Emlőrák (mellrák)

Magyarországon évente körülbelül 5-6000 új emlőrákos beteget fedeznek fel, és nagyjából 2000 nő hal bele a betegségbe. Az emlőrák ezzel a magyar nők leggyakrabban előforduló daganata. Összehasonlításul: méhnyakrákban évente nagyjából 1100-an betegszenek meg és 4-500 nő hal meg emiatt.

Az emlőrák 50-65 év között a leggyakoribb, de ma már a fiatalabb nőket is egyre gyakrabban érinti. A magyar női népesség átlagos emlőrák-kockázata 8-10 százalék körül van, ami azt jelenti, hogy élete során minden 10-12. nőnél alakul ki a betegség. Az örökletes emlőráknál - családi halmozódás, BRCA1 vagy BRCA2 génmutációk - ennél nagyobb a megbetegedés esélye. A két gén mutációi átlagosan kilencszeresére emelik az emlőrák kialakulásának várható esélyeit. 100 megbetegedésből Magyarországon általában 5 esetben fordul elő örökletes megbetegedés.

Az emlőrák kezelése általában annál hatékonyabb, minél korábban ismerik fel a daganatot. A korai emlőrákok esetén nagyjából 80%-os 5-éves túlélés biztosítható, a betegség ilyenkor tehát már nagyrészt meggyógyítható. A késői stádiumú, áttétes emlőrákok esetében ez az arány mindössze 15% körüli. Ez sem kevés azonban, hiszen az érintettek egy része - a korábbi évtizedekkel ellentétben - ma már sokszor hosszú ideig, jó életminőségben élhet együtt a betegséggel.

Az emlőrák időben történő felismeréséhez elengedhetetlen a rendszeres önvizsgálat. Minél hamarabb forduljunk orvoshoz, aki az emlőnkben csomót tapintunk! Az emlőrák többnyire fájdalmatlan, és érdekes módon minél inkább fáj egy csomó, annál kevésbé valószínű, hogy rosszindulatú daganatról van szó.

A mammográfiás - röntgensugarakkal végzett - emlőrákszűrés 2002 óta ingyenesen biztosított minden magyar nő számára. Ez a vizsgálat kétévente javasolt a 45 és 60 közötti korosztálynak. A sugárdózis miatt nem kell aggódnunk: egy mammográfiás vizsgálat 0,2-0,4 millisievert sugárterheléssel jár - ez épp tíz mellkasröntgennek felel meg - egy évben pedig átlagosan 2-2,4 millisievert terhelést kap mindenki a kozmikus háttérsugárzásból kifolyólag.

A legfontosabb természetesen a megelőzés marad, hiszen a mammográfia nem megelőzi, csak időben felismeri a már kialakult betegséget. A hatékony megelőzést egyaránt elősegíthetjük a megfelelő étrenddel és a mozgásban gazdag életmód kialakításával.

Mi az emlőrák?

Az emlőrák kialakulása, tünetei

A diagnózis felállítása

  • Az emlőrák diagnosztikája - hármas vizsgálat

    Az emlőrák diagnosztikájára egy úgynevezett hármas vizsgálatot alkalmaznak, amely egy fizikális, egy mammográfiás (vagy ultrahangos) és egy szövetmintavételi eljárásból áll. Néha a negatív minta sem zárja ki 100%-osan a rosszindulatú daganatot, a kicsi vagy nem tapintható tumorok esetén ezért a szövetmintavételt is ultrahangos készülék segítségével végzik.

Az emlőrák kezelése

Helyreállító műtétek

HER2-ellenes kezelések

  • Újfajta HER2-ellenes kezelés a comb bőralatti részébe juttatott infúzióval - videó

    A máricus 8-án rendezett HER2-betegklubban - amelynek fókuszában a HER2-pozitív emlődaganatok kezelése áll - dr. Dank Magdolna beszélt a HER2-ellenes terápiák legújabb fajtájáról, amelynél már nem intravénásan, hanem a comb bőr alatti szövetterébe lehet bejuttatni a ráksejtekre célzottan ható monoklonális antitesteket. Videónkból kiderül, hogy miért sokkal egyszerűbb ezt a módszert alkalmazni, és miért sokkal kényelmesebb ez a betegek számára is.

Rehabilitáció

Kinél érdemes genetikai szűrést végezni a BRCA mutációk kimutatására?

  • A BRCA génmutációk jelentősége az emlőrák kialakulásában

    Az emlőrákoknak kétféle típusa létezik, az öröklődő és a nem öröklődő emlőrák. A BRCA1 és a BRCA2 génekben előforduló mutációk növelik az öröklődő emlőrák kialakulásának kockázatát. Már Magyarországon is elérhető genetikai szűrés, amivel ezek a genetikai mutációk kimutathatók.

Mik az emlőrák tünetei?

Célzott kezelések

Ajánló