit a beteg utánkövetése során

Hátrányok:

A vizsgálat rendkívül költséges, ezért az igényekhez képest Magyarországon kevés számú vizsgálatot végeznek.

Nem alkalmas szűrővizsgálatra vagy korai diagnózis felállítására.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló