Fej-nyaki daganatok

A fej-nyaki daganatok a kulcscsont és a koponyaalap között elhelyezkedő szervekből kiinduló tumorok. Ide tartozik a bőr, az orrüreg, az orr-melléküregek, a nyálmirigyek, az orca, a szájüreg, a garat, a gége, a pajzsmirigy és a mellékpajzsmirigy.

A fej és a nyak szerveit nagyon sokféle szövettípus alkotja, amelyek mindegyikéből kiindulhatnak rosszindulatú daganatok. A fej-nyaki daganatok legnagyobb része úgynevezett laphámrák, amely főleg a nyirokrendszer útján képez áttéteket a környezetében lévő nyirokcsomókban.

A fej-nyaki tumorok legnagyobb csoportját a szájüregi daganatok képezik. Amíg Magyarországon 1948 és 2000 között a daganatos összhalálozás 2,8-szorosára emelkedett, addig a fej-nyaki tumorok által okozott halálozás közel 6-szorosára (1970-hez képest több mint négyszeresére, 1980-hoz képest kb. két és félszeresére).

Ez alapján elmondható, hogy a fej-nyaki tumorok okozta halálozás nőtt a legdinamikusabban az elmúlt évtizedekben Magyarországon. Ez az arány Európában a legmagasabb. A férfi-nő arány 5-6 az 1-hez, a legveszélyeztetettebb életkor 45-65 év között van.

  • Szájüregi rákok

    Szájüregi rákok címszó alatt tárgyaljuk az ajkak, a szájüreg, valamint a garat szájüreggel szomszédos részének területéről kiinduló daganatokat.

  • Pajzsmirigyrák

    A pajzsmirigydaganatok a göbös pajzsmirigybetegségek csoportjába tartoznak. A jóindulatú göböket, vagyis a jóindulatú pajzsmirigydaganatokat az jellemzi, hogy a növekedésük lassú, tokkal rendelkeznek és általában nem szűrik be a környezetüket (vagyis nem törnek be a környező területekre), áttétet nem képeznek. Ezzel szemben a rosszindulatú pajzsmirigydaganatok (a pajzsmirigyrákok) növekedése folytonos, szinte megállíthatatlan, átterjednek a környezetükre és a szervezet különböző helyein áttétet képeznek.

  • Újonnan felismert kockázati tényező: a humán papillomavírus

    Kimutatták, hogy fej-nyaki daganatok előfordulásának jelentős növekedésében a közismert környezeti ártalmakon (egészségtelen életmód, dohányzás, túlzott alkoholfogyasztás) kívül biológiai tényezők is szerepet játszhatnak. A szájüregi daganatok 48,5, a gégerákok 35,7 százalékában igazolták ugyanis a humán papillomavírus (HPV) jelenlétét, amelyet eddig főként a méhnyakrák kialakulásával hoztak összefüggésbe.

    Kapcsolódó hírek:

  • A fej-nyaki tumor tünetei, a diagnózis felállítása

    A fej-nyaki daganatok esetében az igazán speciális tünetek és panaszok ritkák, és általában más, nem daganatos betegségekre is jellemzők. Minden esetben fontos azonban, hogy a panaszok, tünetek tartósabb (két hétnél hosszabb) fennállása esetén felkeressük a szakorvost, hogy pontos diagnózishoz juthassunk.

  • A fej-nyaki tumor kezelése

    A diagnózis, a stádium és a tumor biológiai tulajdonságainak ismeretében egy szakorvosokból álló csoport (patológus, fej-nyaksebész, sugárterápiás szakember és klinikai onkológus) a betegnek, illetve a daganatos betegségnek leginkább megfelelő, személyre szabott kezelési tervet dolgoz ki.

  • Gégerák

    A gégerák viszonylag ritkábban előforduló rákféleség: a két nemben az összes rákféleségeknek mintegy 1%-át képezi, a férfiakban azonban a rákok 2-3%-át teszi ki. Ugyanakkor a fej-nyak daganatainak több mint 25%-át adja. A gégerákok több mint 80%-a a férfiakban fordul elő. Az esetek többsége 55 évesnél idősebb korban kerül diagnosztizálásra.

  • A veszélyeztető tényezők és a megelőzés lehetőségei

    A rák kialakulásában nagyon sokféle tényező játszik szerepet, köztük fizikai, kémiai biológiai tényezők, a táplálkozás, az életmód, a stressz és más okok. A fej-nyaki daganatok jelentős részében ezek között kiemelkedő szerepe van a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak és a napsugárzásnak.

  • A fej-nyaki daganatok szűrése, a tumor korai felismerése

    A daganatellenes küzdelem fontos lehetősége az ún. elsődleges megelőzés (primér prevenció), amelynek során megpróbáljuk minél teljesebb mértékben kiiktatni a rákkeltő tényezőket az életünkből. A másik lehetőség az ún. szekunder prevenció, vagyis a szűrés, amely tünet- és panaszmentes betegek tömeges, népességszintű vizsgálatát jelenti abból a célból, hogy korai diagnózishoz jussunk. Ez azt jelenti, hogy a daganatot kialakulásának kezdeti stádiumában ismerjük fel és kezeljük - vagyis abban a stádiumban, amikor a gyógyítás esélyei vagy a gyógyítás eredményessége rendkívül jó. A népességszintű szűrés az összes veszélyeztetett ember szűrését jelenti.

  • Az áttétképződésről

    A fej-nyak területe nyirokkeringési szempontból viszonylag zárt, és anatómiailag, élettanilag nagyon pontosan ismert. Az áttétképződés hosszú ideig nem lépi túl a kulcscsont vonalát, az elsődleges daganatok a nyakon képeznek áttéteket.

  • Műtéti következmények és helyreállításuk fej-nyaki tumoroknál

    Nagyon fontos a komplex kezelés során létrejött szövődmények és mellékhatások kezelése. A mellékhatások és szövődmények azért jönnek létre, mert az onkoterápia módszereinek alkalmazása során nem könnyű megakadályozni azt, hogy az ép szervek, szövetek kisebb mértékben ne károsodjanak. A kezelésekkel kapcsolatos egyéni érzékenység rendkívül változó.

Ajánló

Ajánló