Prosztatarák

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de negyvenéves életkor után bárkinél bármikor megjelenhet. A rák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre nő, negyven év felett emiatt már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A betegség ekkor még idejében felismerésre kerül és jól kezelhető lesz. 

Az időben felismert prosztatarák gyógyítható vagy legalábbis visszaszorítható, a beteg számára így jó minőségű, lényegében tünet- és panaszmentes élet biztosítható. Ez persze csak abban az esetben igaz, ha a prosztatarákos beteg jól megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozásban részesül. 

Hogyan zajlik a betegség diagnózisa? Ehhez egy összetett vizsgálatsor szükséges, amelynek egyaránt része a rektális digitális vizsgálat, az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat - amely a prosztataspecifikus antigén, a PSA szintjének meghatározására szolgál - valamit a szövetmintavétel. A prosztatarák teljesen megbízható, végleges diagnózisa csak ez utóbbival állítható fel. A kivett szövetmintákat - a mikroszkópos kórszövettani vizsgálat érdekében - patológiai laboratóriumba küldik: terápiás beavatkozás alapjául csakis az így megerősített rákdiagnózis szolgálhat. 

A prosztatarák kezelésének lehetőségei - a rák stádiumától és egyéb tényezőktől függően - a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia, illetve a kemoterápia. A prosztatarák kezelésében használt eljárások káros mellékhatásokkal járhatnak, ezek azonban sok esetben a minimálisra csökkenthetőek. Az újabban kidolgozott műtéti eljárásokkal például az esetek jelentős részében elkerülhető azon idegek károsítása, melyek a hímvessző merevedését és a hólyag záróizmának működését szabályozzák.

A prosztata anatómiai felépítése

  • A prosztata felépítése és funkciói

    A dülmirigy vagy prosztata az úgynevezett belső hím nemi szerv. A normálisan szelíd- gesztenye alakú és nagyságú prosztata súlya 20-25 gramm. A prosztata a húgyhólyag alatt és a végbél előtt, a hímvessző gyökénél helyezkedik el. Idős korban a prosztata igen gyakran erősen megnagyobbodik, és úgynevezett prosztatatúltengés alakul ki: a dülmirigy súlya ilyenkor a normálisnak akár tízszeresére is megnövekedhet. A megnagyob- bodott prosztata - a húgycső rajta áthaladó szakaszát összenyomva - súlyos vizeletelfolyási és vizeletürítési problémákat okozhat. Cikkünkben a prosztata anatómiai felépítéséről és működéséről olvashat bővebben.

Kialakulás, gyakoriság, kockázati tényezők

  • A prosztatarák eredete, gyakorisága és viselkedése

    A prosztatarák a prosztata mirigyeit bélelő hámból indul ki. Szerkezetét tekintve a prosztatarák úgynevezett mirigyes rák, orvosi szóval adenokarcinóma. A prosztatarák igen gyakori rosszindulatú daganat: a férfiakban előforduló összes rákféleségeknek mintegy tíz százalékát képezi. A prosztatarák miatt hazánkban évente 1400-1500 férfi hal meg. Mint minden rák esetében, a prosztatarák esetében is annál jobbak a sikeres gyógykezelés esélyei, minél korábban kerül felismerésre a daganat.

  • A prosztatarák kialakulásában szerepet játszó kockázati tényezők

    A prosztatarák pontos oka nem ismert: a betegség nem fertőző, és kialakulása sem az egyén szexuális aktivitásával, sem pedig az általa esetleg korábban elszenvedett nemi betegségekkel nem áll összefüggésben. A nemi érintkezéssel átvihető vírusfertőzések szerepére nem találtak bizonyítékot. Ami biztos, hogy a betegség kialakulását egyaránt elősegíthetik a genetikai, a környezeti és a hormonális hatások.

Diagnózis és stádiumbeosztás

  • A prosztatarák diagnosztizá- lásának eszközei és lépései

    A prosztatarák pontos diagnózisának felállítására egy összetett vizsgálatsort kell elvégezni. Ennek lépései a rektális digitális vizsgálat, az ultrahangos vizsgálat, a vérvizsgálat - amely a prosztataspecifikus antigén, a PSA szintjének meghatározására szolgál - valamit a szövetmintavétel. A prosztatarák teljesen megbízható, végleges diagnózisa csak ez utóbbival állítható fel. Cikkünkben részletesen bemutatjuk, hogy miként zajlanak a prosztatarák diagnózisának lépései.

  • Hogyan dönthető el, hogy mi a legmegfelelőbb kezelési mód?

    A prosztatarák diagnosztizálása után további kivizsgálásra van szükség annak érdekében, hogy kiválasztható legyen a beteg számára legeredményesebbnek ígérkező terápiás módszer. Ennek eldöntésére ötféle vizsgálat is létezik: ilyen az urográfia, az endoszkópos és a röntgenvizsgálat, a csontszcintigráfia, valamint a CT- és az MR-vizsgálat. Összefoglalónk ezeket a vizsgálatokat mutatja be.

    Kapcsolódó anyagunk:

  • A prosztatarák stádiumbeosztása

    A prosztatarák stádiumának meghatározása a fentebb ismertetett diagnosztikai vizsgálatok leletei alapján történik meg. A prosztataráknak alapvetően négy stádiumát különítik el, az A, a B, a C és a D stádiumot. Az első esetben olyan prosztatarákról van szó, amely a prosztatának csak igen kicsiny, körülírt területét szűrte be. A második esetben a rákos csomó, illetve a prosztata ráktól beszűrt területe 1,5 centi- méternél nagyobb átmérőjű. A harmadik esetben a rák áttörte a prosztata kötőszövetes tokját és ráterjedt a környezetére, a negyedik esetben pedig olyan prosztatarákról van szó, amely áttéteket adott a nyirokcsomókba és/vagy csontokba, esetleg más szervekbe is.

