Rákkutatás

  • Miért fontos az anyagi érdekektől független rákkutatás?

    2017. augusztus 22.

    Három vezető onkológiai szakmai szervezet arra hívja fel a döntéshozók és a közvélemény figyelmét, hogy sürgősen szükség van a független akadémiai rákkutatás támogatásának növelésére és a szabályozás reformjára. Miért fontos az anyagi érdekektől független rákkutatás?

  • Sok esetben téves a rák terjedésének hagyományos TNM modellje

    2017. július 18.

    A Science egyik új tanulmánya alapján az esetek többségében nem állja meg a helyét a rák terjedésének eddigi, általánosan használt hagyományos modellje, a TNM-rendszer. A daganatok stádiumbeosztására használt modell azt az elképzelést tükrözi, hogy a távoli áttétek a nyirokcsomó-áttétekből jönnek létre (tumor-nyirokcsomó-metasztázis, mint általános terjedési útvonal). AZ új tanulmány ezzel szemben - 200 szövetminta elemzése alapján - azt mutatta ki, hogy a szervi áttétek a betegek 65%-a esetében közvetlenül az elsődleges tumorból származik, és csak 35% esetében jön létre a nyirokcsomó-áttét közvetítésével. Sok esetben téves a rák terjedésének hagyományos TNM modellje

  • Filmre vették a rákos sejtek terjedését

    2017. július 18.

    Az egészséges szövetek zöld színben, a rákos sejtek intenzív vörösben látszanak a filmen, melyet a Tokiói Egyetem és a Riken Intézet szakemberei készítettek.

  • Legyőzhető-e a rák a mesterséges intelligencia segítségével?

    2017. július 17.

    Egy kutatókból és informatikusokból összeállt csapat - a Turbine elnevezésű startup - a rákkutatást szeretné modernizálni: a Semmelweis Egyetemről kinőtt vállalkozás sejtműködést szimulál, azt vizsgálva, hogy a különféle gyógyszerjelölt hatóanyagok hogyan változtatják meg a rákos sejtek viselkedését, és meg tudják-e akadályozni például, hogy azok osztódjanak. Legyőzhető-e a rák a mesterséges intelligencia segítségével?

  • Mérnökök által irányított kutatás nyújt új betekintést a ráksejtek mozgásába

    2017. június 12.

    A University of Minnesota mérnökei szerint a ráksejtek érzékelhetik környezetük merevségét, mozgásképességük pedig a környezettől függ. A környezet a merevtől (csontszövet) a közepes merevségűn (izomszövet) át a puha (zsírszövet) fokozatig terjed. Mérnökök által irányított kutatás nyújt új betekintést a ráksejtek mozgásába

  • A rák módosítja az epigenom kétharmadát

    2017. június 12.

    A tumorok esetében egészen mostanáig nem történt meg a teljes genom epigenetikus változásának elemzése, ez eddigi vizsgálatok a lehetséges 28 000 millió modifikációval érintett pont közül csak 1 millió pont állapotát elemezték. A rák módosítja az epigenom kétharmadát

  • Molekuláris biomarker laboratóriumot hoznak létre az ELTE-n

    2017. május 5.

    A modern, célzott terápiák a molekuláris diagnosztikán, azaz a molekuláris biomarkerek elemzésén alapulnak, amelyek segíthetik a különféle betegségek, köztük a daganatok diagnózisát, illetve előre jelezhetik a betegség kialakulását vagy kimenetelét. Az ELTE-n nemrég létrehozott molekuláris biomarker laboratórium azt tűzte ki célul, hogy a hazai molekuláris biomarker kutatás élére álljon, és a gyógyszeripar, a klinika, a hazai egészségbiztosítás, valamint a lakosság felé is szolgáltatási portfólióval jelenjen meg. Molekuláris biomarker laboratóriumot hoznak létre az ELTE-n

  • A rák a soksejtű szervezet természetes végállapota az evolúcióbiológusok szerint

    2017. május 5.

    Közkeletű vélekedés szerint a rák civilizációs betegség, mérgező környezetünk és egészségtelen életmódunk szerencsétlen folyománya, amely elkerülhető volna, ha úgy élnénk, ahogy kőkori eleink. Sok vezető evolúciókutató és daganatbiológus azonban egészen másképp látja a helyzetet. Az ő nézetük szerint a rák a soksejtű szervezet természetes, hovatovább szükségszerű végállapota. A rák a soksejtű szervezet természetes végállapota az evolúcióbiológusok szerint

  • Genetikailag átalakított T-limfocitákkal pusztítható el a leukémia

    2017. április 25.

    A Fred Hutchinson Cancer Research Center kutatói igazolták, hogy a nanorészecskék segítségével genetikailag átalakított T-limfociták az esetek egy részében teljesen elpusztították az egér-modellben kialakított leukémiát, és a többi esetben is lelassították a daganat előrehaladását. Genetikailag átalakított T-limfocitákkal pusztítható el a leukémia

  • Magyar kutatók adtak magyarázatot a rákkutatás klasszikus Peto-paradoxonjára

    2017. március 22.

    A rákkutatás klasszikus Peto-paradoxonának azt a megfigyelést nevezik, hogy a soksejtű élőlényekben a rák kialakulásának gyakorisága nem mutat korrelációt sem az élőlény méretével, sem az élettartamával. Erre a jelenségre adott magyarázatot és konkrét mechanizmust Szöllősi Gergely és Derényi Imre vezetésével az MTA-ELTE Lendület Evolúciós Genomika és az MTA-ELTE Lendület Biofizikai Kutatócsoportja. Magyar kutatók adtak magyarázatot a rákkutatás klasszikus Peto-paradoxonjára

 1  2  3  4  5  6  7 

Ajánló