Test-lélek konferencia: országszerte egyre inkább elérhető a lelki segítség a rákbetegek számára

Fotó: Kónya MiklósFotó: Kónya Miklós
Illyés András 2014. november 3.
Megosztás:

Hogyan végzik mindennapi munkájukat az onkológia területén dolgozó, lelki segítségnyújtással foglalkozó szakemberek? Hogyan tudnak az onkoteamek tagjaiként együttműködni az onkológusokkal? Milyen módszerek léteznek még az egyéni terápiás segítségen kívül? Az Országos Onkológiai Intézetben második alkalommal megrendezett Test-lélek konferencián budapesti és vidéki szakemberek számoltak be saját tapasztalataikról és a betegekkel végzett közös munkájuk eredményeiről.

Ma már szerencsére nem számít ritkaságnak, hogy a hazai onkológiai osztályok munkájában a pszichológus vagy pszichiáter szakemberek is aktívan részt vesznek. Munkájuk nem különül el a betegek testi kezelésétől: a lelki segítségnyújtással foglalkozó szakemberek a beteg kezelését végző orvoscsoportok, az onkoteamek tagjai, és ennek köszönhetően szoros együttműködést tartanak fenn a sebészeti műtéteket, illetve a gyógyszeres és sugárkezelést végző szakorvosokkal. A pszichológiai munka tehát nem valamiféle járulékos tevékenység, hanem az onkológiai ellátás szerves részét képezi - szerencsére egyre gyakrabban.

Ezt erősíti az is, hogy nemrég a Magyar Onkológusok Társaságának Onkopszichológiai és Rehabilitációs Szekciója is megalakult. A szekció feladata, hogy megszervezze és fenntartsa a munkakapcsolatot az onkológia területén tevékenykedő pszichológusok, pszichiáterek, rehabilitációs szakorvosok, gyógytornászok és szociális munkások között. Rajtuk kívül az egyéb rehabilitációban, illetve a palliatív ellátásban és gondozásban részt vevő szakemberek munkáját is szeretnék minél inkább összefogni - mondta dr. Riskó Ágnes, a konferencia főszervezője.

Az első Test-lélek konferenciát az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben (OORI) szervezték 2012-ben: az Országos Onkológiai Intézet pszichológusai azóta folyamatos szakmai kapcsolatot alakítottak ki az OORI szakembereivel. Az együttműködésben gyógytornászok, rehabilitációs szakorvosok és onkológusok is részt vesznek mindkét intézmény részéről - emelte ki Riskó Ágnes. 

Mikor működik jól egy onkoteam?

Először is nagyon fontos, hogy az onkoteamben dolgozó pszichológus szakemberek ismerjék - és be is tartsák - a saját kompetenciahatáraikat, szakmai véleményüket pedig megfelelő formában kommunikálják a csoport orvos végzettségű tagjai felé. Nem szabad sem túl visszahúzódónak, sem túl harciasnak lenniük, emellett ki kell tudniuk alakítani a közös nyelvet, vagyis ismerniük kell az alapvető onkológiai szakkifejezéseket és saját mondandójukat is olyan formában kell tudniuk elmondani, hogy az kellő súlyt képviseljen az orvosok előtt. Így érhető el, hogy a kezelések során ne sikkadjon el a betegek érzelmi és szexuális élete, vagy éppen a családjukkal való kapcsolatuk - mondta a konferencián Tari Annamária pszichológus.

Figyelni kell arra is, hogy milyen érzelmi folyamatok zajlanak az onkoteamek tagjai között. A betegek érzelmei ugyanis áttevődhetnek az onkoteam tagjaira, ami negatívan befolyásolhatja a munka hatékonyságát. Az onkoteamben dolgozó pszichológusra hárulhat az is, hogy észrevegye, ha egy-egy beteggel nehezebb együtt dolgozni, és a betegtől származó áttételes érzelmek rontják az onkoteam tagjainak együttműködési képességét. Az onkológiai betegekkel foglalkozó pszichológusoknak ezen kívül saját magukat is monitorozniuk kell, és szupervíziós vagy más jellegű szakmai segítséget kérniük abban az esetben, ha munkájukat túlzottan megterhelőnek kezdik érezni - hangsúlyozta a szakember.