A legújabb eredmények a prosztatarák kezelésében

  • Felére csökkenthető az agresszív prosztatarák halálozási aránya

    Korábban két klinikai vizsgálat is bizonyította, hogy fiatalabb férfiaknál sokkal eredményesebb lesz a prosztatarák kezelése, ha nemcsak hormon-, hanem sugárkezelést is alkalmaznak. Egy új vizsgálat ugyanezt idősebb, helyileg előrehaladott prosztatarákban szenvedő férfiaknál is igazolta.

  • A háromdimenziós képalkotás a korai prosztatadaganatot is láthatóvá teszi

    Három dimenzióban mutatja a prosztatát és a korai stádiumú prosztatarákot is kirajzolja az a képalkotó és mintavételi eljárás, amelyet az Európai Urológus Társaság idei kongresszusán mutattak be. A Dunántúli Napló a pécsi Urológiai Klinika szakembereit kérdezte arról, hogy milyen tapasztalatokat szereztek az eszköz kipróbálása során. A diagnosztikai egység ára 55-60 millió forint, amelyre jelen pillanatban sajnos nincs fedezete a klinikának.

Onkológiai tanácsadás

  • Uroonkológiai (prosztatarák, húgyhólyagrák, veserák) tanácsadás az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinikán

    A húgy- és a nemi szervek rosszindulatú daganatai között a prosztatarák a leggyakoribb, ugyanakkor itt a legnagyobb a fejlődés a kezelési lehetőségekben. Műtét vagy sugárkezelés előtt érdemes emiatt alaposan tájékozódni azokról az új megoldásokról, amelyeknél a legkisebb a merevedési zavar vagy az inkontinencia kialakulásának kockázata. A tájékozódásban dr. Ágoston Péter klinikai onkológus, az Országos Onkológiai Intézet sugárterápiás osztályának főorvosa segít Önnek az Istenhegyi Géndiagnosztika Klinika konzultációján.

Tünetek

  • A prosztatarák tünetei

    A prosztatarák is azon betegségek közé tartozik, amelyek a korai fázisban még tünetmentesek. A később jelentkező tünetek viszont hasonlóak lehetnek azokhoz, amelyeket a dülmirigytúltengés, a prosztatakövek jelenléte vagy a prosztata fertőzéses eredetű gyulladá- sai okoznak. Prosztatarákra utalhat a gyakori vagy nehezen induló vizelés, a vizelet-visszatartás nehézsége, a gyenge vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár, illetve a vizelés közben jelentkező fájdalmas, égető érzés. Cikkünkben bemutatjuk a további tüneteket, és azt, hogy mikor érdemes orvoshoz fordulni.

Kezelés és mellékhatások

  • A prosztatarák terápiája, kezelésének módszerei

    A prosztatarák kezelésének lehetőségei - a rák stádiumától és egyéb tényezőktől függően - a sebészi beavatkozás, a sugárkezelés, a hormonterápia, illetve a kemoterápia. Van-e olyan prosztatarák, amely még nem igényel kezelést? Mikor nem javasolt a sebészi beavatkozás? Cikkünkben a prosztatarák kezelési módszereit foglaljuk össze.

  • A prosztatarák kezelésének mellékhatásai

    A prosztatarák kezelésében használt eljárások mindegyikének vannak káros mellékhatásai, de az orvosok természetesen arra törekszenek, hogy ezeket a minimálisra csökkentsék. Milyen mellékhatásokkal járhatnak a prosztatarák kezelésére szolgáló módszerek? Mennyire teszik lehetővé a mai műtéti eljárások, hogy ne károsodjanak a hímvessző merevségét és a húgyhólyag záróizmának működését szabályozó idegek? Okozhat-e impotenciát a sugárkezelés? Milyen mellékhatásokat okozhatnak a hormon- és a kemoterápiás kezelések?

    Kapcsolódó cikkünk:

Utógondozás

  • A terápia befejezését követő ellenőrző vizsgálatok, utógondozás

    A prosztatarákos betegeknél igen jók a gyógyulás, illetve a tünet- és panaszmentes túlélés esélyei, feltéve, hogy a jól megválasztott és időben alkalmazott terápiás beavatkozásban részesülnek. Mint minden ráknál, a prosztata- ráknál is fennáll azonban a kiújulás veszélye. Az ellenőrző vizsgálatokon akkor is érdemes rendszeresen megjelenni, ha a beteg panaszmentes, mert csak így érhető el, hogy időben észrevegyék a prosztatarák esetleges kiújulását.

A korai felismerés lehetőségei

  • Mit tegyünk a magunk védel- mében a prosztatarákkal szemben?

    Igaz ugyan, hogy a prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de negyvenéves életkor után bárkinél bármikor kialakulhat. A prosztatarák kialakulásának veszélye az életkor előrehaladásával egyre inkább növekszik, így negyven év felett már ajánlott évenként is megvizsgáltatni a prosztatánkat. A prosztatarák oka nem ismert, így a betegség megelőzése érdekében gyakorlatilag nem tehetünk konkrét lépéseket. Más a helyzet viszont a korai felismeréssel, amely már rajtunk is nagyban múlik.