Mit tudunk jelenleg a kannabisz rákellenes hatásáról?

Illyés András 2014. augusztus 29.
Megosztás:

Főleg a Facebookon találkozhatunk nagy számban olyan állításokkal, amelyek szerint a kannabisz gyógyítja a rákot. Ez így egyelőre sajnos egy erősen túlzó állítás, amelynek - az eddigi kutatások fényében - messze nincs meg a valóságalapja. A kannabinoidokkal - THC, CBD és más vegyületek - valóban folynak a rákellenes hatást vizsgáló kutatások, ezek azonban - egy kivételtől eltekintve - mind preklinikai fázisban vannak. A kannabinoidok hatását ezen kívül a rákbetegek fájdalomcsillapításában, illetve a kóros soványság és az étvágycsökkenés legyőzésében, valamint a hányás és a hányinger csillapításában vizsgálják.

A "kannabinoidok" kifejezés alatt többféle vegyületet értünk, amelyek között egyaránt vannak természetes és az ember által előállított, mesterséges vegyületek is. Mindegyik kannabinoidban közös azonban, hogy a sejtek felszínén található fehérjemolekulákhoz, a kannabonoid receptorokhoz kötődnek. A "kannabisz" megnevezés a kannabinoid vegyületeket tartalmazó növényeket jelöli, amilyenek például a Cannabis sativa vagy a Cannabis indica, illetve a parlagfűre hasonlító Cannabis ruderalis (amelynek azonban alacsony a THC, vagyis a tetrahidrokannabinol tartalma). A marihuána elnevezés a növények szárított termős virágzatát, a hasis pedig az összegyűjtött gyantájukat jelenti.

A kannabisz növények gyógyászati és rekreációs célú használata több ezer évre nyúlik vissza, magukat a kannabinoid vegyületeket azonban csak az 1940-es években sikerült tiszta formában is kivonni a növényekből. A növények fő aktív összetevőjét, a delta-9 tetrahidrokannabinolt (THC) az 1960-as években fedezték fel, az első kannabinoid receport pedig csak az 1980-as években sikerült azonosítani. Ezután derült ki, hogy a növények kannabinoidjaihoz hasonló vegyületek - az úgynevezett endokannabinoidok - az emberek szervezetében is termelődnek - írja a Cancer Research UK cikke, amelyben a kannabisz rákellenes hatásaival kapcsolatos eddigi vizsgálatokat tekintik át.

Gyógyítják-e a kannabinoidok a rákot?

Azt nem vitatja senki, hogy a kannabinoidok érdekes molekulák, amelyeket feltétlenül érdemes megvizsgálni abból a szempontból is, hogy képesek-e a rákkal vagy más betegségekkel szemben bármilyen pozitív hatást kifejteni.

A kannabinoidok lehetséges rákellenes hatását az 1970-es években vizsgálták meg először, azóta pedig több száz, a témával foglalkozó tanulmány jelent meg. Ez azonban korántsem jelenti azt, hogy mindezen tanulmányok puszta létezése bizonyítékot jelentene arra vonatkozóan, hogy a kannabinoidok valóban képesek gyógyítani a rákot, vagy bármely más betegséget. Erősen félrevezető például, ha egy cikknek az a címe, hogy "Húsz orvosi tanulmány, amely megmutatja, hogy a kannabisz képes a rák gyógyítására" (20 Medical Studies That Show Cannabis Can Cure Cancer).

A legfontosabb gond, hogy a kannabinoidok rákgyógyító képességével kapcsolatban hivatkozott tanulmányok egyike sem klinikai vizsgálat, vagyis nem embereken, hanem laborban tenyésztett sejteken vagy állatokon - jellemzően egereken és patkányokon - végezték őket. Ez pedig azért baj, mert hiába jön ki egy sejtvonal vagy egy egér esetében, hogy valamely vegyületnek rákellenes hatása van, az még korántsem jelenti automatikusan azt, hogy minden pontosan ugyanúgy fog zajlani az emberi szervezetben is.

