Méhnyakrák

Méhnyakrák akkor alakul ki, amikor a méhnyak sejtjei szabályozatlan osztódásba kezdenek. A méhnyakrák kialakulását többnyire a méhnyak felszínét borító hám különféle súlyosságú elváltozásai előzik meg.  

A méhnyakrák általában igen lassan fejlődik. Korai formájában rendszerint egyáltalán nincsenek tünetei. Az első panaszok általában akkor jelentkeznek, amikor a fejlődő daganat már beszűrte a méhnyak izomállományát és/vagy ráterjedt a környező szövetekre is. 

A méhnyakrákot csaknem minden esetben a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. Ez azonban nem jelenti azt, hogy aki HPV-vel fertőződött, annál azonnal ki is alakulna a daganat. A legtöbb HPV-fertőzés ugyanis 12-18 hónap alatt elmúlik a szervezet természetes immunvédekezése következtében. 

Nőgyógyászati szűrővizsgálaton évente ajánlott részt vennünk (bár az OEP csak a 3 évente elvégzett szűrővizsgálatokat támogatja). Ezt egészíti ki a védőoltás, amely a HPV-fertőzés kialakulását akadályozza meg. Ha az oltás időpontjában még nincs jelen a vírus, akkor a vakcina száz százalékos hatékonysággal véd a méhnyakrák későbbi kialakulása ellen.

A vakcina beadása elsősorban a nemi élet megkezdése előtt, 12-13 éves korban javasolt. Ennek a korosztálynak 2014-től kötelezően felajánlandó és ingyenes lesz a HPV-oltás.

Mik a méhnyakrák kezelési lehetőségei? A valóban korán - nulladik stádiumban - felfedezett méhnyakrák túlélési aránya száz százalékos. 

Mi a méhnyakrák?

A méhnyakrák kezelése

Hogyan folyik a méhnyakszűrés?

  • Citológiai mintavétel és az eredmények értékelése

    Magyarországon a méhnyakszűrés alkalmával citológiai, azaz sejtmintát vesznek. HPV-vizsgálatot automatikusan nem végeznek. A minta kenet formájában eljut egy citológiai laboratóriumba, ahol azt mikroszkóp alatt megvizsgálják, és olyan sejteket keresnek, amelyek a rákot megelőző vagy rákos elváltozásra utalhatnak. HPV-gyanú esetén HPV-vizsgálattal lehet eldönteni, hogy valóban fertőzésről van-e szó, és pontosan a HPV melyik típusáról.

  • Védőnői méhnyakszűrés: 54 ezer nő vett részt a vizsgálaton az elmúlt két évben

    A védőnői méhnyakszűrés célja, hogy a nők lakóhelyükhöz közel, az alapellátás keretében érhessék el ezt a szűrővizsgálatot. Jelenleg 1500 védőnő végezhet méhnyakszűrést az országban.

A méhnyakrák diagnózisa

  • A méhnyak műszeres vizsgá- lata és a szövetmintavétel

    A méhnyakrák kimutatására a méhnyak műszeres vizsgálata - a kolposzkópia - és a vékonytűvel történő szövetmintavétel - a biopszia - is alkalmas, de csak az utóbbi jelent valóban biztos módszert. Ha a szövetmintavétel során igazolódik a méhnyakrák, újabb vizsgálatokat végeznek az esetleges áttétek jelenlétének megállapítására.

HPV elleni oltás

Teljes biztonsággal megelőzhetővé vált a méhnyakrák

Miről ismerhető fel a méhnyakrák?

  • A méhnyakrák tünetei

    Korai formájában a méhnyakrák nem okoz panaszokat. A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.

Humán papillómavírus (HPV)

  • HPV: a méhnyakrák legfőbb kockázati tényezője

    A méhnyakrákos megbetegedések hátterében leggyakrabban egy szexuális úton terjedő fertőzés, a humán papillómavírus (HPV) áll. A fertőzést a szervezet legtöbbször legyőzi, néhány esetben azonban tartósan megmarad a vírus. Kóros elváltozást az azonos típussal való hosszú időn át tartó fertőzés okozhat, 5-8 év alatt. Az időben felismert HPV-fertőzés és a méhnyakelváltozás jól kezelhető, a betegség ilyenkor még minden esetben meggyógyítható.

Kérdések és válaszok a méhnyakrákról

Kezelési eredmények

További cikkeink:

Ajánló