Fiatal pszichológusok az onkológián: mobil team Szegeden

Csabai Márta, a Szegedi Tudományegyetem Pszichológiai Intézetének tanára egy 2009-ben indított modellkísérletet mutatott be, amelynek során egy fiatal pszichológusokból álló mobil teamet hoztak létre. A résztvevő, pályájuk elején járó szakemberek a kórházak fekvőbeteg-osztályain, köztük az onkológiai osztályokon dolgoztak, de nem állandó munkatársként, hanem ahol éppen a legnagyobb szükség volt rájuk (ezért kapta a csoport a "mobil team" nevet.) A kutatás során azt szerették volna kideríteni, hogy milyen problémákkal néznek szembe a fiatal szakemberek, és módon valósítható meg támogatásuk. Az esetmegbeszélések - vagyis a fentebb már említett szupervíziós alkalmak - elemzéséből kiderült: a fiatal szakembereknél főként eleinte jelenthet nehézséget a saját érzelmek kezelése (vagyis ekkor igényelnek leginkább szupervíziós segítséget), később azonban ez fokozatosan a háttérbe szorul, és a kollégákkal, illetve a betegekkel való kapcsolat kerül a fókuszba.

A Szegedi Tudományegyetemen már második éve folyik az a képzés, amely kifejezetten az egészségügyben végzendő munkára készíti fel a pszichológusokat. Ennek megfelelően a klinikai gyakorlatban is egyre több ilyen szakember tud dolgozni. Csabai Márta és kollégái a szakemberek kiégésének megelőzésével is aktívan foglalkoznak, emellett a betegágy mellett használható, nonverbális kommunikáción alapuló teszteket is fejlesztenek. Ez utóbbiakkal a súlyos betegségeken átesett, egyes esetekben beszédképtelen pácienseknek segítenek feldolgozni a betegségük által okozott traumákat.

Integrált palliatív ellátás Baranya megyében

Dr. Csikós Ágnes, a PTE ÁOK Családorvostani Intézetének adjunktusa a Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány munkájáról beszélt. Mint mondta, már 2010 óta több olyan randomizált klinikai vizsgálat született, amelyek alátámasztják: a hospice és a palliatív ellátás nemcsak az életminőséget, hanem a betegek élethosszát is képes megnövelni. Csikós hangsúlyozta: a végstádiumú betegeknél mindig az a fő kérdés, hogy az utolsó heteiket, hónapjaikat milyen körülmények között töltik, és ők éppen ezt az időszakot próbálják meg elviselhetőbbé tenni.

A Pécs-Baranyai Hospice Alapítvány jelenleg 30 fővel végzi munkáját, és többek között otthoni hospice ellátást is biztosítanak. A pécsi Onkoterápiás Intézetben 2012 óta palliatív szakrendelés is működik. Legújabb ellátási formájuk a palliatív mobil team, amelynek keretében két klinikai osztály fekvőbetegei, családtagjai és az ellátószemélyzet számára nyújtanak orvosi és pszichés támogatást. A mobil teamben két orvos, két diplomás ápoló és egy pszichológus szakember is dolgozik. A Pécsi Tudományegyetem Hospice Palliatív Tanszékén mindezeken kívül komoly oktatási és kutatási tevékenység is zajlik, ami segíthet abban, hogy elháruljon az integrált palliatív ellátás hazai terjedésének egyik fő akadálya, a megfelelően képzett szakemberek hiánya.

Onkopszichológiai ellátás Debrecenben

A pszichológiai szakrendelés 2004-ben még csak heti egy délután volt elérhető a rákbetegek számára, ma viszont már az Onkológiai Intézetben és a megyei ellátású Kenézy Kórházban is bármikor igénybe vehető  - mondta a konferencián dr. Mailáth Mónika pszichiáter.

Az Onkológiai Intézet 2012-ben alakult teamjében Mailáth Mónika mellett két pszichológus, egy mentálhigiénés szakember, illetve egy dietetikus és egy gyógytornász tevékenykedik. A betegeknek nagyon sokféle módon próbálnak segíteni: az egyéni foglalkozások mellett rendszeresen indulnak a főként relaxációra épülő Simonton-csoportok, vannak tánc- és művészetterápiás foglalkozások, emellett nemcsak a rákbetegeknek, hanem a hozzátartozóiknak is egyéni konzultációs lehetőséget biztosítanak. Hospice önkéntes képzések is rendszeresen indulnak, így aki önkéntes alapon szeretne segítséget nyújtani az életvégi ellátásban, azt Debrecenben is megfelelő képzésben részesítik.

A fotókat köszönjük Kónya Miklósnak!

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról:

Ajánló

Ajánló