Érdemes itt felidézni, hogy milyen arányban lesz gyógyszer azokból a vegyületekből, amelyek a labor- vagy állatkísérletek, vagyis a preklinikai fázis során ígéretesnek tűntek. Nos, ezek az adatok igencsak lehangolóak: az állatkísérleteket követően csak a gyógyszerjelölt molekulák mintegy 5%-a jut el a klinikai vizsgálati fázisba, ennek az 5%-nak pedig csak kevesebb mint 8%-a kerül végül törzskönyvezésre az onkológiai kezelésekben hivatalosan is alkalmazható rákgyógyszerként. Vagyis, bármely rákellenes kezelésben alkalmazni kívánt gyógyszerjelölt molekulának csak 0,4% esélye van arra, hogy a sejtvonalakon és az állatokon végzett kísérleteken, majd az embereken végzett klinikai vizsgálatokon túljutva valódi rákgyógyszer váljon belőle - hívja fel a figyelmet erre a nem túl vidám tényre a Skeptical Raptor blog írója.

Lehetséges persze, hogy a kannabinoid vegyületek éppen beleesnek majd ebbe a 0,4%-ba, sokkal valószínűbb azonban, hogy nem önmagukban, hanem más rákellenes kezelésekkel, például a sokak által egyenesen csak méregnek tartott kemoterápiával fogják őket kombinálni - persze ha a jövőben valóban sikerül eljutniuk a gyógyszer státuszig.

Milyen labor- és állatkísérletek zajlottak eddig a kannabinoidokkal?

A természetes, illetve a mesterséges úton létrehozott kannabinoidok ráksejtekre gyakorolt hatásaival kapcsolatban - laborkísérletek során - eddig az alábbiak derültek ki:

  • beindítják a sejthalál folyamatát az apoptózisnak - magyarul körülbelül sejtöngyilkosságnak fordítható - folyamatán keresztül
  • gátolják a sejtek osztódását
  • gátolják az új vérerek tumorokba történő kapcsolódásának és kialakulásának folyamatát
  • csökkentik a ráksejtek metasztázisra való hajlamát, vagyis annak a folyamatnak a bekövetkezési esélyét, hogy a ráksejtek - az eredeti tumorról leválva, majd a szervezetben szétterjedve - másodlagos daganatot alakítsanak ki
  • felgyorsítják az autofágia nevű folyamatot, ami ha hosszú időn keresztül aktiválva van, a ráksejtek halálához vezethet

Érdemes még egyszer hangsúlyozni, hogy ezek mind laborkísérletek voltak, amelyeket különféle sejtvonalakon végeztek, és hogy rengeteg olyan, hasonló kísérletekben vizsgált gyógyszerjelölt molekula van, amelyekkel eddig ugyanezek az eredmények kijöttek.

A fenti hatásokat feltehetően a kannabinoidok CB1 és CB2 receptorokba történő bekötődése váltja ki. Érdekes azonban, hogy a kannabinoidok nemcsak ezen a két receptoron keresztül képesek hatást gyakorolni a ráksejtekre, az azonban még egyáltalán nem világos, hogy ilyenkor mi történik - írja a Cancer Research UK már idézett összefoglaló anyaga.

A labor- és állatkísérletek során a legjobb eredmények mindeddig akkor jöttek ki, amikor a nagymértékben tisztított THC-t és a kannabidiolt (CBD) kombinálták egymással. A CBD szintén megtalálható a Cannabis fajokban, viszont nincsen pszichoaktív hatása, mint a THC-nek, emellett enyhíti is a THC által kiváltott pszichoaktív hatást. Ez azért jó, mert ha a létrehozandó gyógyszerek főként CBD-t tartalmaznának a THC helyett (vagy esetleg mellett), akkor a betegeken nem érvényesülne az a hatás, ami egy füves cigaretta elszívását követően történik. A szintetikus kannabinoidokkal - mint amilyen a JHH-133 - szintén jónak mondható eredmények születtek, de csak labor- és állatkísérletekben.

