Szövettan (citológia)

Megosztás:

A pontos és végleges diagnózis felállításának elengedhetetlen feltétele a szövettani diagnózis megállapítása. A vizsgálat három időpontban történhet.

1. A rosszindulatú daganat gyanújakor legelőször tisztázni kell azt, hogy a tapintott vagy a különböző képalkotó eljárásokkal észlelt elváltozás jóindulatú vagy rosszindulatú daganat, esetleg gyulladásos elváltozás. Erre a célra a citológiai (sejteket vizsgáló) módszer különböző fajtáit alkalmazzák. A vizsgálandó sejteket kaparásos vagy szippantásos eljárással, illetve próbakimetszéssel nyerik. A kaparásos módszer a méhnyakrák szűrésből ismert, már az l940-es évek óta alkalmazott eljárás. A szippantásos (aspirációs) módszer során vékony vagy vastag tű segítségével nyernek mintát a gyanús területből. Ha tűvel nem lehet hozzáférni a kórosnak ítélt területhez, próbakimetszést kell végezni. Ebben az esetben nem az elsődleges, belső szervi tumor eltávolítása történik, hanem legtöbbször a nyirokcsomóban képződött áttétből vesznek mintát kisebb beavatkozással.

2. Ha a képalkotó vizsgálatok alapján daganatot gyanítanak a szervezetben, de ahhoz sebészi beavatkozás nélkül nem lehet hozzáférni, a műtét közben kimetszett darabon szövettani vizsgálatot végeznek. Az így nyert szövetdarabból fagyasztásos módszerrel 10-15 percen belül felállítható a diagnózis. A sebész a műtét közben megkapja az eredményt, és ehhez igazodva folytatja a beavatkozást.

3. A műtét után a kezelési terv megalkotásához a teljesen vagy részlegesen eltávolított daganatból végleges szövettani diagnózist állítanak fel.

A kivett sejt- illetve szövetmintákat megfelelő festési eljárások után mikroszkóp segítségével patológus szakember véleményezi.

A szövettani vizsgálat diagnosztikai értékelése

Citológiai vizsgálat

Előnyök:

A citológiai vizsgálat veszélytelen, előkészítést nem igényel a beteg részéről.

Nincs nagy eszközigénye.

Nemcsak szöveti minták, hanem folyadék gyülemekben, agyvizenyőben, vizeletben, köpetben, ízületi folyadékokban található sejtek vizsgálatára is alkalmas.

Hátrányok:

A mintavételi sejtek könnyen károsodnak.

A citológiai vizsgálat a szöveti szerkezetről nem ad felvilágosítást.

Előfordulhat, hogy a tűvel nyert citológiai minta nem a kóros területről származik.

Sok esetben a kinyert anyag kevés a diagnózis felállításához.

Szövettani vizsgálat

 

 

Előnyök:

A ténylegesen vizsgálni kívánt szövetdarab kerül diagnosztizálásra.

Jól látható a szöveti szerkezet.

A vizsgálandó anyag nagyobb mennyiségben áll rendelkezésre.

Hátrányok:

A szövettani vizsgálathoz sebészi beavatkozás szükséges.

A vizsgálandó anyag bonyolult előkészítést, festést igényel.

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Ajánló