Egy másik, a fentieknél ígéretesebbnek gondolt megközelítés a kannabinoidok már említett kombinálása különféle kemoterápiás szerekkel, például a gemcitabine-nal vagy a temozolomide-dal.

Milyen klinikai vizsgálatok zajlottak eddig a kannabinoidokkal?

Valóban reményteli dolgokról azonban csak abban az esetben lehetne beszámolni a kannabinoidok rákellenes hatásával kapcsolatban, ha zajlottak volna klinikai vizsgálatok is, esetleg létezne már olyan metaanalízis, ami az eddigi klinikai vizsgálatok eredményeit összegzi. Eddig azonban mindössze egyetlen klinikai vizsgálat zajlott le.

A spanyol Manuel Guzman által vezetett, első fázisú klinikai vizsgálat korántsem nevezhető hagyományosnak. A tanulmányban kilenc személy vett részt, akiknél előrehaladott, végstádiumú, igen agresszív agydaganat - az úgynevezett glioblastoma multiforme - volt jelen. A betegeknek ebben az esetben - a nyitott agykoponyán keresztül, egy katéter segítségével - közvetlenül juttattak nagy koncentrációjú THC oldatot azokra a területekre, ahonnan ezt megelőzően sebészeti eltávolításra kerültek a tumorok. Ettől azt remélték, hogy az oldattól véglegesen elpusztulnak majd azok a daganatsejtek, amelyek a sebészeti beavatkozást követően is megmaradtak. "Csak nagyon ritkán alkalmaznak intratumorális infúziót, és ennek az az oka, hogy invazív - a koponya megnyitása megnő a fertőzésveszély - és csak kevés esetben működik. Intratumorális infúzióval egyébként is csak olyan esetekben próbálkoznak, amikor a gyógyszer remélt rákellenes hatásához nagyon magas koncentrációra van szükség" - írja a vizsgálatról a Science Based Medicine sebész-onkológus szerzője, dr. David Gorski.

Nyolc beteg esetében tapasztaltak a tumorok részéről valamiféle választ, egy esetben pedig egyáltalán nem történt változás. Sajnos azonban az összes beteg meghalt egy éven belül, ahogyan egy ennyire előrehaladott és agresszív tumor esetében ez várható volt. Gorski szerint az eredményekben "semmi eget rengető nincs, és az sem biztos, hogy valóban a THC tumorellenes hatásának megnyilvánulását látták a kutatók."

A kezelés mindamellett biztonságos volt, és nem jelentkeztek mellékhatások. Kontrollcsoport nélkül azonban lehetetlen megmondani, hogy a túlélési idő növekedését valóban a THC oldal okozta-e. "Ebben az esetben sem beszélhetünk tehát gyógyszerről, az eredmények alapján azonban érdemes lenne további klinikai vizsgálatokba kezdeni a kannabionoidokkal" - vonja le a következtetést a Cancer Research UK összefoglalója.

Megválaszolatlan kérdések

Számos, mindeddig megválaszolatlan kérdés is felmerül. Egyelőre nem tisztázott például, hogy a kannabinoid vegyületek közül melyiket lenne leginkább érdemes alkalmazni a rák ellen. Kérdés az is, hogy mekkora dózis lenne a leghatékonyabb. A legfontosabb kérdés pedig az, hogy mely ráktípusok azok, ahol a legjobb eredményeket lehetne várni a kannabinoidok alkalmazásától. Nagyon messze vagyunk tehát attól, hogy kijelenthessük: a kannabisz valamiféle univerzális rákgyógyszer, amely - típustól függetlenül - minden ráktípusnál gyógyulást fog eredményezni.

Nagy kérdés az is, hogy a kannabinoidokat miképpen lenne a legjobb a tumorokba juttatni. Ezek a vegyületek nem oldódnak jól vízben, ezért nem jutnak messzire a szöveteinkben sem. Ez a tulajdonságuk pedig igencsak nehézzé teszi, hogy az orvosok mélyen a tumorokba juttassák őket, vagy egyszerűen csak elérjék, hogy a véráramba kerülve kellően magas koncentrációban legyenek jelen ahhoz, hogy valóban hatékony rákellenes hatást tudjanak kifejteni.

Az sem ismert még, hogy a kannabinoidok az emberi szervezetben erősítenék, vagy éppen ellenkezőleg, gyengítenék-e a kemoterápiás gyógyszerek hatását. Nem ismertek továbbá olyan biológiai jelzőanyagok - biomarkerek - sem, amelyek alapján előre meg lehetne jósolni, hogy kik azok, akiknél előnyös hatásokat válthatnának ki a kannabinoidok, és kik azok, akiknél nem érvényesülne semmilyen hatás - az agytumoros betegekkel végzett vizsgálatban is volt egy beteg a kilencből, akinél semmilyen pozitív hatást nem tapasztaltak.

Jók lehetnek-e még valamire a kannabinoidok, ha nem lesz belőlük rákgyógyszer?

Több olyan klinikai vizsgálat is van, amelyben nem a rákellenes hatást, hanem például a fájdalom, illetve a kemoterápia okozta hányinger és a hányás csillapítását, valamint a kóros lesoványodás (cachexia) és az étvágytalanság legyőzését vizsgálták rákbetegek esetében.

Ezekben a vizsgálatokban több ígéretes eredmény is kijött. A kemoterápia okozta hányinger és hányás csillapításában például már az 1980-as évek óta folynak vizsgálatok kannabionoid vegyületekkel - a dronabinol-lal és a nabilone-nal - viszont azt is hozzá kell tenni, hogy ezeknél ma már sokkal hatékonyabb gyógyszerek is az orvosok rendelkezésére állnak. A kannabinoidoknak így jelenleg akkor juthat szerep, ha ezek a gyógyszerek valamilyen ok miatt nem alkalmazhatóak.

Hollandiában a palliatív ellátásban alkalmazzák a kannabiszt fájdalomcsillapításra és a különféle kellemetlen tünetek mérséklésére. Az USA néhány államában ma már ugyancsak elérhető az orvosi kannabisz a rákbetegek számára. A pontos dózis kialakítása érdekében szájba permetezhető formában árulják ezeket a készítményeket, így nem egy marihánás cigarettát kell elszívni és nem is különféle teák vagy éppen olaj formájában kell elfogyasztani a kannabiszt.

Nagy-Britanniában jelenleg is zajlanak olyan, sok beteg bevonásával végzett klinikai vizsgálatok, amelyek az egyik tisztított THC-t és CBD-t tartalmazó, szájba permetezhető spré (Sativex) fájdalomcsillapító hatását vizsgálják olyan páciensek körében, akiknél az egyéb fájdalomcsillapító kezelések nem bizonyultak hatékonynak.

* * *

Felhasznált anyagok és további cikkek:

Magyarul:

Lehet-e rákgyógyszer a cannabisból? 

Angolul:

Cannabis, cannabinoids and cancer - the evidence so far 

Medical marijuana as the new herbalism, part 2: Cannabis does not cure cancer 

Medical uses of marijuana-hitting the bong of science 

Towards the use of cannabinoids as antitumour agents 

A pilot clinical study of Δ9-tetrahydrocannabinol in patients with recurrent glioblastoma multiforme

Tisztelt Olvasónk! Felhívjuk a figyelmét, hogy anyagaink tájékoztató és ismeretterjesztő jellegűek, így nem adhatnak választ minden olyan kérdésre, amely egy adott betegséggel vagy más témával kapcsolatban felmerülhet, és főképp nem pótolhatják az orvosokkal, gyógyszerészekkel vagy más egészségügyi szakemberekkel való személyes találkozást, beszélgetést és gondos kivizsgálást.

Hírek az Avemarról: